Meghalt az első Rambo-film rendezője, Ted Kotcheff
További Kultúr cikkek
-
Április 26-án mutatják be Salamon András legújabb filmjét
- Bodrogi Gyula: Játszani kell, mert ez éltet minket
- Megvan a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek új főzeneigazgatója
- Tanítani lehetne Lady Gaga rekordokat döntő visszatérését
- Megvan a lista, hogy kik játszanak nyáron a jazz fellegvárában, Paloznakon
Csütörtökön 94 éves korában meghalt Ted Kotcheff, a kétszer Arany Pálmára jelölt rendező − halálhírét a családja erősítette meg egy kanadai lapnak. A filmes szakember 1931. április 7-én született Torontóban, ahol az 1950-1960-as években tévésorozatok rendezőjeként vált ismertté, majd 1972-ben már Nagy-Britanniában nyert két BAFTA-díjat − írta a Deadline.
1971-ben ő írta és rendezte a Wake in Fright című ausztrál thrillert, melyben Gary Bond és Donald Pleasance játszotta a főszerepet, és a Cannes-i Filmfesztiválon volt a premierje, ahol Arany Pálmára is jelölték. Martin Scorsese és Roger Ebert kritikus is méltatta az alkotást. Legközelebb 1985-ben jelölték ismét a rangos díjra a Joshua Then and Now című filmjéért, melyben James Woods és Alan Arkin szerepelt.

Az 1970-es évek egyik kiemelkedő alkotása volt a western Billy Two Hats and The Apprenticeship of Duddy Kravitz, melyben Richard Dreyfus játszott, és a Velencei Filmfesztiválon kiérdemelte az Arany Medvét. A másik nagy dobása pedig a Fun with Dick and Jane című bűnügyi vígjáték volt, melyben Jane Fonda és George Segal alakította a főszerepet. Ezt az alulértékelt Who is Killing the Great Chefs of Europe? című krimi követte.
Sportfilmet is rendezett, amely egy kitalált amerikaifoci-csapat kiöregedő sztárját követte nyomon, de az igazán nagy sikerei az 1980-as években jöttek, köztük elsőként a First Blood, mellyel elindult a Rambo-franchise Sylvester Stallonéval. Ez a film három hétig vezette a toplistákat az Egyesült Államokban, és ezt vetítették első amerikai alkotásként a kínai mozikban három évvel később.
Az 1980-as években rendezett katonai akciófilmet, vígjátékot és drámát egyaránt. Ezeket követte a talán legnépszerűbb filmje, a Weekend at Bernie’s című komédia, de az 1990-es években sem állt le a filmezéssel, majd visszatért a tévésorozatokhoz. 2011-ben életműdíjat kapott Kanadában, majd nyugdíjba vonulása után három verseskötetet is kiadott, emlékiratai pedig 2017-ben jelentek meg A Director’s Cut címmel.