Minden tizedik magyart érinthet a néma népbetegség

Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) elnöke szerint a becslések alapján Magyarországon legalább minden tizedik lakosnak valamiféle vesebetegsége van. Egy négy évvel korábbi felmérés szerint több mint 1,5 millió itthoni érintett lehet, ugyanakkor a szakorvos hangsúlyozta, ők azok, akik a magasvérnyomás-, illetve cukorbetegség miatt kerültek a látókörünkbe. Tízből kilenc beteg nem tud arról, hogy érintett lenne. 

Aluldiagnosztizált a vesebetegség, miközben ha nem kapnak az érintettek időben megfelelő kezelést, előrehaladott stádiumban vesepótló kezelésre kerülhet sor. Úgymond, az utcáról kerül be az idült vesebetegek 70 százaléka dialízisre majd transzplantációra, mivel többségük nem tudott betegségéről

– mondta a Nemzeti Dialízis Központ főorvosa. 

Nemzetgazdasági teher is egyben

A MANET elnöke megjegyezte, hogy már a 2027-re vonatkozó prognózis szerint 40 százalékos mortalitás-emelkedést is előidézhetnek az olyan, gyakran ezzel együtt járó társbetegségek, mint a szív-érrendszeri, magasvérnyomás- vagy cukorbetegség. „Népbetegségről van szó, komoly nemzetgazdasági következménnyel jár, ha későn kerül az orvoshoz a beteg, mivel mind a dialízis, mind a transzplantáció költséges kezelés. A diabétesz, hipertónia együttes megjelenése egyértelműen növeli a súlyos vesebetegség kialakulásának esélyét” – hangsúlyozta.

Több néma kór együtt jár

Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és egyben a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke arról beszélt, hogy a fiatal cukorbetegeknek jóval nagyobb az esélye a vesebetegség megjelenésére, mint az idősebbeknek. Éppen ezért aggasztónak nevezte a gyerekek körében az elhízottak és a túlsúlyosak arányának növekedését, ami a 2-es típusú diabétesz korábbi megjelenésével járhat. Egy 2016–2020 között végzett hazai kutatás szerint a diabéteszesek 40 százalékánál vesebaj is megjelenik, miközben csak 6,5 százalékuknak volt erről diagnózisa. A dohányzás, az alkoholfogyasztás mellőzése, az obezitás (kóros elhízás) kezelése a vércukor rendezése mind csökkenti a kialakulásának kockázatát. „A diabéteszesek kezelésénél fontos a holisztikus megközelítés, azaz a metabolikus, a renális és kardiológiai szövődmények együttes kezelése” – hívta fel a figyelmet a professzor.

Járai Zoltán a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára arról beszélt, hogy a magasvérnyomás-betegséggel számos szerv károsodhat, egyik szövődménye a veseproblémák megjelenése, ami egyaránt kórelőzménye is lehet a hipertóniának, aminek előfordulása hazánkban kiemelten gyakori, a lakosság 40 százalékát érinti, bár sokan nem is tudnak róla. „Az ilyen beteg gondozása során a vesefunkciót is figyelni kell, a vérnyomásmérést célszerű laborvizsgálttal kiegészíteni” – fogalmazott a szakorvos. 

Nyolczas Noémi az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa elmondta, hogy a vesebetegek jelentős része krónikus szívelégtelenségben hal meg, ami szintén rávilágít arra hogy a két betegség sokszor együttesen jelenik meg. Kutatási adataik szerint 16-17 évvel rövidebb lehet azoknak a kardiovaszkuláris betegeknek az életkilátása, akik krónikus vesebetegségben is szenvednek. Utóbbiak közül minden második mindkét betegségben érintett, ezért is vannak olyan gyógyszerek, melyek az együttes kezelésre alkalmasak. „A rizikófaktorok azonosak: dohányzás, magas vérnyomás, elhízás – ezek mindkét kórkép kialakulásához egyaránt vezethetnek” – tette hozzá. A diabetológusok, kardiológusok, nefrológusok és háziorvosok együttműködését azért is fontosnak nevezte, mivel gyakori társbetegségekről van szó, az egyik kezelésekor a többi kór szűrésére is gondolni kell. 

A Pécsi Tudományegyetem 2023-as kutatása szerint: 

A krónikus vesebetegek

• 70,2 százaléka magas vérnyomásban,
• 41,5 százaléka cukorbetegségben,
• 20,5 százaléka szívelégtelenségben szenvedett,
• 9 százalékuknál szívinfarktus,
• 10 százalékuknál sztrók lépett fel. 
  
  

Kulcsszerepe van a háziorvosnak

A vérképben a vese működésének károsodására a becsült glomeruláris filtrációs ráta, vagyis a bGFR utal, aminek értéke, ha három hónapon túl 60 milliliter/perc alatti, akkor krónikus vesebetegségről van szó.

„Ha erre kezelést kap a beteg, 100-ból csupán kettőnél alakul át veseelégtelenséggé, még kevesebbeknek lesz szüksége dialízisre vagy transzplantációra” – jegyezte meg ki Torzsa Péter. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára arra is kitért, nemcsak az a fontos, hogy a háziorvosok szűrésre küldjék az emberek, de a betegnek sem szabadna kihagyni azokat a vizsgálatokat, amire beutalót kapott. Az idősödő társadalommal együtt nő azoknak az aránya, akiknek krónikus betegségei, köztük veseproblémáik vannak.

Sok esetben a nem megfelelő folyadékbevitel az oka a beszűkült veseműködésnek

– mondta a tanszékvezető, aki azt is hozzátette, hogy mivel a nefrológusok száma sem magas, ezért a családorvosoknak fokozottan figyelni kell ezekre a szövődményekre. „Gondozásban részesült cukorbetegeknél ezért a háziorvosoknak ajánlott mikroalbumin-vizsgálatot is kérni” – részletezte. Éppen ezért szeretnék, ha a diabetológiai licencet használhatnák a szakorvosok az alapellátásban. Az indikátorrendszer bővülését szintén fontosnak nevezte, követendő példaként hozta fel Spanyolországot, ahol sokkal több kompetenciával bírnak a háziorvosok.

A jelenlegi hazai viszonyok között megoldásként a praxisközösséget említette, a háziorvosok fele már így dolgozik, aminek számos előnye mellett kiemelte, hogy 5-10 szakember összeállásával hetente prevenciós foglalkozásokat is tudnak tartani a lakosság számára. Szemléltetésként bemutatta újlipótvárosi tapasztalatait, ahol a praxisközösségben online egyórás dietetikai tanácsadást is tartottak, pszichológus segítette az életmódváltást, zumba- és társastáncórákkal ösztönözték mozgásra a hozzájuk tartozó betegeket. Álláspontja szerint a legfontosabb az lenne az alapellátásban, ha motiválnák a pácienseket az egészséges életmódra való áttérésre. Minezeken felül arra is kitért, hogy a vesefunkciók megőrzése szempontjából érdemes még a só- és fehérjebevitelt csökkenteni. 

Örökölhető a hajlam

Ladányi Erzsébet a vizenyőképződést, gyengeséget, habos, sötét vizeletet olyan tünetekként említette, amelyek utalhatnak vesebajra, idejekorán azonban laboreredményekből ki lehet mutatni. „Ha nem sikerül felismerni, az előrehaladott vesebetegek felének átlagos túlélése 34 hónap. Miután a végstádiumban diagnózisra kerül sor, 3 hónap alatt veszítjük el őket, miközben megelőzhető, egyszerű vér- és vizeletvizsgálattal kimutatható, kezelhető betegségről van szó. Korszerű terápiákkal elkerülhető vagy lassítható a szövődmények megjelenése ” – húzta alá a Magyar Nefrológiai Társaság elnöke. Kiderült, hogy egyes gyógyszerek, például a fájdalomcsillapítók szedése szintén vesekárosodáshoz vezethet, de a magas koleszterin- és vérzsírszint is fokozza a rizikót.

Egészséges, aktív életmód mellett a só- és fehérjefogyasztás visszaszorításával és a készételek mellőzésével csökkenteni lehet a betegség kockázatát. „Örökletes is lehet a veseproblémák kialakulására való hajlam, akkor is, ha a szív- és érrendszeri betegség, magas vérnyomás vagy diabétesz volt a családban” – ismertette. Torzsa Péter lapunknak arról beszélt, ezért is van kiemelt szerepe a háziorvosoknak, amellett, hogy az ellátórendszerbe itt lép be a beteg. A családi kórelőzmény ismeretében a háziorvos a rizikócsoportba tartozókat idejében vizsgálatokra tudja küldeni, akik a részvétellel és a kezelési terv betartásával sokat tehetnek azért, hogy ne rontsák tovább az amúgy is kedvezőtlen statisztikát. 

(Borítókép: PonyWang / Getty Images)