Borturizmus, várrom az erdő mélyén és a legszebb katedrális Velencétől keletre: ismerje meg Szlavóniát

Hol szalad a nyest? Mivel a régi találós kérdést kevesen ismerik, eláruljuk, hogy a megfejtés a Dráva és a Száva között. A terület Szlavónia néven ismert, nagyjából a mai Kelet-Horvátországi régióval azonos. A középkorban Pozsega, Valkó és Baranya vármegyék területén helyezkedett el, 1540-től a magyar királyok pedig egyre többször használták a Szlavónia királya titulust, habár a terület ekkorra már török uralom alá került. A vidéken valóban sok nyest élt, az aprócska kis ragadozó Szlavónia címerébe is belekerült, a területek jellegzetes királyok adója, a kunovina, vagyis a nyestbőradó volt. (A kuna horvátul nyestet jelent, az állat bőre fizetőeszközként szolgált, innen ered a pénznem elnevezése.)

A horvátországi nyaralás egybefonódott a fejünkben a tengerparti pihenéssel és talán elkerülte a figyelmünket, hogy déli szomszédunk az Adriától messzebb eső vidékei is gyönyörűek. Szlavónia legjelentősebb városa, Eszék kevesebb mint három óra autóút Budapestről. A környék pedig bővelkedik történelmi városokban, erdő mélyén megbújó várromokban, vízesésektől szabdalt turistautakban, hangulatos borospincékben, de itt található Európa egyik legjelentősebb ártéri élőhelye is. Írásunkban öt olyan szlavóniai nevezetességét mutatunk be, amely könnyen meghozhatja a kedvünket, hogy a horvát régiót válasszuk nyaralásunk célpontjának.

Eszék, a barokk erőd és a Dráva-parti sétányok városa 

Eszék, Szlavónia legnagyobb városa régóta lakott, a római időkben Mursa néven ismerték a települést. A Dráva partján fekszik, a folyó ezen szakasza évszázadok óta fontos átkelőhely. A Mohácsi csata éveben a törökök földig rombolták, később felismerték stratégiai jelentőségét, és akkoriban technológiai bravúrral nyolc kilométer hosszú fahidat építette k a mocsáron keresztül, ezt Zrínyi gyújtotta fel. Ma Eszék egy százezres egyetemi város, parkjai az egyik legzöldebb horvát településsé teszik, barokk és szecessziós épületei a Monarchia világát idézik.

Eszék az újkorban három városrész egyesülésével jött létre, ezek az Alsóváros, a Felsőváros és az Eszéki vár, vagyis a Tvrđa. Ez utóbbi a török kor után épült ki, a szabályosan megtervezett utcákban kaszárnyák, templomok és adminisztratív épületekben szolgálták ki a Habsburgok uralmát. A barokk városrész napjainkban macskaköves utcáival vonzza a turistákat, az impozáns épületekben múzeumok, kávézók nyíltak.

Az Ante Starčević tér a város főtere. A „se Bécsnek, se Pestnek” jelmondatát megfogalmazó horvát államférfiról elnevezett területen áll a Szent Péter és Pál-társszékesegyház, a város jelképe. A templomba kilencven méter magas tornya és színpompás üvegablakai miatt megéri betérni.

Eszéken akár egy napot is el lehet tölteni a Dráva partján sétálva. A folyó mellet hangulatos, árnyas sétányok húzódnak, és itt található a település nyári melegben talán legkellemesebb pontja, a Copacabana strand. Szintén a Dráva mellett található az állatkert, amely különlegessége, hogy a régi belvárosból köteles komppal lehet megközelíteni. A folyó egy másik szakaszán pedig egy úszó vízimalmot is láthatunk.

A Papuk-hegység, a bükkfák és vízesések világa

A Tenkes kapitányának egy jelenetében Buga Jakab elmeséli, hogy „odaát a Fekete-hegyekben” farkast fogott. Mik lehetnek ezek a bizonyos Fekete-hegyek? Eláruljuk, hogy a Papuk-hegységről van szó, amely szigetszerűn emelkedik ki a szlavóniai tájból. A Pannon-tenger idejében keletkezett, a földtani jelenségek évmilliókon keresztül formálták, ennek köszönheti geológiai változatosságukat, sokszínűségüket. A bükkfákkal, páfrányokkal és medvehagymával benőtt erdőkben ugyanúgy találunk bazaltoszlopokat, mint karsztformákat.

A Papuk teljesen más, mint a Dinári-hegység karsztos világa, de a természet közelségét, az erdő adta nyugalmat átélhetjük. A hegység legmagasabb pontja szintén a Papuk nevet viseli, 953 méter magasan emelkedik az Adriai-tenger szintje fölé, központi része természetvédelmi terület. Jankovac-ban látogatóközpont működik, és innen indul a természeti szépségekben, többek között vízesésékeben gazdag Grófi ösvény. A hegységben több történelmi magyar vár romja fellelhető, Raholca (Orahovica) az Újlaki-család, Kővár (Kamengrad) pedig Szapolyai János tulajdona volt egykoron.

Diakóvár neoromán katedrálisa

Diakóvár, horvát nevén Đakovo egy alig több mint húszezer lelkes kisváros Szlavóniában, de vallási szempontból a középkor óta jelentős székhely, ahol az Árpád-kortól kezdve katedrális állt. Az eredeti sajnos – mint szinte minden török kor előtt emelt székesegyház a Magyar Királyság területén – már nem létezik, de a 19. században épült Szent Péter Székesegyház-Bazilikát méltán emlegetik úgy, mint a legszebb templom Velence és Isztambul között.

A diakóvári egyházmegye története még az 13. században kezdődött, a bogumil eretnekek elől menekülő Ponsa püspök tette székhelyét a városba. Diakóvár ezután egy cirka száz évvel a Boszniai Püspökség székhelye lett. A török kor után, 1773-ben pedig létrejött a Diakóvári Egyházmegye, amely 2008 óta Diakovár-Eszéki főegyházmegye néven működik. A vörös színben pompázó neoromán bazilika a horvát historizmus egyik legjelentősebb épülete, 1866 és 1872 között emelték, benne értékes freskók és szobrok találhatóak, a hívők hét oltárnál fohászkodhatnak Istenhez.

Kopácsi-rét Natúrpark, a madárvilág paradicsoma

A természetvédelmi témák között egyre nagyobb súllyal tematizálódik a vizes élőhelyek védelme, azok fontossága. Szlavóniában található ezek egyike, a Kopácsi-rét Natúrpark. A Duna és Dráva folyók között elterülő területen csatornák, mocsarak, ártéri erdők, tavak és vízzel borított rétek váltakozása teszi sokszínűvé a tájat: itt fekszik Európa egyik legnagyobb mocsaras folyóközi síksága. Az ártéri táj, rengeteg élőlény, köztük madárfajok élőhelye, a vidék biodiverzitása páratlan. Él itt vadmacska, kormorán, gímszarvas, de a zavartalan élőhelyekhez ragaszkodó, ritka fekete gólya szintén fészkel a természetvédelmi területen.

A Park három kiemelt helyszínének egyike a Fehér tündérrózsa tanösvény, itt két és fél kilométeren keresztül ismerkedhetünk a vizes élőhelyek flórájával és faunájával, az út nagy része cölöpökre épített híd. A Veliki Sakadaš-tó különleges zoológiai rezervátum, túravezető segítségével ismerkedhetünk a gazdag madárvilággal, köztük az ötszáz egyedet számláló kormoránkolóniával. A tököspusztai (Tikveš) bemutató- és oktatási központ egy kastélyépületben működik, ahol egykor Tito rendszeresen megszállt a vadászatai során. A felsoroltokon túl számtalan madármegfigyelő és fotós túrán vehetünk részt a Kopácsi-rét Nemzeti Parkban, de a horgászat szerelemesei is lehetőségek tárházával találkozik a vidéken.

A csiptetős ponty és egy jó pohár bor Szlavóniából

Egy finom vacsora, mellé egy pohár minőségi, lehetőleg helyi bor elfogyasztása egy jó beszélgetés mellett: ez az élmény szinte alapvető részét képezi a nyaralásnak. Szlavónia gasztronómiai kultúrájában egyaránt nyomot hagyott a magyar, a török és a mediterrán hatás, ha ott vagyunk ne hagyjuk ki a helyi specialitásokat. Ilyen a kulen, a fokhagymával és paprikával ízesített szalámi, vagy a híres kopácsi csiptetős ponty. Utóbbi egyedi, füstös karakterét az adja, hogy szabad tűzön készítik el.

Mindezeken túl Szlavónia és a Dunamente Horvátország négy borvidékének az egyike. A vidéken már a rómaiak is szőlőt termesztettek, hagyományosan a fehér fajtáknak, például az olaszrizlingnek, a szürkebarátnak, a rajnai rizlingnek és a chardonnay-nak van hagyománya.

A szlavóniai Eszék-Baranya megye híres borútjairól, központja a Báni-hegy, amit Arany-hegynek is neveznek, a Habsburgok alatt kezdődött a szőlő termelése. A Báni-hegyen rengeteg híres és hangulatos borospince található, ha kóstolni szeretnénk a szlavón szőlőkből készült italt, akkor Csúza (Suza) és Vörösmart (Zmajevac) falvakat érdemes felkeresni. A szintén a régióhoz tartozó Karancs (Karanac) nem csak boráról, hanem egyéb házilag készült termékeiről, kolbászáról, töpörtyűjéről és pálinkájáról is híres.

Akit érdekel a borturizmus, annak érdemes a Bor Maraton napjai alatt meglátogatni Eszék-Baranya megyét, A háromnapos programsorozat főszerepében a bor van, egy térkép segítségével a rendhagyó maraton résztvevői felkereshetik a helyi pincéket, ahol kóstolhatnak és értékelhetnek. Az eseményen ezek mellett a legkülönbözőbb gasztronómiai és kulturális programokon vehetünk részt. 

(Borítókép: Szlavónia. Fotó: Horvát Idegenforgalmi Közösség)

BRAND & CONTENT