Mi áll a hétvégi szíriai vérengzés hátterében?

Ami a legmegdöbbentőbb, hogy a brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) szerint legkevesebb 745 civilt öltek meg, többnyire kivégzésszerűen. Emellett az új ideiglenes szíriai adminisztráció biztonsági erőinek 125 tagja, valamint az Aszadhoz kötődő milíciák 148 fegyverese vesztette életét. Egyes becslések szerint a halálos áldozatok száma ennél jóval magasabb, körülbelül 1700 fő lehet. Ezenfelül Latakia város körül nagy területen megszűnt az áram- és ivóvízellátás, ami humanitárius katasztrófával is fenyeget.

Az összetűzések csütörtökön kezdődtek, miután a megbuktatott Aszad-rezsimhez hű harcosok rajtaütöttek a biztonsági erőkön a tengerparti Latakia tartományban lévő Dzsablehben. Ez a széles körű, összehangolt támadás jelentette az új vezetés eddigi legnagyobb kihívását Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának decemberi megdöntése óta. A lázadás leverése érdekében az új szíriai kormány erősítést hívott, és az ország minden részéből több ezer katona vonult a partvidéki területekre.

A vérengzés körülményei

Az új, átmeneti kormány hivatalos nyilatkozatai azt emelik ki, hogy biztonsági szolgálataik csak reagáltak a korábbi rezsimhez hű harcosok támadásaira. Ahmed al-Saraa, Szíria átmeneti elnöke továbbá azt mondta, hogy „meg kell őrizni a nemzeti egységet és a belső békét”. Hozzátette,

bárki, aki bántja a civileket, szigorú büntetéssel fog szembenézni”.

A területen élő civilekkel szemben viszont súlyos visszaéléseket követtek el. A közösségi oldalakon megjelent videókon több tucat ember holttestét lehet látni halomba rakva al-Mukhtárijja településen. Más felvételek a biztonsági szolgálatok egyenruháit viselő harcosokat mutatták, amint kivégzéseket hajtanak végre, és arra utasítják az embereket, hogy ugassanak, mint a kutyák. Rögzítették továbbá azt is, ahogy számos foglyot ütnek-vernek. 

Habár a felvételeket akár meg is hamisíthatták, helyszíni beszámolók megerősítik azok valóságtartalmát. Alavita falvak és városok lakói olyan esetekről beszéltek, amelyek során fegyveresek az utcán vagy az otthonuk kapujában lőttek le alavitákat, többségében férfiakat. Továbbá sok ember otthonát kifosztották, majd felgyújtották.

A harcok közepette a Földközi-tenger partján élő civilek tömegesen hagyták el otthonaikat. A beszámolók szerint sokan kerestek menedéket a latakiai Hmeimimben található orosz katonai támaszponton, és azt skandálták, hogy „az emberek orosz védelmet akarnak”.

Kik azok az alaviták?

Az alaviták Szíria lakosságának körülbelül 10 százalékát alkotják, hitük muszlim és gnosztikus elemeket ötvöz, emellett gyakran zárkózott közösségnek tartják őket. Szíriában a szintén alavita Bassár el-Aszad vezette korábbi rezsim rájuk támaszkodott, így politikailag jelentős szerepük volt. Az arab ország partvidékén a mai napig nagy számban élnek, és a hozzájuk köthető fegyveresek ellenállnak az ország új vezetésének.

Ettől függetlenül Szíria új hatósága azt ígérte nekik, hogy uralmuk alatt nem esik bántódásuk, és nem válnak bosszúból elkövetett gyilkosságok áldozataivá. A kormány biztonsági erőinek több száz, főként alavita civil kivégzése a múlt héten azonban félelemmel tölti el a vallási kisebbséghez tartozókat.

A nemzetközi közösség aggódik

Az ENSZ szíriai megbízottja, Geir Pedersen a hétvégén a lakosság védelmére szólított fel, Franciaország pedig elítélte a „civileket hitük miatt” célzó erőszakot. A francia külügyminisztérium egyúttal sürgette a szíriai hatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy „független vizsgálatok derítsenek fényt ezekre a bűncselekményekre, és az elkövetőket ítéljék el”.

Ezenfelül Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnapi közleményében szintén elítélte a gyilkosságokat. „Az Egyesült Államok elítéli a radikális iszlamista terroristákat, köztük a külföldi dzsihadistákat, akik az elmúlt napokban civileket gyilkoltak meg Nyugat-Szíriában. Az Egyesült Államok kiáll Szíria vallási és etnikai kisebbségei, köztük a keresztény, drúz, alavita és kurd közösségek mellett, és részvétét fejezi ki az áldozatoknak és családjaiknak” – fogalmazott Rubio. Hozzátette: „Szíria ideiglenes hatóságainak felelősségre kell vonniuk a szíriai kisebbségi közösségek elleni mészárlások elkövetőit.”

Továbbá Törökország és Oroszország arra figyelmeztetett, hogy ez a vérontás az egész térség stabilitását veszélyezteti. Németország pedig az összecsapások után az „erőszakspirál” elkerülésére sürgetett. 

Kik követték el a mészárlást?

Két egymással ellentétes álláspont került napvilágra. Míg az új szíriai vezetés szerint biztonsági erőik egyes tagjai, valamint az őket támogató, de hozzájuk nem feltétlenül szorosan kötődő egyének követték el a „visszaéléseket”, addig a Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja ez utóbbiak kollektív bűncselekményéről számol be. A szervezet jelentése azt sugallja, hogy a biztonsági erők és az új kormányhoz hű fegyveres alakulatok célzottan hajtották végre a megtorlásokat. 

Azonban ne felejtsük el, hogy egyértelmű bizonyítékok egyelőre még nincsenek, amelyek alátámasztanák ezeket az állításokat. Azt az eshetőséget is számításba kell venni, hogy az átmeneti kormány gyenge kontrollja miatt akadálytalanul működhetnek olyan fegyveres csoportok, amelyek önkényesen cselekszenek. A szíriai vezetés hivatalos vizsgálatot ígért, de sokak szerint ez csupán politikai lépés a nemzetközi nyomás csökkentésére. 

A felek közötti feszültség kialakulásához nagymértékben hozzájárult az a tény is, hogy a rendszerváltást követően az alaviták elvesztették gazdasági érdekeltségeiket, a csőd szélére sodródtak. Az új rendet egyes hozzájuk köthető milíciák nem fogadták el, és folyamatosan akciókat indítottak a hatalom új képviselői ellen, ami miatt borítékolható volt egy ilyen végzetes összecsapás.

A szíriai konfliktus tehát újabb véres fejezethez érkezett, és úgy tűnik, hogy a vallási és etnikai feszültségek tovább mélyülnek. Az átmeneti kormány próbálja megszilárdítani hatalmát, de a brutalitásáról szóló beszámolók jelentősen csökkentik legitimációját, mind a nemzetközi közösség, mind pedig a helyiek szemében. A történtek után az alavita kisebbség aligha fog teljes mértékben megbízni az új vezetésben, sőt egyes milíciák részéről további ellenállásra lehet számítani, ami újabb erőszakhullámot hozhat.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek: ha Ahmed al-Saraa adminisztrációja nem lesz képes megakadályozni az etnikai tisztogatások folytatódását és helyreállítani a rendet, az ország ismét a káosz szélére sodródhat.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Összecsapás  Bassár el-Aszad megbuktatása után Szíriában 2025. március 7-én. Fotó: Moawia Atrash / Dpa / Getty Images)