Továbbterjedhet a hepatitis A-járvány, volt, amikor a fagyasztott gyümölcs volt a bűnös

Az NNGYK tájékoztatása szerint az idei évben március 16-ig 308 hepatitis A-fertőzést jelentettek itthon, míg 2024-ben ugyanúgy a 11. hétig 44 ilyen esetszám volt. Az év első három hónapjára jellemző ehhez köthető megbetegedések száma még kisebb: 2018–2022 között 13 fertőzés jelentette az országos átlagot. Már most meghaladja a fertőzésszám a tavalyi egész éves esetszámot, ugyanis 2024-ben összesen 289 hepatitis A-fertőzést regisztráltak.

A hatóság legutóbb azt közölte, hogy egyelőre három területről jelentették a fertőzést:

• Budapesten,
• Pest vármegyében,
• Fejér vármegyében.

Míg jellemzően nem minden héten észlelnek hazánkban ilyen eseteket, ha felbukkan a vírus, akkor is csak néhány megbetegedést okoz, ebben egyértelműen emelkedést mutatnak már az év első hetének adatai, amikor 14 fertőzést igazoltak, ezután heti 20-30-ra emelkedett a hétnapos esetszám. A hatósági jelentés szerint számítanak a továbbterjedésre, emiatt felhívták az egészségügyi szakemberek figyelmét arra, hogy a betegek ellátásánál gondoljanak erre a lehetőségre.

A jellemző tünetek a következők:

• jobb oldali hasi fájdalom;
• hányinger, hányás;
• étvágytalanság;
• fáradékonyság;
• láz;
• ízületi fájdalom, izomfájdalom;
• világos széklet;
• viszketés;
• sötét vizelet;
• bőr- és szemfehérje besárgulása.

Ez utóbbi miatt szoktak sárgaságként utalni a fertőzésre, ami a májban gyulladást okozva károsítja funkcióját, így vezet a jellemző tünethez. Az esetek egy százalékában előfordulhat alvászavar, beszűkült tudatállapot. Vérvizsgálattal igazolják, a laborlelet a máj érintettségére is ad információkat a kezelőorvosnak. Más hepatitisvírussal szemben nem jár maradandó májelégtelenséggel, az idősek, a krónikus betegek, a terhes nők veszélyeztetettebbek ebből a szempontból.

A viszonylag hosszú, 2-4 hetes lappangási idő után jelennek meg a panaszok, amikre nincs specifikus gyógyszer, de magától gyógyul, azonban hosszú idő, hetek, de akár hónapok is eltelhetnek a teljes felépülésig. „Az akut fázis 10-14 napig tart” – tette hozzá a professzor. A fertőzőképesség a lappangási időben és a tünetek megszűnése után egy hétig fennáll.

Fejlődő országokban jellemzően gyerekkori betegségként tartják számon, ilyenkor tünetmenetesen vagy enyhébb panaszokkal felnőttkorra a többség átvészeli. „A tápcsatornát támadja meg a vírus, ami széklettel távozik, kézzel terjed át” – magyarázta a virológus. Rossz higiéniai körülmények között terjed a fertőzöttek által szennyezett vízzel, jéggel, ételek fogyasztásával, ritkán szexuális úton.

Kinek ajánlott az oltás?

Magyarországon a hepatitis A ellen nem oltják a gyerekeket, de rendelkezésre áll a patikákban térítés ellenében vényköteles vakcina a fertőzéssel szemben. Főként járványveszélyes területekre való utazás előtt ajánlják, Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában és egyes kelet-európai országokban jellemzőbb a megbetegedés, ahol nem megfelelőek a higiéniai körülmények, ahol nincs űrgödrös WC vagy tiszta folyóvíz.

A hatóság a hemofíliásoknak, a vérzékenységben szenvedőknek, a hepatitis B- vagy C-hordozóknak és alapbetegségük miatt veszélyeztetetteknek ajánlja még az oltást. A védettség kialakulásához 2-4 hétre van szükség, ami 6-60 hónappal későbbi emlékeztető oltással legalább 10 évig kitart. 

A kockázatok miatt bizonyos munkakörökben, például szennyvízzel dolgozóknál előírják. A vírus kimutatása után az érintett személy közvetlen környezetét mielőbb beoltják, hatósági döntésre alkalmazható még rövidebb ideig tartó, de gyorsabban ható úgynevezett passzív immunizálás, ami a fertőzésen már átesettek vérplazmájából készített készítmény beadásával történik meg azoknál, ahol a vakcina ellenjavalt, például 1 év alattiaknál vagy súlyosan immunszupprimáltaknál. 

Tóth Sándor hozzátette: amellett, hogy ez igen költséges, mindössze három hónapos védettség érhető el. „Súlyos fertőzés rizikójánál a tetanuszon átesettek környezetében alkalmazták, de most szó sincs halálos betegségről” – jegyezte meg.

Nincs olyan mértékű járvány, hogy indokolt lenne a lakosság oltása

– szögezte le a virológus, aki lapunknak azt is elmondta, jellemzően enyhe lefolyású gyermekbetegségről van szó. A kézhigiéniához köthető terjedés a kisiskolásokat és óvodásokat érinti leginkább, a professzor éppen ezért úgy véli, hogy szigetszerű marad a fertőzés. A kis helyi csoportot érintő járványnak nincs alsó határa, ha már egy fél osztály megbetegszik, azt is annak tekintik – tette hozzá. 

A fejlődő országokban a felnőttek többsége átesett a betegségen. „A teljes lakosság 60-70 százaléka gyerekkorában immunizálódott, ami életre szóló védelmet nyújt” – mondta a virológus.

A fejlett országokban – Magyarország is idetartozik – a lakosság átfertőződése gyermekkorban nem történik meg, mivel a biztonságos ivóvízellátás, a csatornázás, az élelmiszer-biztonság miatt a vírus nem terjed széles körben – tudatta az NNGYK.

Járványügyi szabályok

Az NNGYK közlése szerint a fertőzés terjedésének kockázata alapos kézmosással és az illemhely, mosdó, kilincsek és villanykapcsolók hipós fertőtlenítésével mérsékelhető. „A megelőzésében alapvető szerepe van a személyi higiénia betartásának, ezért külön óvintézkedésre nincs szükség” – hangsúlyozták. Megbetegedés esetén néhány napos ágynyugalom, lázcsökkentő és egyéb tüneti kezelés állapotjavulást eredményez. A személyes tárgyak, az evőeszközök, törölköző megosztását és az ételkészítés mellőzését, a kontaktus kerülését a betegség fennállásáig javasolják. „Az ételeknél a hőkezeléssel elpusztul a kórokozó, mivel a vírus lipidburka 80-90 Celsius-foknál feloldódik” – magyarázta az immunológusprofesszor.

– húzta alá a hatóság. A fertőzött személyeket elkülönítik, és a szoros kontaktusban lévő személyeket, például családtagokat vagy a fertőzésnek kitett közösségben dolgozókat járványügyi megfigyelés alá helyezik, és körükben az említett módon az oltatlanok immunizálását megkezdik. 

Aki olyan országba utazik, ahol gyakori a fertőzés, ajánlják, hogy palackozott vizet fogyasszon, valamint azt használjon a zöldségek, gyümölcsök mosására és fogmosásra is – hangsúlyozta az NNGYK. Ugyanakkor leszögezik, ezeken a helyeken a védőoltással immunizáltan lehet csökkenteni leginkább a fertőzés kockázatát.

Tóth Sándor azt is elmondta, ha valaki nagyon fél a betegségtől, mikor nincs lehetősége szappanos kézmosásra, az alkoholos fertőtlenítő alkalmazását javasolja. A sima felszínű gyümölcsöknél, zöldségeknél a fejlett országokban, így hazánkban is folyó vizes mosás elegendő. A professzor azt is elárulta, hogy a máriatövisben lévő szilimarinnak májvédő hatása van. „Egyiptomban, ahol a hivatalos statisztikák szerint a lakosság 18,5 százaléka súlyosabb Hepatitis C-fertőzött volt, gyakran alkalmaztuk kórházakban” – jegyezte meg.

Magyarországi előfordulása

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi esetek többsége sporadikus, azaz nem egymással összefüggő fertőzések, de kisebb közösségekben könnyen előfordulnak járványok, amit a hatóság regisztrált. Általában kétszáz alatt marad az éves fertőzésszám, de néha vannak kiugró periódusok. A hatóság több évtizedes tapasztalata alapján Magyarországon a hepatitis A-járványok ciklikusan, általában 5-7 évente ismétlődnek. A Covid alatt a pandémiás óvintézkedések miatt kevésbé terjedt, főként a lezárások és a gyakori kézmosás szabott gátat ennek. Az előző nagyobb, a vírushoz köthető hazai járvány 2013–2016 között volt Magyarországon – közölték lapunkkal.

A 2014-es évben 1556, a 2015-ös évben 979 hepatitis A-fertőzést igazoltak itthon. Akkor Szlávik János infektológus ezt azzal magyarázta, hogy az 50 évesnél idősebbek nagy része korábban a háborúk és rossz közegészségügyi helyzet miatt átesett a hepatitis A-fertőzésen, és védetté vált, a fiatalok fogékonyak a betegségre.

A kétezres évek elejéig évente több száz eset előfordult (2003-ban 556), a legtöbb fertőzést Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből jelentették, a megbetegedések kétharmada ide volt köthető. A virológus ennek okát abban látja, hogy a térség egyes falvaiban folyó víz sem volt, az ásott kutak pedig jobban szennyeződnek.

Nyugaton is voltak járványkitörések

A rossz higiéniai viszonyokon túl fejlett országokban haváriaeseteknél előfordulhat, mint például árvíz után, a háború következtében, elmaradottabb régiókból behurcolt fertőzéssel. Volt néhány olyan eset, amikor élelmiszerekben fedezték fel. Néhány éve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy gyorsfagyasztott gyümölcsmixet hívott vissza hepatitis A-vírus esetleges jelenléte miatt. Akkor, 2022-ben is megemelkedtek az esetszámok, a 42. hétig 557-re, ami kiugróan magas az azt megelőző év 82-es esetszámához, pláne a 2020-as 28 fertőzésszámhoz viszonyítva. Az NNGYK ugyanakkor leszögezte: az esetszámok nem állnak összefüggésben élelmiszerekkel, „még akkor sem, ha élelmiszert érintő visszahívás történt”.

2015-ben Budapesten egy vietnámi éttermet zártak be fertőzés gyanúja miatt. Kaliforniában majd három éve egy fertőzött eperültetvény miatt került egy tucat ember kórházba. A virológus megjegyezte, hogy különösen ritkán fordul elő fejlett országokban élelmiszereknél, fertőzött trágyával kezelt ültetvényeknél, étteremben a személyzet nem megfelelő higiéniája miatt. „Az evőeszközök letörlése alkoholos kendővel ezt kockázatot is minimalizálja” – fogalmazott Tóth Sándor.

Az Egyesült Királyságban a 268 öt év alatti gyermeket érintő 2022-es járvány okát abban látták londoni és glasgow-i kutatók, hogy a Covid-lezárások miatt a gyerekek immunitási szintje alacsonyabb lett, és nem kerültek kapcsolatba a vírusok szokásos körével.

(Borítókép: picture alliance / Getty Images)