Ennyire kell zsebbe nyúlnia annak, aki magánorvoshoz fordul

Szakértők szerint a magánellátóknak a 2023-as év elejéhez képest a béremelések 30 százalékkal nagyobb kiadást jelentettek, miközben a csökkenő betegforgalom miatt infláció alatti, 10 százalék körüli áremelést tudtak végrehajtani. Egészségpénztári felmérés szerint a magánegészségügyi szolgáltatók többségének nőttek a bevételei 2024-ben, azonban ez sokkal inkább volt köszönhető az áremeléseknek, mint az ügyfélszám emelkedésének, és az idei évben sem fordult meg a tendencia. Leginkább szakorvosi vizsgálatokat keresnek az ügyfelek. 

Növekvő konzultációs költségek

A járóbeteg-szakellátásban 2025-ben tovább nőttek a magánegészségügyi szolgáltatások árai, bár a korábbiakhoz képest mérsékelt drágulás tapasztalható, ennek mértéke szolgáltatónként és szolgáltatásonként eltérő lehet, elvétve akadnak olyan intézmények, ahol idén nem emeltek árat. Míg 2024 elején a nagyobb magánklinikákon átlagosan 30-35 ezer forintot kellett fizetni egy szakorvosi konzultációért, addig ez az összeg mostanra elérte a 35-40 ezer forintot. Különösen drágultak a hiányszakmákban dolgozó szakorvosok vizsgálatai. Egy neves diabetológus vagy endokrinológus konzultációjáért ma már akár 45-50 ezer forintot is elkérhetnek a budapesti prémiumszolgáltatók, míg a kardiológiai szakvizsgálat ára megközelítheti 60 ezer forintot. A pszichiátriai szakrendelés díja is hasonló mértékben emelkedett, jelenleg 35-50 ezer forint között van a fővárosban.

A vidéki nagyvárosokban valamivel alacsonyabbak az árak: Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben átlagosan 30-35 ezer forintba kerül egy szakorvosi vizsgálat, ami 10-15 százalékkal marad el a budapesti áraktól. A kisebb városokban további 15-20 százalékos árkedvezménnyel lehet számolni, ám itt jóval szűkebb a szakorvosi kínálat is.

A járóbeteg-ellátások közül a legnagyobb forgalmat a nőgyógyászat, a bőrgyógyászat, a szemészet és a belgyógyászat generálja, de az endokrinológia mellett már a gasztroenterológia iránt is emelkedik az igény. Általában az ellátásokhoz kapcsolódik valamilyen kisebb diagnosztikai eljárás, például labor, hasi és nyaki ultrahang vagy röntgen, így ritkán lehet megúszni egy kisebb kivizsgálást 100 ezer forint alatt.

A legdrágább vizsgálatok

A képalkotó vizsgálatok piacán is folytatódott a hasonlóan kisebb léptékű drágulás. Egy hasi ultrahang ára budapesti magánrendelőkben 25-35 ezer forintra emelkedett a tavalyi 20-25 ezer forintról. A nőgyógyászati ultrahang díja hasonló mértékben nőtt, jelenleg 30 ezer forint körül mozog.

A komolyabb diagnosztikai eszközöket igénylő vizsgálatok esetében még jelentősebb az áremelkedés. Egy mellkasi CT ára 35 ezer forinttól kezdődik, a kontrasztanyagos kétszer többe is kerülhet. Az MR-vizsgálatok ára prémiumszolgáltatóknál 85-99 ezer forintra emelkedett a korábbi 75-85 ezer forintról. Az olyan nagyobb vizsgálatoknál, mint a koszorúereket érintő érelmeszesedés kimutatására alkalmas coronaria CT, vagy a kontrasztos koponya MR, inkább százezer forint feletti összeggel kell számolni. A vidéki árak ebben a szegmensben csak az ultrahangvizsgálatnál alacsonyabbak, 30 ezer forint alatt marad ennek díja. 

Egynapos sebészet: eltérő költségek

Az egynapos sebészeti beavatkozások piacán differenciált áremelkedés tapasztalható. A kisebb beavatkozások, mint például a visszérműtétek, lágyéksérv-műtétek vagy a kisebb nőgyógyászati műtétek díja 10-12 százalékkal emelkedett. Egy lágyéksérv-műtét jelenlegi ára 450-550 ezer forint között mozog, míg egy visszérműtét 350-450 ezer forintba kerül. Ami az állami ellátást illeti, sérv- és epekőlaparaszkópiára 2-3 hónapot vár jelenleg majd 1,5 ezer ember. 

A fénytörési és az öregedéssel járó hibák korrigálására szolgáló szemészeti eljárás egyelőre csak magánklinikákon érhető el, ezért a szemészet ez az egyik legnagyobb forgalmat generáló terület. Ami az árakat illeti, a szolgáltatók árképzése itt is eltérő, ami szemenként 160-500 ezer forint költséget jelent. A szürkehályogműtéteknél 300-600 ezer forintos díjjal kell számolni, lencsétől és klinikától eltérően, az állami ellátásban 4500-an várakoznak erre 60 napon túl, átlagosan 115 napot, a NEAK adatai szerint. A vidéki egynapos sebészeti központokban átlagosan 10-15 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint a fővárosban, de a különbség ebben a szegmensben is csökkenő tendenciát mutat.

Pár százezres és többmilliós műtétek

A minimálinvazív arthroscopos térd-, boka-, csuklóműét díja jelenleg 400-700 ezer forint. A magánegészségügyben elérhető műtétek közül továbbra is a nagyízületi protézisműtétek a legdrágábbak. Az ortopédiai beavatkozások árai még nagyobb mértékben, átlagosan 15-20 százalékkal nőttek.

Egy csípőprotézis-műtét ára 2,5-3,5 millió forint között mozog a budapesti magánklinikákon. Itt átlagban 121 napos várakozási idő van a közintézményekben, a listán most 8167 emberrel. A térdprotézisműtét ára hasonló tartományban van: 2,7-3,8 millió forint. Az állami intézményekben a NEAK áprilisi adatai szerint 15 319-en várakoznak erre, átlagban 297 napot. Van olyan klinika, amelyik a két nagy ortopédiai műtétnél robotasszisztáltan, pár napos kórházi tartózkodással, az eljárást végző szakemberekkel kiemelt kommunikációs lehetőséggel 4,6 millió forintos csomagáron kínálja a szolgáltatást. Érdekes, hogy még a 2022-es évben 1,5-2 millió forintos tételekről volt szó. 

A gerincműtétek szintén a legköltségesebb beavatkozások közé tartoznak. Egy egyszerűbb porckorongműtét ára 1,5-2 millió forint, míg a komplexebb gerincsebészeti beavatkozásoké elérheti a 3-4 millió forintot is. Az áremelkedést részben az implantátumok és a speciális műtéti eszközök drágulása indokolja. Az orvostechnikai eszközök többsége importból származik, így áraikat erősen befolyásolja az árfolyam alakulása és a nemzetközi beszállítói láncok problémái. Ami még 1 millió forint körül mozgó beavatkozás, az az epehólyag-eltávolítás, de lehet 800 ezres árakkal is találkozni a fővárosban, vidéken akár 600 ezer forint környékén is vannak ajánlatok. 

A skála másik végén azok a kisműtétek találhatók, amiket ambulánsan, altatás nélkül, csak érzéstelenítéssel végeznek, ezek sorában az olyan beavatkozások jelentik a legkisebb költséget, mint például az anyajegyeltávolítás, szemölcseltávolítás, itt elváltozásonként 45 ezer forinttól kezdődnek az árak. A kisebb nőgyógyászati és sebészeti operációkért 10 százalékkal kell többet fizetni. Ma már az egyszerűbbek sem kerülnek kevesebbe, mint 300 ezer forint, de nem ritkák a millió forintot közelítő számlák. A vidéki árképzésben itt jelentős, akár 100-200 ezres különbségeket is tapasztalni.

A szintén keresett szemhéjplasztika kisebb kiadással jár, ennek ára 250-350 ezer forint körül alakul. Érdekes trend, hogy míg a legtöbb műtét ára emelkedett, addig bizonyos népszerű esztétikai beavatkozások, mint például a botoxkezelések árai stagnáltak, vagy csak minimálisan növekedtek a verseny miatt. Egy botoxkezelés ára 40-60 ezer forint területenként, ami csak 5-7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.

Budapest vs. vidék: csökkenő árkülönbség

Bár továbbra is jelentős árkülönbség tapasztalható a budapesti és a vidéki magánegészségügyi szolgáltatások között, ez a különbség folyamatosan csökken. A budapesti klinikák az ügyféllétszám megtartása miatt kisebb áremelést tudtak végrehajtani, mint korábban, a vidéki szolgáltatók árai gyorsabb ütemben emelkednek, mivel az eszközök, műszerek beszerzésében ugyanazokkal a költségnövekedésekkel szembesülnek. Ez a CT- és MR-vizsgálatok áremelésében is jól tetten érhető, ami Budapesten 6, vidéken 10 százalékos drágulást jelentett a múlt évhez képest. 

Vannak szolgáltatások, például olyan szakorvosi vizsgálatok, mint a szemészet, belgyógyászat, bőrgyógyászat, amelyek vidéken 15-20 százalékkal olcsóbban igénybe vehetők, mint a fővárosban, de CT- és MR-vizsgálatokhoz magasabb áron jutnak a vidéki nagyvárosok ügyfelei.

Ezeken a helyeken – különösen az egyetemi központokban, mint Debrecen, Szeged, Pécs – bővült a magánegészségügyi szolgáltatások kínálata, ami növelte a versenyt, de paradox módon nem az árak csökkenéséhez, hanem a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez vezetett.

Egyre nő a hitelből fizetők aránya

A magánegészségügyi szolgáltatók betegforgalmának növekedési üteme lassult 2024-ben a korábbi évekhez képest. Míg 2023-ban még 25-30 százalékos növekedést tapasztaltak, addig 2024-re ez az arány 10-15 százalékra mérséklődött. Korábban a felső- és középosztályra volt jellemző, ma már az alacsonyabb jövedelmű réteg is megjelent az ügyfélkörben, igaz kisebb arányban. 

Az elmúlt négy év során a magyar magánegészségügyi piac bevétele 40 százalékkal nőtt, így a lakosság már 900 milliárd forintot hagy évente a magánszolgáltatóknál. Mint korábban a Magánpraxisnapon ismertették, Magyarországon a betegellátás negyedét a magánszolgáltatók végzik. A halasztható fogorvosi, bőrgyógyászati ellátásokat, vagy panaszmentesen a szűrővizsgálatokat továbbra is később veszik igénybe, a sürgősebb kezelésekre az alapfokú végzettséggel rendelkezők is bejelentkeznek, sokszor akár hitelből finanszírozva annak költségeit. A mielőbbi beavatkozás igénye miatt mélyen a zsebükbe nyúlnak a magyarok, a sürgősebb eseteknél inkább hitelt vesznek fel, csak hogy panaszaik mielőbb megszűnjenek.

Évről évre nő azok aránya, akik a nagyobb összegű beavatkozásokat hitelből fizetik, már 2023-ban 8 százalék tartozott ide, a többség még mindig zsebből fizet. A vállalati egészségbiztosítással rendelkező betegek aránya is nőtt: már a páciensek mintegy 25-30 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással vagy egészségpénztári tagsággal, ami jelentősen magasabb a korábbi években mért 15-20 százaléknál. A MOK szerint az egészségügyi kiadások 30 százalékát már magánorvosnál költik el a magyarok, éves szinten 120 ezer forintot – idézi az Economx. A lap gyűjtése szerint az emberek kétharmada 25-100 ezer forint közötti összeget fizetett magánegészségügyi szolgáltatásra 2024-ben, negyedük 200 ezer forint alatti, 10 százalék afeletti összeget fordított erre. 

Regionális különbségek 

Míg Budapesten és a nyugat-magyarországi régióban továbbra is erős a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet, addig az ország keleti részében lassabb a növekedés. A Közép-Dunántúl és az Észak-Dunántúl nagyvárosai felzárkózóban vannak, köszönhetően a régióban működő multinacionális vállalatok által biztosított egészségbiztosítási csomagoknak.

A határközeli városokban a külföldi páciensek száma is növekvő tendenciát mutat. Győrben, Sopronban és Szentgotthárdon osztrák és szlovák betegek, Debrecenben és Szegeden pedig román és szerb páciensek veszik igénybe a magánellátást, elsősorban a fogászati, plasztikai sebészeti és szemészeti beavatkozások területén.

(Borítókép: LightFieldStudios / Getty Images)