ABBA alatt, ABBA után, a Mamma Mia örök darab

Fél évszázada, 1975. március 12-én az ABBA felvette a Mamma Mia című dalát, ezzel befejezve harmadik albumuk stúdiómunkáit. A szám első lett a brit slágerlistán, a lemez Ausztráliában, Norvégiában és Svédországban tarolt. A Mamma Mia! musical siker és filmsiker lett, nem másért, az ABBA – valóban – örökzöld számaiért.

Europop, brit pop, hard rock, heavy metal

Az ABBA, s persze menedzserük, Stig Anderson – akivel később többször perre mentek, annyi pénzt nyúlt le – valamit nagyon megérzett a hetvenes évek pop-rock zenéjéből. A megelőző évtized második felében a beatzenét felváltotta a rock, a hatvanas évek végén már a Jimi Hendrix Experience, a Cream, a Led Zeppelin koncertjeire tódultak a fiatalok, no meg Woodstockba, Glastonburybe, a Wight-szigetre zarándokoltak. S míg egyfelől a rock keményedett: Deep Purple, Black Sabbath, elindult a glam rock: T. Rex, Queen, Kiss, Slade, Sweet. Nos, ez utóbbi irányt választotta az ABBA, keverve az europop hangzással. A svéd zenekar előtt a skót Middle of the Road találta meg az új hangot.

Hallgassák csak, akár egy ABBA-sláger is lehetne:

A britek sem vártak a sült galambra – pontosabban, az angol mondás szerint, a pitére –, az 1969-ben alakított Brotherhood of Mant, amelyik így szólt:

gyorsan átfazonírozták ilyenre:

Ez elég ABBA-szerű. Meg is nyerték 1976-ban az Eurovíziós Dalfesztivált. Ezzel:

Kisiskolásként bírtam ezt a számot. Fölöttem is, fölötte is elszállt az idő. Nem úgy a csapat felett, tudniillik a mai napig tolják.

Út az ABBA-ig

Benny Andersson (a szakállas zongorista) a Hep Stars – a svéd Beatles – tagjaként futott be. Kezdetben feldolgozásokat játszottak, amiket 1965-ben három kislemezen rögzítettek, röpke hat óra alatt. Énekesükből, Sven Hedlundból vált az első svéd popsztár. Aztán Anderssont nógatták, írjon saját dalokat. Első kompozíciója, a No Response ’66-ban harmadik lett a slágerlistán.

Björn Ulveus (a szőke gitáros) 16 évesen lépett be a West Bay Singersbe, későbbi nevén Pertners, majd Hootenanny Singers. Utóbbi névváltásukat Stig Anderson javasolta, a Polar Kiadó vezetője, miután 1963-ban megnyerték a Polar Music tehetségkutatót. Legnagyobb sikerüket az Omkring tiggarn från Luossa című számmal aratták.

Agnetha Fältskog (a szőke) mindössze hatévesen komponálta első dalát, a Två små troll címűt.

Tizenöt esztendős koráig járt iskolába, akkor úgy döntött, énekesnő lesz. Lett is, két évre rá sikert aratott Jag var så kär szerzeményével.

Még nem töltötte be a húszat, mikor összejött Björnnel, akivel hamarosan egybekeltek, abban az évben, amikor huszonegy esztendősen elénekelte Mária Magdolnát a Jézus Krisztus szupersztár svéd premierjén, azaz 1972-ben.

Anni-Frid Synni Lyngstad (a barna) norvég, ám mivel Frida német megszálló apától született, a második világháborút követően menekülnie kellett szülőhazájából. 1947-től él Svédországban. Agnethánál is előbb indult profi karrierje, tizenhárom évesen lett az Evald Ek's Orchestra énekese, aztán jött a Gunnar Sandevarn Trio, s csupán nagykorú, már saját bandát toboroz, az Anni-Frid Fourt. Frida címen kiadott debüt albumának producere vőlegénye, Benny Anderson. Az 1971-es korongfeldolgozás dalai közt szerepel egy új szám, amelynek szerzője az Andersson-Ulvaeus-Anderson trió, a későbbi ABBA-sikergyáros hármas. 

Agnetha, Björn, Benny, Anni-Frid, azaz ABBA 

Frida lemezének megjelenésekor Stig Anderson nemzetközi karrierre készítette fel Björnt és Bennyt – kezdetben ugyanis a két lányt háttérénekesnek szánta a menedzser. Ennek útját az Eurovíziós Dalfesztiválban látta, annak előszobája pedig a svéd dalválogató, a Melodifestivalen – ma is. Az 1971-es döntőben harmadik helyet szereztek, miként bemutatkozó albumuk, a Ring, Ring címadó szerzeménye 1973-ban, így azzal sem jutottak ki az Eurovíziós megmérettetésre.

Ám a svéd tévé nyomban felkérte a csapatot a következő esztendei Melodifestivalen szereplésre. Igent mondtak, s úgy döntöttek, a Waterloo-t adják elő.

A többi már poptörténet. Az ABBA nyert és világsztár együttes lett, Svédország első számú exportcikke. Ugyanakkor másfél év múltán tudtak csak újabb világslágert alkotni, az S.O.S.-t. A dal az 1975-ös ABBA című lemezre került, a Mamma Mia meg az I Do, I Do, I Do társaságába. De került a korongra glam rock is, a Hey, Hey Helen.

Vagy a kedvencem, a Rock Me.

Írtak reggae-t: Tropical Loveland.

Funkyt: Man in the Middle.

A következő lemez, az Arrival közel sem ilyen sokszínű, sem ennyire rockos, ellenben akkora slágerektől hemzseg, mint a When I Kissed The Teacher.

A Dancing Queen.

A Knowing Me, Knowing You.

A Money, Money, Money.

Olyan jól álltak, hogy a Fernando-t csak kislemezen adták ki.

A Mamma Mia és az ABBA utóélete

Közel két évtizeddel az ABBA feloszlása után – noha efféle bejelentést sosem tettek – Catherine Johnson meglátta a lehetőséget az örökzöld számokban, s papírra vetette a Mamma Mia! musicalt. A vékonyka történet inkább csak összeköti a bombaslágereket. Ennek dacára 1999-ben a West Enden, majd 2001-ban a Broadwayn tarolt a produkció. Amerikában ötezerszer ment a darab. Naná, hogy lecsapott rá Hollywood, 2008-ban jött a film, Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgård, Amanda Seyfried főszereplésével. Egy évtizeddel később pedig a 2.0, a Mamma Mia! Sose hagyjuk abba. Ebbe is jutott huszonegy ABBA-csúcssláger.

Björn színpadi és filmzeneszerzőnek állt, Benny folytatta a Benny Anderssons Orkesterrel, listavezető dalokkal, lemezekkel. Zenekara az ABBA fénykorát idézi.

2014-ben elmaradt a mindenki által várt újraegyesülés, ám 2017-ben stúdióba vonultak és felvettek két új dalt.

Négy esztendeje pedig kijöttek Voyage lemezükkel, amit 2022-ben virtuális koncerten mutattak be.

Méghozzá a londoni Queen Elizabeth Olimpiai Parkban felépített ABBA Arénában. A siker akkora volt, hogy tavalyig nyomták a különleges avatár szereplős bulit.