Évek óta figyeljük a forintot, most ítéletet mondtunk róla

Akár egy viharos tengeren hánykolódó hajó, úgy billegett a forint az árfolyamok vad vizén a mögöttünk hagyott években. Ez akkor volt a leglátványosabb, mikor 2022. februárjában kitört az orosz–ukrán háború. A hónap 23. napján, a háború kitörése előtt egy nappal még csak 357 forintot kért a piac egy euróért, azonban a konfliktus olyan súlyt pakolt a valutánk vállára, amely alatt roskadozva egyre mélyebbre hajolt.

Habár a forint azóta visszatért a 410 körüli szintekre, ha a háború kitörését megelőző naphoz képest nézzük (2022. február 23-át megelőző időszak), akkor idén január 21-ig a forint jelentős értékvesztést szenvedett el – nemcsak az euróval és a dollárral, de a régiós devizákkal szemben is:

• 15,6 százalékkal gyengült az euróval,
• 26,8 százalékkal a dollárral,  
• 12,4 százalékkal a koronával, 
• 23,2 százalékkal a zlotyval, 
• 14,9 százalékkal a lejjel szemben.

De miért fontos ez nekünk, és hogyan hat a mindennapi életünkre? Mert jelentős mértékben járult hozzá az elmúlt évek inflációjához, a bizalom megrendüléséhez és azon keresztül a fogyasztás visszaeséséhez. Ezért döntötte el az Index szerkesztősége és a Közélet rovathoz 2022 őszén csatlakozó gazdasági szakemberek, hogy hétről hétre figyelik a deviza- és tőzsdepiacokat. Ekkor javában tombolt a mindenki életére hatást gyakorló energiaválság, így első heti összefoglaló cikkünk is ehhez illő címet kapott: „A gázárak ingadozása csuklóztatta a forintot”.      

A forint megszemélyesítése ekkor még újnak számított a szakmai újságírásban, az olvasók egy része idegenkedett tőle, más részük viszont lelkesen fogadta. Még Reddit-bejegyzés is született, amelyben a forintos címadásokról tanácskozott az internet népe. Ma már valamennyi lap él ezzel a gyakorlattal, így ilyen értelemben trendet teremtettünk az évek során. Sorozatunkat eleinte egy személyben vittem, a szerkesztőink iránymutatásaival, majd később felkérésre más szakértők is becsatlakoztak elemzőintézetektől, bankoktól:

• Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója, valamint kollégái, Balog-Béki Márta és Rodic Ádám,
• Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt szenior elemzője és Muhi Gergely vezető elemző,
• Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője,
• Bukovszki András, a CIB Bank elemzője,
• Molnár Dániel és Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzői.

A legolvasottabb devizapiaci cikkeink jellemzően azok voltak, amelyekben azt mutattuk be, hogyan hat az életünkre a forint éppen aktuális árfolyamváltozása; ezeknek esetenként több százezres olvasottsága volt, például a 2023 májusában megjelent „Olyat lépett a forint, ami a naptejet is leolvasztja az arcunkról” című cikkünk. Arról írtunk benne, hogy a jegybank kamatokat vághat, amitől a fizetőeszközünk is gyengülhet, ezért nem érdemes sokáig várni a nyaralásra szánt deviza váltásával. A szakértőket most is felkértük, hogy kommentálják a forint és a magyar tőzsde elmúlt két-három éves teljesítményét, amióta az Index is aktívan követi az eseményeket.

Miért gyengült a forint szinte egyedüliként a régiós valutákkal szemben? 

Erre a kérdésre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője válaszolt lapunknak. 

Ez a szakértő szerint olyan okokra vezethető vissza, amelyek a régiós országokban ugyan megjelennek, de kisebb hatással – például az orosz energiahordozókról való leválás és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonsági kockázat Lengyelországot nem érinti annyira, mint Magyarországot vagy Szlovákiát. De vannak olyan tényezők is, amelyek nagyobbrészt Magyarország-specifikusak:

• az uniós források visszatartása, 
• az Európai Bizottsággal való konfliktusok kockázati megítélésre gyakorolt hatása. 

De nézzük időrendi sorrendben. Az orosz–ukrán háború kitörését követően az árfolyam gyengülni kezdett, ez a gyengülés jelen volt a régiós devizákkal szemben is. Az euróval szemben a 400-as árfolyamot 2022. június 20-án lépte át először a forint, majd augusztusra 410 fölé gyengült. Ebben szerepe volt az energiapiacnak: egyrészt ekkor szabadult el a gáz világpiaci ára, illetve a belengetett szankciók ellátásbiztonsági kockázatot hoztak. 

A gáz árának elszabadulása nyomást helyezett a folyó fizetési mérlegre, és ezzel az árfolyamot is gyengítette. 

Az energiapiac megnyugvásával 400 alá tudott erősödni az árfolyam, ám ez nem tartott sokáig. Szeptemberben az MNB váratlanul a kamatemelési ciklusának leállításáról döntött, és így az árfolyam ismét lejtőre került, október közepére meghaladva a 430-as szintet. A forint stabilizálása érdekében az MNB ekkor lépett, és 500 bázisponttal megemelte az effektív rátát, illetve biztosította az energiavásárláshoz szükséges devizát.

December elejére az árfolyam némileg megnyugodott – de csak némileg, ez továbbra is gyenge szintet jelentett. 

Ekkor egy euró kereken 410, egy korona 16,83, egy zloty 87,42,  egy lej 83,2, míg egy dollár 392,68 forintba került. Ezt követően az év végéig erősödött némileg a forint, az árfolyam az évet a 400 körüli szinten zárta – ebben szerepe volt annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a partnerségi megállapodást, ami az uniós források folyósításának egyik feltétele volt.

Ekkor megkezdődött a monetáris politika lazítása. A Magyar Nemzeti Bank figyelt arra, hogy a forintárfolyam ennek nyomán ne gyengüljön túl nagy mértékben, de azért egy trendszerű gyengülés mindenképpen látszott. 

Ebben szerepet játszottak a vártnál rendre gyengébb makrogazdasági adatok, illetve a szintén gyengélkedő német gazdasághoz fűződő szoros viszony is, ami rontotta a magyar gazdaság kilátásait. 

Ezt a gyengülést fokozta az egyensúlyi mutatók rossz helyzete is (ekkor még magas hiány és infláció volt jellemző), illetve a politikai tényezők, mint például az Európai Bizottsággal való viszony. Ugyanakkor tavaly februárig az árfolyam a 390-es szint alatt maradt, majd különösen az utolsó negyedévben indult jelentős gyengülésnek, amiben szerepe volt a nemzetközi környezet megváltozásának, a dollár erősödésének – ez pedig különösen is hatott a forintra. 

Ebben az időszakban ugyanakkor a piac már egyre inkább árazta a márciusi jegybanki elnökváltást, amiben sokáig egy túl laza monetáris politika kockázatát látták – nem véletlen, hogy Varga Mihály nem győzött kiállni a stabil és kiszámítható forintárfolyam mellett.

A forint tehát régiós összevetésben is gyengén teljesít, ez azonban nem egyetlen tényezőre vezethető vissza. Bár a mostani – 6,5 százalékos – kamat a régió legtöbb országáénál magasabb (csak a román van ugyanezen a szinten), ez kevés ahhoz, hogy stabilan és megfelelően erős szinten tartsa az árfolyamot.

Aki ide tette a pénzét, majdnem megduplázta

A magyar tőzsde jól teljesített  az elmúlt időszakban. A BUX árfolyama 2022. december 1-jén 46.368 ponton állt. Idén január 21-én ez az érték 85 032 pontot tett ki, számos rekord megdöntése után. 

Ez tehát azt jelenti, hogy a részvényindex értéke kicsivel több mint két év alatt 83,4 százalékkal emelkedett, azaz bőven infláció feletti növekedést ért el, és a kockázatmentes hozamot is jóval meghaladta. 

– jelezte lapunknak Regős Gábor, hozzátéve, hogy „az emelkedés egy olyan gazdasági környezetben történt, amikor a gazdasági növekedés alacsony, a helyzet inkább stagnálásként írható le”. Ez a növekedés egyébként most is tart, a BUX hétről hétre újabb és újabb rekordokat dönt meg.

Ezért marad emlék a 300 forintos euró

2010 januárjában még 270 forint körül volt egy euró, manapság pedig 410 körül. A szakértőket arról kérdeztük, hogy elképzelhető-e hogy valaha is újra 300 alá erősödjön a forint.

Nem képzelhető el ekkora forinterősödés, ráadásul káros makrogazdasági folyamatok is következnének belőle, a hirtelen olcsóvá váló import miatt felborulna a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg egyensúlya

– válaszolta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

Rodic Ádám, az MBH Elemezési Centrum elemzője sem lát sok esélyt a 300-as szint újbóli elérésére. A miérthez szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy ehhez mi kellene:

• Ha reálgazdasági konvergencia van, akkor az reálárfolyam-felértékelődéssel kellene, hogy járjon, ugyanakkor ez történhet az infláción keresztül is, ami azt jelenti, hogy magasabb a hazai infláció, mint az euróövezeti. 
• Tegyük fel, hogy a magyar gazdaság a következő években 1-2 százalékkal gyorsabban fog növekedni, mint az euróövezet (ez azért bőven benne van a pakliban), és egy igencsak optimista esetben az infláció csak ugyanakkora lesz, mint az euróövezetben. Ilyen esetben a nominális felértékelődés mértéke is lehet évi 1-2 százalékos, azaz nagyjából 5-10 forint az euróval szemben – évente. 
• Persze ha figyelembe vesszük, hogy a forint talán némileg alulértékelt lehet most a fundamentumokhoz képest, akkor ez az ütem egy-két évig lehetne ennél gyorsabb is. Ugyanakkor már ez az elég rózsás forgatókönyv is azt jelentené, hogy el kéne telnie vagy 10 évnek – megszakítás nélkül, nagyon jó körülmények között – hogy arról beszélhessünk, hogy a forint ismét a 300-as szintet elkezdje valamennyire megközelíteni az euró ellenében. 

Erre nem sok esély mutatkozik: a reálnövekedés ugyan valószínűleg meg fogja haladni az euróövezetét, de eközben az infláció is valószínűleg az euróövezet feletti lesz majd. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy bármikor érkezhet egy újabb válság, ami a forint árfolyamát jó eséllyel megbillentené

– magyarázta Rodic Ádám, aki szerint a forint jelentős nominális felértékelődésére nem túl sok esély mutatkozik: legfeljebb mérsékelt erősödést lehet feltételezni, és ahhoz is kedvező körülmények kellenek. 

Attól pedig óva intenénk, hogy valaki nagymértékű, erőltetett felértékelődést akarjon látni: ez ugyanis megfelelő fundamentális háttér nélkül az ország költségszintjét dobná meg a külföldi befektetői szemmel.

Képzeljük el, milyen hatással lenne egy jelentősen erősödő forint a jelenlegi körülmények között, amikor a külföldi termékek gyakran csak kicsivel drágábbak, mint a belföldiek. Ha kevesebb forintot kellene fizetni egy euróért, a külföldről vásárolt termékek még inkább olcsóbbnak tűnnének a hazai árakhoz képest. 

A vállalatok szempontjából nézve, a nemrégiben jelentősen növekedő bérköltségek ellensúlyozása az exportbevételek csökkenésével (amit a forint erősödése okozna) még nehezebbé válna, különösen, mivel az ipari export teljesítménye már most sem kifejezetten jó.

Miért nincs még Magyarországon euró?

Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, azonban jelenleg még nincs céldátum, és a közös valuta bevezetésének előfeltételeit sem teljesíti Magyarország.

Egyelőre nem érzékelhető kormányzati szándék az euró bevezetésére, melynek az elmúlt években talán több előnye lett volna, mint hátránya

– véli Varga Zoltán, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek az euró bevezetésének:  

• Az előnyök között érdemes megemlíteni az árfolyamkockázat megszűnését, ezáltal kiszámíthatóbb, alacsonyabb inflációt, 
• az alacsonyabb kamatszintet,
• élénkebb hitelezési volument,
• illetve az olcsóbb adósságfinanszírozást.

Hátrányok: 

• Természetesen vannak potenciális hátrányai is az euró bevezetésének, melyek többek között az önálló monetáris politika elvesztése, itt negatív példaként mindig Görögországot lehet említeni. 
• Az Európai Központi Bank monetáris politikai döntéseivel nem tud mindig, minden tagállam igényeinek megfelelni, illetve amennyiben felborul a külkereskedelmi egyensúly, az árfolyam nem tud kiegyensúlyozó tényező lenni. 
• Az euró bevezetésének potenciális hátrányai között lehet még megemlíteni, hogy globális konjunktúrában gyorsabb felzárkózást biztosíthat az eltérő monetáris politika és deviza, ugyanakkor ez válságidőszakban visszaüthet, mint láthattuk is az elmúlt néhány évben. 

Persze ezek a kérdések akkor lehetnének aktuálisak, ha Magyarország egyáltalán megfelelne a technikai feltételeknek. Rodic Ádám szerint 2030 előtt nem várható az euró bevezetése. A lapokat persze megkavarhatja, ha az Európai Központi Bank bevezeti a minden tagállam számára elérhető digitális eurót. 

Ha lesz könnyen hozzáférhető digitális euró, és esetleg sok magyar állampolgár vagy vállalkozás szeretné azt a digitális pénztárcájában tartani, akkor olyan kockázat adódhat, hogy a monetáris politika hatékonysága csökkenhet, mert az MNB-nek kisebb pénzmennyiségre van ráhatása – amiről a devizahitelezés kapcsán már van keserű tapasztalat

– jelezte lapunknak korábban Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója, aki részletesen beszélt a digitális jegybankpénzekről az Indexnek.

Négyszáz forint feletti euró az idei év végén, sok múlik Trumpon

A szakértőket végül arra kértük, hogy tegyenek becslést arra, hova várhatjuk a forintot az euróval szemben az idei év végén:

– jelezte előre Rodic Ádám, aki szerint az átlagos árfolyam 405 forint körül alakulhat. Az Equilor 420 körül várja év végére a forintot az euróval szemben.

Rodic megjegyezte, hogy Donald Trump elnöksége és a vámokkal kapcsolatos fenyegetései elsőre kedvezőtlen időszakot jeleztek előre a forint számára. Azonban a piaci szereplők már november eleje óta tudatában vannak Trump győzelmének, és ha a dollár árfolyamát vagy a tengerentúli kamatvárakozásokat nézzük, sok tényező már beépült az árakba – beleértve olyan intézkedéseket is, amelyeket Trump végül lehet, hogy nem hajt végre. 

A beiktatás után úgy tűnik, hogy a legsúlyosabb vámemelésekről szóló forgatókönyveket valószínűleg elkerülhetjük 

– véli a szakértő. Ennek következtében a dollár a napokban gyengült, és a tengerentúli kamatcsökkentési várakozások is némileg erősödtek. Továbbá Trump fosszilis energiahordozók kitermelésének felfuttatásáról szóló tervei kínálati oldalról csökkentenék az inflációs nyomást, amely szintén csökkentheti az amerikai kamatkilátásokat, ezzel támogatva a forintot.

Ugyanakkor egy belföldi negatív fejlemény, a növekvő inflációs kilátások miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem engedheti meg a további forintgyengülést, amire az alelnök is utalt nemrég 

– hangsúlyozta Rodic Ádám. Tehát egyelőre az MNB nem fog tudni kamatot csökkenteni, így várhatóan még jó néhány hónapig változatlan marad az MNB alapkamata. Így egy támogató nemzetközi környezet mellett a devizapiacokon elkezdhetnek jobban érvényesülni a forintot támogató fundamentális tényezők: a folyó fizetési mérleg többlete, az érdemben csökkenő költségvetési hiány, illetve a továbbra is fennmaradó, pozitív kamatkülönbözet a forint javára.

A szakértő a forint elmúlt 2-3 éves teljesítményét értékelve elmondta, hogy egy kis, nyitott gazdaság lebegő árfolyamrendszerben létező devizájáról beszélünk, így a forint valóban nagymértékben reagált az elmúlt évek globális gazdasági eseményeire, az energiaválságra, a geopolitikai feszültségekre és a nemzetközi kereskedelmi háborúról szóló hírekre. 

Tehát az elmúlt évekből azt lehet leszűrni, hogy a forint továbbra is egy érzékeny, feltörekvő piaci deviza, amely erőteljesen reagál a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság változásaira. 

A forint gyengülése önmagában nem meglepő, hiszen jelentős inflációs különbözet volt idehaza az euróövezettel szemben, ami hosszabb távon mindig annak a devizának a gyengülését valószínűsíti, ahol magasabb volt az infláció. Ugyanakkor a 2022 őszén kialakult árfolyamszintek visszatérésére egyelőre nem számítanak a szakértők, mivel az egyik fő ok, a gázválság újbóli kialakulása, jelenleg nem valószínű.

Köszönjük a heti deviza- és tőzsdepiaci összefoglaló olvasóinak az immár többéves figyelmet, érdeklődést, olvasói leveleket!

(Borítókép:  Németh Emília / Index)