József Attila-díjat kapott az egyetlen kortárs keresztény női írónk

Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesül:

• dr. Aniszi Kálmán, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője;
• dr. Biernaczky Szilárd költő, műfordító, könyvszerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar megbízott. szenior előadója;
• Bobory Zoltán költő, író, szerkesztő;
• Egyed Emese irodalomtörténész, költő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára;
• Jenei Gyula költő, író, az Eső folyóirat szerkesztője;
• Kürti László író, költő, a Vörös Postakocsi irodalmi folyóirat szerkesztője;
• Oláh András költő, író, a Partium folyóirat szerkesztője, a Képes Géza Általános Iskola tanára;
• Zsuffa Tünde író, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője.

Ha a József Attila-díj történetéből indulunk ki, akkor nem meglepő, hogy a magyar keresztény írók eddig nemigen voltak a díjátadók fókuszában. Ha ehhez hozzácsapjuk, hogy Magyarországon 2010 óta egy magát kereszténydemokrataként definiáló kormány van hatalmon, már meglepőbb ez a tény. 

A XX. századi női sors

A József Attila-díj a Rákosi-rendszer kommunista Minisztertanácsa által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható legmagasabb állami irodalmi díj. A díjat azóta is a mindenkori kulturális miniszter az érdekelt szakmai szervezetek véleményének meghallgatásával osztja ki. A magyar irodalom egyik legmagasabb szakmai elismerése, amit a díj históriájának első negyven évében április 4-én osztottak ki, azóta március 15. az átadás apropója. 1992-ig többnyire nyolc, 1992 és 2000 között tíz személyt jutalmaztak, 2001 és 2012 között tizenhármat, 2013-tól pedig évente legfeljebb heten, 2017-től évente legfeljebb nyolcan vehetik át a díjat.

Idén Zsuffa Tünde személyében tulajdonképpen az egyetlen – a könyvpiacon már abszolút sikeres – keresztény női író is díjazott lett, aki éppúgy feldolgozta a XX. századi női sorsot, mint a középkori magyar szentek életét.  A pusztaszabolcsi, falusi hentes lánya egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben végezte, ahol élete nagy részét töltötte. Édesapja halálos ágyánál tett ígéretének eleget téve sportoló fiával 2019-ben hazaköltöztek Magyarországra. Erdő Péter bíboros, prímás még ebben az évben felkérte, hogy vegyen részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésében. 

Első könyve, a Paprika rummal 2012-ben jelent meg, és az ízig-vérig hazafi, falusi hentes apja életéről szól, aki a maga egyszerűségében küzdött a kommunista rendszer ellen, nevelte gyerekeit hazaszeretetre s hitük megvallására. Ebből a történetből tízrészes rádiójáték is készült a Kossuth rádióban. Az írót édesapja bátor helytállása sarkallta arra, hogy megírja az Angyal a földi pokolban (2015) című regényét, és bemutassa a XX. század magyar történelmét a II. világháborútól az 1956-os forradalom leveréséig, majd pedig a Híd közepén című 
könyvben a bécsi emigráció sorsát. 

Zsuffa Tünde a két történelmi regényét 2024-ben folytatta. A Hasad a hajnal, a trilógia harmadik része már azt a korszakot mutatja be, amikor már ébredezik a nemzeti ellenzék, a bécsi emigráció tagjai hazalátogathatnak. A költők, az írók és az ifjúság egyre több gondot okoznak a korrupt döntéshozóknak. Az elvtársak is érzik, rés van a pajzson, de nem akarják tudomásul venni, hogy az idejük lassan lejár. A nyolcvanas évek hétköznapi hőseinek állított emléket az író ezzel a regényével.

Zsuffa a Bécsben töltött évei alatt két könyvet írt még: 2017-ben jelent meg az Ingeborg, majd egy évvel később látott napvilágot a Hírek rabjai című regény a bécsi menekültválságról. Mint annyi kiváló írónak, Zsuffának is a karantén idején írt regény hozta el az átütő sikert:

amelyből Lezsák Sándor szövegkönyve alapján nagy sikerű musical is készült, amelynek ősbemutatója az Erkel Színházban volt 2022 áprilisában. 

Fél évvel később jelent meg a történet folytatása Az Ég tartja a Királyt címmel, amely IV. Béláról szól, aki nem fogadja meg húga, Árpád-házi Szent Erzsébet tanácsait, így nem lesz belőle jó uralkodó, mert a bosszú ösvényére lép. Majd egy nap Béla a maga által teremtett romhalmaz tetején találja magát, egyedül, védelem nélkül, a tatárok veszedelmes seregével szemben. Ekkor jön rá, hogy a bosszúvágy, a hataloméhség mindent tönkretett körülötte… A regényben egy olyan férfi portréja rajzolódik ki, aki hitével és akaratával bizonyítja, hogy az ember megváltozhat, és meg is változik, ha beismeri hibáit, majd rábízza magát – és országát – a Gondviselésre. 2023 novemberében született meg Az Ég tartja-trilógia harmadik része, Az Ég tartja a Hazát, amely Árpád-házi Szent Margit korában játszódik, a tatárjárás után újraépülő Magyarországon. 

(Borítókép: Zsuffa Tünde író előadást tart a Nő a Siker Alapítvány Nő az Értelem című konferenciáján Lillafüreden 2025. március 6-án. Fotó: Vajda János / MTI)