Pusztító adat érkezett, ez már a pénztárcánkat érinti

Annak ellenére, hogy januárban a kiskereskedelem forgalma 4,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a keddi KSH-adatok azt mutatják, az infláció továbbra is tombol. Ugyanakkor lehetett sejteni, hogy a februári adatok ismét kíméletlenek lesznek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már szombaton, az Economx és az Index közös konferenciáján arról beszélt, hogy „akár 7 százalékig is felkúszhat az élelmiszer-infláció”. Ez pedig előrevetítette, hogy a teljes infláció sem tud csökkenni. Az elemzői várakozás februárra vonatkozóan 5,3 százalék volt, az Indexnek nyilatkozó szakértők úgy értékelték, hogy az idei inflációs csúcsot januárban láttuk.

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg a tavalyit. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára az év első hónapjában éves szinten 6, havi szinten 1,9 százalékkal drágult. Az élelmiszer-drágulást az év első hónapjában külön táblázatba gyűjtöttük:

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

	2021	2022	2023	2024	2025
Kenyér (fehér, kg)	374	458	966	871	904
Zsemle (1 db)	30	36	69	66	68
Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kg)	1360	1730	1760	1900	2310
Csirkeszárny (kg)	639	763	1180	1170	1120
Csirkecomb (kg)	653	807	1340	1230	1200
Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kg)	1440	1440	1610	1890	2010
Rövid karaj (kg)	1660	1780	2510	2630	2630
Kristálycukor (kg)	254	277	260	388	386
Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kg)	146	158	291	272	264
Tojás (10 db)	442	498	904	750	930
Burgonya (kg)	200	270	400	398	402
Tehéntej (UHT, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	315	298	318	524
Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	303	557	457	534
Finomliszt (búza, kg)	181	242	219	179	272
Rétesliszt (kg)	217	287	482	336	339
Étolaj (napraforgó, liter)	590	802	749	650	793
Sajt (trappista, tömb, kg)	1940	2400	4650	2950	3440
Vaj (legalább 80% zsírtartalom, 100 g)	332	391	791	621	708
Margarin (200–250 g)	292	362	629	601	580
Kávé (őrölt, 200-250 g)	722	812	1250	1320	1670
Sertészsír (nem mangalica, 400-500 g)	456	497	1070	812	791
Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g)	402	479	846	615	603
Rizs (hántolt, fényezetlen, kg)	419	467	777	736	753
Kakaós csiga (db)	147	175	262	247	252

Forrás: KSH

A táblázat a közelgő választások miatt is fontos, hiszen a konjunktúraérzet eldöntheti a jövő évi eredményeket, kevésbé lesz fontos a tényleges növekedés.

Itt a friss adat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétette a friss, februári adatok. E szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg 2025. februárban az egy évvel korábbiakat.

• Az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vajé és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött.
• A szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 18,9, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,9 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
• A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak.

Ami a havi viszonylatban történő változást illeti: februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest.

• Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került. A termékcsoporton belül a tej ára 2,6, a sertéshúsé 0,8 százalékkal mérséklődött.
• A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal többe kerültek.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 1,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 2,5 százalékkal.
• A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,2, a vezetékes gázért 0,3 százalékkal (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent.

Minden várakozást felülmúlt

Miközben az elemzői közösség az infláció enyhe fékeződését várta februárban, a KSH friss adata újabb gyorsulásról számolt be. A februári infláció így nem csak a piaci konszenzusnál lett magasabb, de minden várakozást felülmúlt. Így tehát már két egymást követő hónapban okozott igen kellemetlen meglepetést az infláció. Februárban havi szinten ugyanis 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, ami így 5,6 százalékos év/év inflációs rátát jelent. A friss havi átárazás az inflációs láz előtti években mért 0,2–0,3 százalékos havi áremelkedés nagyjából négyszerese – értékelte az adatokat az ING Bank vezető elemzője.

Virovácz Péter szerint a részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt. Erre már a hétvégi megszólalásában is utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mindez gyorsan el is vezetett ahhoz, hogy a kormányzat úgy érezze, hogy rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyek letörhetik a hivatalos inflációs statisztikát. Ugyanakkor – ahogyan a korábbi példák is mutatták – ezeknek a beavatkozásoknak lehetnek olyan hátulütői, amelyet jelenleg nehéz számszerűsíteni.

Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem. Amennyiben ötéves távlatban vizsgáljuk a kumulált áremelkedést, akkor az élelmiszerek esetében 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást láthatunk. Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel

– vont az Index számításaival hasonló párhuzamot a közgazdász.

Némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, a jelentősebben erősödő forint ellenére. Kellemes meglepetésnek nevezhető ugyanakkor, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához. Visszahúzták az inflációs rátát az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek árváltozásai is. Ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk: januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak ebben a szegmensben. Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása. Komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerőigényes szolgáltatások árai is, mint az egészségügyi vagy háztartási szolgáltatások. Itt vélhetően a minimálbéremelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakba.

„Az érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása. Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem. Jelen helyzetben tehát sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól” – fogalmazott Virovácz Péter.

Az elemző rámutat: az érzékelt infláció mellett a maginfláció 6,2 százalékra emelkedése is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés csak tovább súlyosbíthatja az inflációs sokkot a forint leértékelődésén keresztül. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét.

A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta.

Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben

– vetített előre a szakértő.

NGM: Harcolunk az indokolatlan áremelések ellen!

„A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok pénze többet érjen és többől tudjanak gazdálkodni. A kormány ezért figyelemmel kíséri az árak, kiemelten az élelmiszerárak alakulását és kész azonnal beavatkozni. Februárban az élelmiszerár-emelés meghaladta a 7 százalékot, ami jelentős teher a magyar lakosság, különösen a családok és nyugdíjasok számára” – összegezte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. A kormány három lépésből álló komplex akciótervet dolgozott ki az áremelőkkel szemben: 1.) önkéntes árcsökkentés; 2.) haszonkulcsok hatósági korlátozása; 3.) hatósági árak bevezetése.

A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről. A kormány a megfizethető élelmiszerárak, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében fenntartja és tovább bővíti az online árfigyelő rendszert, melynek segítségével a családok össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni – olvasható a minisztérium közleményében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium arra is kitért, hogy az árfigyelő hatékonyságát bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7 százalékkal csökkentek az átlagárak. A továbbiakban a nyomon követett termékek listája 100 kategóriára bővülhet, és olyan alapvető élelmiszerek is szerepelnek majd rajta, mint a hal, kávé, tea, rizs, tejszín, marhahús, zsemle és kakaópor. Mindezek mellett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is fokozott figyelemmel ellenőrzi az alapvető élelmiszerek, például a tejtermékek és tojás árképzését, hogy a verseny tisztaságát és a fogyasztók érdekeit biztosítsák.

Később Orbán Viktor bejelentette, a kormány belenyúl harminc alapvető élelmiszer árába, majd megszereztük a termékek listáját is. „A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – jelentette be kedden a miniszterelnök.

Ezek a magyar gazdaság kriptonitjai

Érdemes arra is kitérni – ahogy azt korábban megírtuk –, Németország elkezdte földbe döngölni Orbán Viktor ígéretét. A legfrissebb adatok szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Azonban a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,8 százalékkal nagyobb volt a decemberinél. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene 2025 januárjában.

Megszokott módon a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés látható. Az Európai Unió versenyképességi problémái, Németország gazdasági válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaságot, így az ipar teljesítményét. Így a magyar gazdaság két legnagyobb problémája az ipari termelés és az infláció lett.

A konjunktúraérzet javítása hosszú folyamat

Ahogy azt többször kifejtettük, a világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon a lakosság konjunktúraérzetének javítása mindenhol hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés.

Ha visszatérünk az élelmiszer-inflációra, akkor a mostani tudásunk szerint szerdán dönthet a kormány arról, hogy a folyamatokba valamilyen módon (egyáltalán nem biztos, ha lépnek, akkor az ársapkát választják) beavatkoznak. Egyelőre pusztán annyit tudni, hogy a hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, „ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek szombaton.

Az inflációs adatokhoz érdemes hozzátenni, hogy a bérek 8,7 százalékkal vannak magasabban, mint az elmúlt három évben kimutatott inflációs növekedés – legalábbis a kormányzati számítás szerint, de az is tény, hogy ez az inflációs érzetben egyelőre nem realizálódik. Az Index egyébként több forrásból is úgy értesült, hogy a kormány sokkal inkább abban gondolkodik, hogy

– pontosan úgy, ahogy azt egy korábbi cikkünkben megírtuk. Nagy Mártont egyébként részletesen is kérdeztük arról, milyen problémák állhatnak az élelmiszerárak emelkedése mögött. Gyakran felvetődik ugyanis a teljes élelmiszer-ellátási struktúra nem hatékony, vertikálisan nem integrált működése.

Nagy Márton szerint ha a termelő – most épp az alapanyagárak miatt – emel az árain, arra a folyamatban következő szereplő „ctrl+c, ctrl-v”-vel rápakolja a saját emeléseit. Nem véletlen tehát, hogy háromlépéses akciótervet dolgoztak ki az élelmiszerárak megfékezésére. Ennek első eleme – az önkéntes árcsökkentés – a kereskedőket és a beszállítókat érinti. A második, a haszonkulcs maximalizálása. A harmadik, az árstop viszont mindenkire hat: a termelőtől kezdődően az összes szereplő árképzését érinti.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)