Vlagyimir Putyin újabb háborúra készülhet: Európára is lecsaphat a Szovjetunió 2.0

Ha Oroszországnak az orosz–ukrán háború után lesz lehetősége átcsoportosítani erőit, olyan országokat támadhat meg, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak – állítja a The Telegraph szombati cikkében David Grigorian, a Harvard Egyetem örmény professzora. Úgy látja, ha Oroszország visszakapja az ellenőrzést az érintett országok felett, akkor új erőforrásokhoz juthat – beleértve a katonai újoncokat is –, hogy a jövőben sikerrel indíthasson háborúkat Európában.

Megvan az első három ország, amelyet Vlagyimir Putyin célba vehet

Ha hagyjuk, hogy Ukrajnát legyőzzék, és lehetőséget adunk Vlagyimir Putyinnak, hogy ezt győzelemként mutathassa be, az az orosz elnök nagyobb ambícióit táplálhatja, és újabb agresszióra használja fel – fogalmaz a cikkben a professzor, megjegyezve, hogy egy átcsoportosítás után Vlagyimir Putyin első lépése a Szovjetunió újjáalakítása lehet. David Grigorian szerint bizonyos esetekben az orosz államfőnek nem is kell sok idő a céljai eléréséhez.

Valószínűleg Belarusz lesz az első dominó, amelyik eldől, mivel már most is Moszkva pályáján van. A belülről érkező komoly nyomással szembesülve Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nincs abban a helyzetben, hogy nyomást gyakoroljon Vlagyimir Putyinra, és örömmel lesz a Szovjetunió 2.0 alapító tagja

– fogalmaz a Harvard Egyetem professzora, aki úgy látja, hogy az orosz elnök következő célja Örményország annektálása lehet, az ugyanis „jobban Putyin keze alatt van, mint bármelyik megmaradt volt szovjet köztársaság”. Szerinte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, „aki a 2018-as hatalomra kerülése óta semmilyen érdemi módon nem támadta meg ezt az uralmat, boldogan bele fog ebbe egyezni”. „Ha nem, nagyon alacsony népszerűségi mutatója megkönnyíti a Kreml számára, hogy népszerűbb lojalistával váltsák le” – tette hozzá.

„Ha Örményország kikerül az útból, Grúzia leigázása magától értetődő lesz. Az országban kormányzó Grúz Álom párt oroszbarát. Bár a grúz közvélemény nagyrészt Nyugat-barát, az ellenvéleményt közvetlen erőszakkal fogják eltiporni, északról és délről egyaránt, így az ország vezetésének nem marad más választása, mint hogy aláírja az új Szovjetunió alapokmányának pontozott vonalát” – olvasható a The Telegraph szombati cikkében.

Tovább bővülhet a Szovjetunió 2.0

Azerbajdzsánnak kezdetben lehet némi befolyása, és a Törökországhoz fűződő szoros kapcsolatai, valamint az Izraellel kialakuló kereskedelmi és védelmi kapcsolatai miatt elkerülheti a közvetlen annexiót, de ez csak átmeneti lesz – írja a professzor, aki hozzáteszi, hogy Oroszország – akár Iránnal partnerségben – könnyen leigázhatná Azerbajdzsán elnökét, Ilham Alijevet, „többek között a nemzeti kisebbségek kártyájának kijátszásával”.

A közép-ázsiai köztársaságoknak nincs esélyük ellenállni Putyin nyomásának

– fogalmaz David Grigorian, felhívva a figyelmet arra, hogy Kazahsztánnak „védhetetlen” határa van Oroszországgal, így „órákon belül elesne”, vagy elfogadná Vlagyimir Putyin ajánlatát. „Tekintettel a széles körben elterjedt korrupcióra és társadalmi elégedetlenségre és az Oroszországtól való függőségre, valószínűleg a Kirgiz Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán lakosságát is átcsábítanák” – jegyezte meg a professzor.

Az Oroszország által vezetett biztonsági blokk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete lesz az ország törvénye és az a keret, amely a Szovjetunió 2.0 újonnan csatlakozott köztársaságait arra kötelezi, hogy hozzájáruljanak az európai háborús erőfeszítésekhez. Az ezt követő gazdasági reintegráció gyerekjáték lesz

– vélekedik a szerző. „Ahhoz, hogy egy ilyen orwelli forgatókönyv ne alakulhasson ki, sokkal erőteljesebb katonai válaszlépésekre lenne szükség az Ukrajnában zajló orosz agresszióval szemben” – teszi hozzá David Grigorian, aki a szükséges lépések között megemlíti még a szankciókat, valamint Nyugat-barát mozgalmak támogatását.

„Elég nehéz felmérni az Európát fenyegető kockázatot, ha Putyin Trump elnökben készséges partnerre talál az ukrán történelem és határok revizionista felfogásában. Ha megengedjük Putyinnak, hogy újjáépítse a Szovjetuniót, annak sokkal súlyosabb következményei lesznek Európára nézve, amelyek elkerülése összehangolt akciókat és a hagyományostól eltérő gondolkodást is igényel” – zárul a The Telegraph cikke.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, Oroszországban 2025. március 7-én. Fotó: Sputnik / Mikhail Metzel / Pool / Reuters)