Nem csak pénzért cserébe árulták el a kémek országuk legféltettebb titkait

1985-öt az amerikai média a mai napig a „Year of the Spy”, vagyis a kém évének nevezi, pedig az előtte lévő esztendőben jóval több ilyen esetet tártak fel a hatóságok. A haza elárulása, a szovjeteknek való kémkedés első, megtorlónak tekinthető lépése a Rosenberg házaspár kivégzése volt. Azt gondolhatták, hogy a fiatal férfi és nő kivégzése elég erős üzenet lesz az állampolgárok számára, akik hasonlóan tettek. Több évtizeddel később azonban hidegzuhanyként érte a hatóságokat, hogy már nemcsak az atomnagyhatalomnak kémkednek a saját embereik, de Kína, Izrael és Ghána is feltűnt a színen. Íme a lista azokról a kémekről, akiknek az elfogására a legbüszkébb az FBI.

Kapcsolódó

Atomtitkokat árultak el az oroszoknak, Trump ügyvédje kivégeztette őket

Évtizedek távlatából sem tisztázott, hogy pontosan milyen szerepe volt a Rosenberg házaspárnak.

A szovjetek kémei

1985-ben az FBI-nak sikerült nem egy, hanem rögtön két szovjet kémet is lebuktatnia, igaz, néhány hónapnyi különbséggel. John Anthony Walker az amerikai haditengerészet tiszthelyettese és kommunikációs szakembere volt 1967-től egészen a letartóztatásáig. Walker több mint 17 éven át szolgáltatta a szovjeteknek a legfőbb rejtjelezési titkokat, és legalább egymillió titkos üzenetet veszélyeztetett. Miután nyugdíjba vonult a haditengerészettől, három biztonsági minősítéssel rendelkező embert is beszervezett a kémkörébe: a bátyját, Arthurt, a fiát, Michaelt és jóbarátját, Jerry Whitwortht. A Walker és szövetségesei által átadott információk pusztító hatással lettek volna az Egyesült Államokra, ha a nemzet háborúba indul a szovjetekkel, jegyzi meg a portréja mellett az FBI.

Walkert végül a volt felesége buktatta le, a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát, amiért életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtotta az igazságszolgáltatás. John Prados visszaemlékezései szerint 1967 októberének egyik derűs őszi napján Walker – aki akkoriban az Atlanti Flotta tengeralattjáró-erőinek főhadiszállásán, Norfolkban őrszolgálatot teljesített – úgy döntött, hogy korrigálja a katonai egyensúlyt – és egyensúlyba hozza a saját csekkfüzetét – azzal, hogy szigorúan titkos információkat szivárogtat ki Moszkvának. Az első lépést megtéve a főhadiszálláson lefénymásolt egy dokumentumot, és a másolatot a zsebébe csúsztatta. Másnap bepattant a piros MG sportautójába, Washingtonba hajtott, besétált a szovjet nagykövetségre, és a biztonsági személyzetet kérte.

Jakov Lukasevicsnek, a követség belbiztonsági szakemberének fogalma sem volt, mit kezdjen az amerikaival, aki dokumentumokkal érkezett, és azt mondta, hogy kémkedni akar. Lukasevics azonnal kéretett magának egy embert a követségen, aki jobban beszélt nála angolul, ezzel kezdődött Walker karrierje.

Nem a haditengerész volt az egyetlen, akit a szovjeteknek való kémkedés miatt állítottak bíróság elé. Ronald William Pelton igencsak gondban volt, ha az anyagiakról volt szó, így Walkerhez hasonlóan ő is a washingtoni nagykövetségre ment, hogy a szovjetektől kérjen apanázst, cserébe a Nemzetbiztonsági Ügynökség kommunikációs szakembereként örömmel adott át szigorúan bizalmas információkat. Peltonnak ugyanis fotografikus memóriája volt, így anélkül tudott kémkedni, hogy ahhoz helyben elő kellett volna állítania dokumentumokat. Öt éven át tette mindezt, cserébe örökre börtönbe zárták.

A kínai szerencsejátékos, Ghána szerelmese

Larry Wu-Tai Chin Pekingben született, azonban a karrierjét az amerikai hadsereg tolmácsaként kezdte a második világháború alatt. Ugyanezt a munkát végezte a sanghaji amerikai konzulátuson, a külügyminisztériumban és a CIA Külföldi Műsorszolgáltatási Információs Szolgálatánál. Közel volt a tűzhöz, ezért is tudott harminc éven át titokban kémkedni, majd fontos információkat szolgáltatni az ázsiai országnak. Nixon kínai látogatása előtt elmondta a kínai kormánynak az amerikai elnök titkos diplomáciai céljait, Kína így stratégiailag felkészülhetett a tárgyalásokra, majd a kínai hírszerzés ügynökei ezután továbbadták Chin titkait a vietnámiaknak.

Kína nagyjából félmillió és egymillió dollár közötti összeget fizetett Chinnek, aki ebből több lakást is fenntartott, valamint ebből finanszírozta a Las Vegas-i adósságait. Chin ugyanis kényszeres szerencsejáték-függőségben szenvedett, betegségét pedig arra használta, hogy elrejtse kémkedésből származó nyereségét. Miután 1986. február 7-én bűnösnek találta őt az eljáró bíró a Kínának való kémkedésben, Chin megfojtotta magát egy műanyag zacskóval a virginiai börtöncellájában.

Míg Sharon Scranage egy fiatal amerikai CIA-titkár volt, aki Ghána fővárosában, Accrában szolgált, amikor a ghánai kormány Michael Agbotui Soussoudist, egy fiatal férfi hírszerzőtisztet használt fel arra, hogy célba vegye a nőt, majd romantikus kapcsolatot alakítson ki vele, és később amerikai hírszerzési információkat kérjen tőle. Scranage felfedte Soussoudis előtt a CIA ghánai informátorainak kilétét, valamint a ghánai kormány elleni puccs terveit a disszidensek részéről. Soussoudis ezután megosztotta az információt a ghánai hírszerzés vezetőjével, aki aztán továbbította Kubának, Líbiának és Kelet-Németországnak. A következő napokban nyolc ghánai állampolgárt tartóztattak le, akik a CIA-nak kémkedtek. 1985. szeptember 27-én pedig Scranage megkezdte ötéves börtönbüntetését kémkedésért és a hírszerzési személyazonosságok védelméről szóló törvény megsértéséért. 18 hónap letöltése után viszont feltételesen szabadlábra helyezték, míg szerelmét húsz év szabadságvesztésre ítélték.

(Borítókép: Sutthichai Supapornpasupad / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!