- Gazdaság
- nagy márton
- könnyid lászló
- ngm
- oszakai világkiállítás
- megnyitó
- mtü
- magyar turisztikai ügynökség
- visit hungary
- csapody balázs
- kistücsök
- japán
- oszaka
Kígyózó sorokban állnak az ázsiaiak, hogy lássák a magyar csodát

További Gazdaság cikkek
-
Nagy Márton újabb bejelentést tett: kiterjesztenék az árréscsökkentést
- Hiába fordult nagyot a világ, sokak életébe még mindig nem illeszthető bele a változás
- Az értékvesztés receptje: soha ennyi pénz nem volt a magyarok számláján
- Jön a nagy GDP-bomba, most minden a mérlegre kerül
- Német hadiipari bukás: csőd a háború kellős közepén
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az április 13-án nyíló Oszakai Világkiállítás komoly nemzetgazdasági jelentőséggel bír, hiszen az eseményre több mint 28 millió látogatót várnak csaknem hat hónap alatt.
Különös szerep jut itt Kelet-Ázsiának, ahonnan a szervezők a látogatók 80 százalékát várják
– világított rá a miniszter. Hangsúlyozta, hogy az oszakai rendezvény egyik legfontosabb célja a hazánk felfedezése iránti utazási vágy felkeltése, hiszen a világkiállításra érkező vendégek a világ legnagyobb turisztikai küldőpiacát adják. A szalagátvágás előtti pillanatokban tömött sorokban állnak a jellemzően ázsiai érdeklődők a magyar pavilon előtt a zuhogó eső ellenére is, ami nagy érdeklődésről tanúskodik, és jó előjelnek tekinthető.

A rekordokat döntő magyar turizmus további növekedést vár Kelet-Ázsiából
A nemzetgazdasági miniszter büszkén számolt be arról, hogy a tavalyi évben történelmi rekordot döntött Magyarország turizmusa.
Nagy kormányzati tervek: jöhetnek az új közvetlen repülőjáratok
Nagy Márton felfedte a részleteket az Indexnek.
Több mint 18 millió vendég 44 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, a budapesti repülőtér éves forgalma pedig meghaladta a 17,6 millió főt – mindez világosan jelzi: Magyarország vonzó célpont
– fogalmazott. A kelet-ázsiai régió az egyik legdinamikusabban növekvő turisztikai küldőpiaca Magyarországnak, tavaly 450 ezer vendég érkezett a térségből, több mint 1 millió vendégéjszakát generálva. Ebből a régióból Magyarország számára Kína, Dél-Korea és Japán a legkiemelkedőbb piacok.
„A legfrissebb számadatok pedig megerősítik a korábbi várakozásokat: a turizmus újabb rekordév felé tart, különösen a Kelet-Ázsiából érkező beutazó forgalom tekintetében” – jelezte a miniszter. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint Kínából kétszeresére nőtt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékos volt a bővülés,
Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek idén hazánkba, mint az előző évben.
2025 első negyedévében előzetes adatok alapján a kelet-ázsiai régióból összesen 90 ezer vendég érkezett, és mintegy 225 ezer vendégéjszaka kapcsolódott hozzájuk országosan. A teljes kelet-ázsiai vendégforgalom 40 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest.
Erősödő japán–magyar kapcsolatok
„Az idei világkiállítás nemcsak a turizmus, hanem az üzleti kapcsolatok fejlesztése szempontjából is óriási lehetőség, amely a Magyarország iránti befektetői érdeklődés élénkítésére és ezzel együtt a külföldi tőkebefektetések növekedésére is kedvező hatást gyakorolhat” – emelte ki a miniszter. Hozzátette, tavaly a legtöbb külföldi befektetés a kelet-ázsiai régióból érkezett hazánkba.

Nagy Márton rámutatott, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági térségében Japán hazánk egyik legmeghatározóbb stratégiai, politikai és gazdasági partnere.
Több mint 180 japán cég van jelen Magyarországon, amelyek mintegy 30 ezer magyar családnak biztosítanak megélhetést
– világított rá. Kifejtette, a japán vállalatok nemcsak stabil munkahelyeket teremtenek, hanem kiemelkedő technológiai színvonalat és fenntartható növekedést is hoznak a magyar gazdaságba.
A miniszter bejelentette, a két ország között 156 éve fennálló diplomáciai kapcsolatra, valamint a kiváló politikai és gazdasági együttműködésre építve a világkiállítás évében új szintre emelik a kapcsolatokat.
Magyarország idén új külképviseletet – konzulátust – nyit Oszakában, ami tovább mélyíti jelenlétünket a térségben
– jelentette be a miniszter. Arról is beszámolt, hogy Magyarország az elsők között kapta meg a világkiállítási részvételhez szükséges létesítési engedélyeket, és a Magyar Pavilon szintén az elsők között készült el – alig egy év alatt. „Ez a kivételes teljesítmény a magyar és japán kivitelező vállalkozók összehangolt, magas szintű szakmai munkájának köszönhető.”
A Magyar Pavilon nem csak egy épület – szimbóluma annak az elkötelezettségnek, amellyel országunk a gazdasági együttműködések és a nemzetközi kapcsolatok építése iránt fordul
– fogalmazott Nagy Márton. Hozzátette, a pavilon kialakításánál törekedtek a japán–magyar párhuzamok feltérképezésére és beépítésére.
A miniszter kiemelte a pavilon egyik legmeghatározóbb külső vizuális elemét: a homlokzatot borító több mint 35 ezer, egyenként elhelyezett textillamellát.
„A falevelek mozgását idéző, természetközeli élményt megteremtő homlokzat tökéletesen tükrözi azt a kreatív gondolkodásmódot és technológiai igényességet, amelyre Magyarország mindig is büszke volt” – mondta Nagy Márton. Hozzátette, ez az építészeti különlegesség nemcsak lenyűgöző látványt nyújt, hanem nemzeti üzenetként is értelmezhető: a múlt értékeit tisztelő, de a jövőbe mutató ország képét közvetíti.
Bízom benne, hogy az Oszakai Világkiállítás látogatói számára a Magyar Pavilon valódi élményt nyújt – egyúttal meghívást is jelent Magyarország felfedezésére
– zárta beszédét a nemzetgazdasági miniszter, majd ünnepélyesen megnyitotta a 2025. évi Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonját, többedmagával átvágva a pavilon előtt kifeszített szalagot.

Ősi kultúra, spirituális utazás
Zoboki Gábor építész, a Magyar Pavilont megálmodó csapat vezetője mutatta be a többszintes épületet. Korábban már megírtuk, hogy a ZDA-Zoboki Építésziroda egy második körös, hat építésziroda számára kiírt tervpályázaton nyerte el az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjának tervezését, és már akkor érezték, hogy komoly szellemi üzenetet tudnak a házban elrejteni.
Minden ház küzdelem. 150-200 ember közös együttműködését hangoltuk össze
– mondta Zoboki Gábor. Úgy véli, az anyagot is átjárja a spirituális erő, és az örökségünk ismerete hihetetlenül fontos, ha a jövő fenntartható társadalmát akarjuk felépíteni. Szerinte az építészeknek most az egyik fő küldetése, hogy újradefiniálják a természethez való kapcsolatunkat.
A magyar népzenének ősi változatát vitték Japánba, amelyben a legkönnyebben lehet még megtalálni a két nép közötti kapcsolatot: ezt jeleníti meg a Magyar Pavilon központi eleme, a Zengő Dóm.
Az egész kiállítás szíve egy zenei tér, és azt az »egészen nem korszerű« ötletet találtuk ki, hogy 10-12 percenként indul egy csoport, amely több stáción keresztül jut el a Zengő Dómig: nem materiálisan, hanem spirituálisan próbáljuk a látogatókat megfogni
– mondta korábban az arútluK kulturális podcastunk adásában Zoboki Gábor.
„Ez az épület valóban belső utazásra invitál. Nem könyvet vagy bögrét viszel haza, hanem élményt, amely a szívedre hat. […] Most a kinetikus építészet véleményem szerint az, ami semminél jobban nem tudja kifejezni ezeket az érzelmeket. Kicsit olyan, mint egy impresszionista kép. Nem is biztos, hogy értenem kell a lombokat, hanem csak megmozgat valami ősi dolgot” – fűzte hozzá.
Jól elköltött húszmilliárd forint?
Zoboki Gábor lapunk podcastjében arról is beszámolt, hogy miért került a Magyar Pavilon 20 milliárd forintba: „Ez az a kérdés, amiért építész, ha nem viszi az építkezést, nem felel, de kétségtelen, hogy Japánban sokkal drágább az építőipar” – mondta, hozzátéve, hogy
a költségeket megdobta a színháztechnológia, a bonyolult lámpapark és a komoly konyhatechnológia is, amit beépítettek.
Saját szemünkkel is megtekintettük a Magyar Pavilont, és maradéktalanul igaznak bizonyultak az építész állításai. Valóban fellelhetők a magyar népi elemek modern köntösben, az összetett lámpajáték és fényhatások, mintázatok pedig egy ősi magyar világba, a népmesék birodalmába repítik a látogatókat. Emellett magyaros ételeket kóstolhatunk – lángos, túrógombóc, gulyás – Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem vezetőjének tolmácsolásában. A Magyar Pavilont a 2025. április 13-tól október 13-ig tartó Oszakai Világkiállításon lehet megtekinteni.
(Borítókép: Az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonja a megnyitó napján, 2025. április 13-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)