Vámháború: beszakadtak a piacok az elmúlt napok drasztikus döntései után

Az amerikai vámokkal kapcsolatos hírek a forint árfolyamát is megmozgatják ezen a héten. Akkor még 406,5 körül állt a forint az euróval szemben, szerda reggel az illikvid kereskedésben azonban a 409-es szintet is átlépte.

Közben azt látjuk, hogy a dollár is gyengül, az euróval szemben a devizaárfolyam újra az 1,11-es szint körül járt. A zöldhasú gyengülése szinte mindig a forint és a régiónk devizáinak erősödésével szokott járni, azonban most nem ezt látjuk. A magyar valuta mellett a zlotyi is jelentősen gyengült.

Erre a magyarázat a kockázatkerülés erősödése. Ebben a negatív hangulatban a forint és más régiós valuták is szenvednek.

Súlyos következményei lettek az amerikai elnök döntéseinek

Meredeken esnek a tőzsdék azóta, hogy Donald Trump az elmúlt héten új vámtarifákat jelentett be az Egyesült Államok kereskedelmi partnereire. Bár hétfőn és kedden megnyugodtak a piacok, mert a befektetők reménykedtek abban, hogy enyhítés történik, azonban szerdán Kínát 104 százalékos vámmal sújtotta az amerikai elnök, emellett a gyógyszerszektort is jelentős vámmal fenyegette meg − írta a Portfolio.

Az újabb bejelentések következtében a tőzsdék ismét eséssel reagáltak, az amerikai indexek már kedd este zuhantak, szerda reggel pedig Ázsiában is esés következett be, köztük a japán tőzsdén, de a dél-koreai index 20 százalékos mínusszal reagált. Az európai tőzsdék 2-3 százalékos eséssel nyitottak, ami tovább zuhanhat, mert Kína délután 84 százalékos viszontvámot vetett ki az Egyesült Államokra.

Az európai tőzsdék esése is folytatódott, a DAX már 4 százalékos mínuszban van, a Stoxx 600 4,1 százalékot esett, a CAC-40 3,8 százalékos, a FTSE-100 3,5 százalékos mínuszban áll. A svájci Julius Baer és az UBS Group 7, illetve 5,7 százalékkal csökkent. A Barclays és az HSBC 5,4, illetve 4,1 százalékot veszített. A francia BNP Paribas 5, a dán Danske Bank pedig 4,8 százalékot csökkent.

Az európai indexekhez hasonlóan reagált a magyar piac. Újabb céláremelés érkezett az OTP részvényeire, ezúttal a Citi emelte meg a papírokra vonatkozó célárfolyamát, ajánlása változatlanul vétel.

A BUX-index 2,7 százalékos mínuszban fejezte be a szerdai napot az utolsó záróértékéhez képest. A 200 napos mozgóátlag felett áll, tehát a szerdai csökkenés ellenére emelkedő trendről beszélhetünk, ugyanakkor rövid és középtávon esésről. Emellett mind a négy magyar blue chip árfolyama csökkent, a Richter 1,5, az OTP 2,4, a Mol 3,1, a Telekom részvényei 4,8 százalékkal estek.

A Nagy Mártonnal folytatott tárgyalásokat követően a Magyar Telekom szerda reggel közölte, hogy 2025-ben a korábban bejelentettől eltérően nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót a fogyasztói körében, vagyis nem lesz áprilistól 3,7 százalékos emelés. Ezt követően a 4iG is bejelentette, hogy a One márkanév alatt működő magyarországi távközlési leányvállalatai nem hajtják végre az idei évre tervezett díjemelést.

A kaliforniai állami alkalmazottak nyugdíjalapja (Calpers) az elmúlt hetekben 25 milliárd dollárt veszített, miután Donald Trump új vámtarifái fenekestül felforgatták a tőkepiacokat. Az alap teljes kezelt vagyona februárban 509 milliárd dollárra csökkent, jelenleg a portfóliójának közel 40%-a van részvényekben – írja a Bloomberg.

Zuhan az olaj árfolyama is a szerdai kereskedésben, a Brent és a WTI több mint 5 százalékot esett. Egyre nagyobb mínuszban van az olajár is, a WTI már 6,8 százalékos, a brent 6,4 százalékos mínuszban áll.

A Walmart szerdán visszavonta az első negyedévre vonatkozó működési eredmény előrejelzését a Kínára, Vietnámra és más kulcsfontosságú beszállító országokra kivetett átfogó vámok bizonytalan hatása miatt − tudósított a CNBC.

Az európai mellett az ázsiai piacok is nagyot estek a bejelentésre

Szerdán folytatódott a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, Donald Trump 104 százalékos vámot vezetett be Pekinggel szemben, melyre utóbbi válaszlépésként tovább növelte a korábbi 34 százalékos vámtételeit, így már a 84 százalékot is elérheti egyes termékek esetén. Az ázsiai ország már kedden kijelentette, hogy nem enged a zsarolásnak, és a végsőkig harcolni fog az amerikai féllel szemben, valamint határozott ellenintézkedéseket hoz, amit meg is tett.

Szerdán az ázsiai piacok zuhanást könyveltek el, a Nikkei több mint 3 százalékot, míg a hongkongi tőzsde szintén 3 százalékot esett. A dél-koreai von 16 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben, és az államkötvények is jelentős veszteségeket szenvedtek el.

Az ausztrál részvények milliárdos értékvesztést könyveltek el, miközben a tajvani részvények 5,8 százalékot zuhantak a délutáni kereskedésben. A devizapiacok is felbolydultak: a kínai jüan történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben, miután a Bloomberg jelentése szerint a pekingi központi bank már az ötödik egymást követő napon gyengítette a jüant.

A kínai tőzsdék azonban emelkedtek a 104 százalékos amerikai vámok ellenére is, mivel hírek érkeztek arról, hogy Peking be fog avatkozni a piac támogatása érdekében. A sanghaji SSE Composite-index 1,1 százalékkal, míg a sencseni SE Composite 2,2 százalékkal emelkedett, miközben a Hang Seng-index Hongkongban csupán 0,4 százalékot esett.

Megszólalt az amerikai pénzügyminiszter

Az Egyesült Államok tárgyalásokban reménykedik Kínával, de nem hátrál meg a vámokról szóló vitában − hangoztatta Scott Bessent pénzügyminiszter szerdán reagálva az újabb vámemelést jelentő kínai válaszlépésre.

A Trump-adminisztráció vámokról szóló tárgyalásokkal is megbízott tagja a Fox Business gazdasági hírtelevíziónak adott interjúban azt hangoztatta, hogy Kína csak veszíthet azon, ha a megtorlás taktikájához folyamodik az amerikai vámokkal szemben.

Az amerikai vám több elemből áll össze. Tartalmazza a − februárban életbe lépett − 25 százalékos tarifát, a kábítószer-kereskedelem elleni elégtelen kínai fellépése miatt, emellett 34 százalékos vámtétel szerepel Kínára az elnök átfogó viszonossági vámrendszerében. Donald Trump további 50 százalékos büntetővámot jelentett be azután, hogy Kína a hétvégén szintén 34 százalékos pótlólagos vámot helyezett kilátásba az amerikai termékekre.

A pénzügyminiszter sajnálatosnak nevezte, hogy a pekingi kormány nem hajlandó a tárgyalásra, aminek szükségességét azzal támasztotta alá, hogy Kína „a legsúlyosabb megsértője a nemzetközi kereskedelmi rendszernek”. „Az övék a legkiegyensúlyozatlanabb gazdaság a modern világ történetében” − fogalmazott, utalva arra, hogy a kínai gazdaság a kivitelre épül, és az exporthoz képest alacsony az import.

Kifejtette, hogy egy, az Egyesült Államokkal vívott vámháborúban Kína azért van vesztes pozícióban, mert − pontosan az amerikai kereskedelmi deficit miatt − jelenleg az Egyesült Államok ötödannyi értékű árut szállít Kínába, mint amennyit onnan importál, így a vámok sokkal nagyobb terhet jelentenek a kínai, mint az amerikai gyártók számára. Scott Bessent hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen háborúnak nincs győztese.

Kína után az Európai Unió sem késlekedett a válasszal

A bejelentést követően Ursula Von der Leyen közölte, hogy tárgyalás útján tervez megoldást találni, és amennyiben az Egyesült Államok ebben nem lesz partner, akkor az Európai Unió is új vámokat vet ki az amerikai termékekre. Hétfőn egy nulla nulláért ajánlatot tett az amerikai elnöknek, erre azonban még nem érkezett válasz.

Az Európai Unió időközben döntött a válaszlépésről, április 15-től kezdve vámokat vetnek ki az amerikai exporttermékek egy részére. A tagállamok közül Magyarország ellenezte az uniós döntést.

Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök keddi beszédében a vámháborúval kapcsolatban kijelentette, hogy az országok képviselői könyörögnek azért, hogy alkut köthessenek vele, a vezetők „meghalnak azért, hogy alkut kössenek”. Ezt azzal egészítette ki, hogy a gyógyszereket is megvámolja.

Kedden a megbízott német pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a Donald Trump által elindított vámháború súlyos károkat okozhat Németország gazdaságának, és jelentősen növelheti a recesszió kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a német gazdaságnak kitett magyarra is nagy hatással lehet egy rossz forgatókönyv, amit most felvázolt a német szakpolitikus.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Londonban tartott előadásában közölte, hogy új világrend van kialakulóban, amiben a magyar külpolitika négy fő sarokköve a szuverenitás, patriotizmus, a valóság felismerése és a kereszténység. Kijelentette, hogy az Európai Unió elszigetelte magát, miközben Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált.

(Borítókép: Egy alkalmazott a New York-i tőzsdén 2025. április 4-én. Fotó: Brendan McDermid / Reuters)