Lezárult a kisvárdai csigafeldolgozó ügye, jogerős ítélet született

Bartalné Mentes Judit tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett. A kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, 40 százalékát pedig állami támogatásból kívánták megvalósítani.

A projekthez 2015-ben a cég sikeresen kérvényezett több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett bankkölcsönt is igénybe vett. A hitel- és a támogatási szerződések alapfeltétele volt az 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrás, ám a kft. ezzel ténylegesen nem rendelkezett.

A saját forrás igazolására valótlan tartalmú kölcsönszerződéseket, teljesítés nélküli számlákat készítettek, körkörös utalási láncolatot generáltak. A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, például kevesebb foglalkoztatottal, hiányos beszámolóval, illetve tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg. A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg.

A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól.

Az indokolásban elhangzott: a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.

A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől. A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd. 

A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani.

Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált.