Visszafogott, de nagyon erős lett a Samsung új üdvöskéje

Bizonyos területeken nagyot erősített, másokon nem változott a Samsung mobiltelefonos termékpalettáját vezető S sorozat tagjai közül a legkisebb. Az új Galaxy S25-öt most az egyik előddel, az S23-mal összevetve próbálunk választ kapni olyan kérdésekre, hogy jó-e, jobb lett-e, érdemes-e újítani vagy váltani?

Az S sorozat tagjai nem tartoznak a hivalkodó telefonok közé, a hátlap nem villog, a kamerákból sem képeztek rá sikkes/krindzses kinövést. Matt színei visszafogottak, kerülik a vásári csillogást, de a fantáziát is. Az S25 esetében fontos, hogy a mattulás már továbbterjedt a készülék vékony oldalaira, a korábbi modell csillogós és karcra fogékony oldalsó felületeivel szemben.

A technikai tartalmat tehát nem próbálják a külsővel kompenzálni. Ez azonnal láthatóvá válik, ha a kijelző felől közelítünk: változatlanul 6,2 hüvelykes OLED-kijelzőt találunk, 2340 x 1080 képpontos felbontással 120 hertzes (vagy lassabb) képfrissítéssel. Fontos fejlődés, hogy az S23 „csak” 1750 nites fényerejére jelentős, ötven százalékot tesz rá az utód 2600 nitje, így kiválóan használható atomvillanásban vagy korunk atomvillanáshoz nagyon hasonló nyári időjárásában.

Az S25 egyik újdonsága az adaptív tónus, ami a kijelző színeinek telítettségét a környezet fényviszonyaihoz igazítja. A fehér ettől mindig fehérebb lesz, ami az esetek túlnyomó részében jó. Kipróbálás során A Jó, a Rossz és a Csúfon tesztelve kicsit fakóbbra vette a Technicolort. A két esztendős telón jobban tetszett a spagettiwestern, tehát azoknak, akik többet moziznak a telefonon, érdemes megfontolni, hogy bekapcsolják-e ezt a funkciót.

Tátika visszatér

A specifikációk listájából ugyan nem olvasható ki, de a 20-as évek közepére a Samsung S sorozatába szerelt, Qualcomm-féle Snapdragon 8 chipek a tesztpados méréseken utolérték az Apple A18-át. Ez azért nagy eredmény, mert az Apple az erős processzorokra esküszik, így az a helyzet állt elő, hogy a Snapdragon 8 Elite számítási teljesítménye 30-50 százalékos ugrást jelent a Samsung Galaxy S23-ba szerelt Snapdragon Gen 2-höz vagy az S24-ben lévő Exynos 2400-hoz képest.

Az S sorozat hátul három kamerával rendelkezik, az elsődleges mellé egy ultraszéles látószögű és egy telefotós optika is jár. A leglényegesebb, hogy a felszerelés nagyon jó tudású, de teljesen ugyanaz, mint az S23-ban és S24-ben. A S25 ugyanakkor a keményebb processzorával sokkal pattogósabban kezeli, menti, szerkeszti a képeket. Aki a legjobb kamerákra hajt, annak ugyanakkor érdemes a Galaxy S25 Ultra felé és más irányokba tájékozódnia.

Bár a tesztelő minden létező alkatrészt belepakolna egy telefon dobozába – még olyan alkalmatosságot is, amivel maszek projektorrá alakítható a mobil –, a Samsung egy ideje már csak egy tűt és egy USB-kábelt ad – ezt az Apple-től vették át, az Úr fizesse meg. Térjünk ki hát a nem annyira pozitív tapasztalatokra, például a bloatware-re.

A bloat angolul a puffadást takarja. Telefonok esetében ilyen puffadást jelentenek az olyan kéretlenül feltöltött programok, mint a Skype, az Instagram, a Candy Crush vagy esetünkben a Spotify. Sok panasz volt az ilyen, pénzért vagy más haszonért felhasználóra tolt felesleges programokra, ezért kicsit visszaesett a számuk az utóbbi években. Persze nem örökre. 

Napjaink „döglött disznaja” a mesterséges intelligencia. Az S25-ön rögtön van Gemini, Copilot, és a Samsungnak is van saját AI funkciója, amiről a Galaxy S25 Ultráról készült tesztünkben írtunk részletesebben. Ez utóbbi igazán hasznos lenne, ha a felhasználó szája nem kezdene kékülni, mire ide eljut. A Google Gemini rögtön közli, hogy nem lehet használni, a Microsoft Copilot és a Samsung pedig regisztrációt követel látatlanban. A Samsung egyébként kitartóan követeli a személyes adatokat, a felhasználó pedig valószínűleg évekig figyelheti minden nap, ahogy ez a három cég tépi egymást az adataiért – mondani sem kell, hogy ez nem márka- vagy modellspecifikus.

Szummárum

Az összevetés alapján a Galaxy S25-ről elmondható tehát, hogy majdnem minden területen jobb az elődjénél. Akkumulátora tovább bírja, súlyát tekintve pár grammal könnyebb. Kijelzője sokkal fényesebb, processzora erősebb – szubjektív, hogy ez ellensúlyozza-e a kamera szett változatlanságát. Utóbbi fontos napjaink közösségi médiába hanyatló civilizációjában, a dilemmában a tesztelő mégis a proci mellé tenné a garast és az újításra ezért is igent mondana.

A fő érv, amivel az S25 eladja magát, hogy dél-koreai és nem is parasztvakító, ehelyett visszafogott, jó minőségű a kijelzője, az akkumulátora nem adja meg magát naplemente előtt, és nem utolsó sorban évekig teszi a dolgát.