vulkán kutató

Izland, Olaszország, Japán, Etiópia, csak néhány olyan része bolygónknak, ahol az elmúlt hetekben hónapokban vulkanikus folyamatok, földrengések nehezítették a lakosság életét. Dr. Harangi Szabolcs vulkanológust, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatóját kérdeztük a jelenleg is zajló folyamatokról.

Az elmúlt hetek során a világ minden tájáról olvashattunk földrengésekről, éledező vulkánokról. Mennyire általános az, hogy szinte mindenütt aktívak a lemezek, és ezek hatással is vannak a földfelszínre? Vagy ez most egy viszonylag különleges helyzet?  

Teljesen normális a helyzet, így működik a Föld. 2024-ben 72 vulkánkitörés történt, amit 64 vulkán produkált, és ezek rövidebb-hosszabb ideig zajlottak. Ez teljesen beleilleszkedik a több évtizedes vulkánműködési gyakoriságba. Azaz, nem növekedik a vulkánkitörések száma. Ami miatt úgy érezhetjük, hogy többet hallunk ilyen esetekről, az azért van, mert a műszeres megfigyeléseknek, különösen a távérzékelésnek köszönhetően mindenről gyorsan értesülünk, a hírek a közösségi médiában gyorsan terjednek. Ugyanakkor gyorsan terjednek a megalapozatlan hírek is, mint például a szupervulkáni kitörések lehetőségéről, „küszöbön állásáról", és ez növeli az érzékenységet. Hozzá kell tennem azt is, hogy tavaly - ahogy a korábbi években is - voltak olyan vulkánkitörések, amelyek több-kevesebb ideig szunnyadó tűzhányón történtek.

Ezek esetében nagyobb is az oda irányuló figyelem?  

Tavaly 30 vulkánnak volt új kitörése. Ezek is kaphatnak figyelmet, főleg ha néhány évtizedes szunnyadás után zajlanak. Végül, hozzá kell tennem azt is, hogy nagyobb a figyelem a vulkáni kitörések felé, különösen akkor, amikor emberi létesítmények, települések közelében zajlanak. Ilyen volt 2018-ban Hawaii, 2021-ben La Palma szigetén, és ilyen zajlik most Izlandon is.  

A vulkánkitörések laikusok számára magasnak tűnő száma mellett mintha földrengésből is egyre több lenne…  

Statisztikailag nem nő a földrengések száma, beleértve a nagy földmozgásokat is. Azonban egy-egy olyan földrengés, ami áldozatokkal jár, természetesen nagyobb hírt kap, ami után minden földrengésnek nő a médiahíre.  

Mely területek azok jelenleg, amikre a szakma részéről nagyobb figyelem irányul? 

Etiópiában Japánban, Izlandon és Olaszországban is fokozottan figyelnek a szeizmikus és vulkanikus eseményekre. Szinte minden területre figyelünk, kapjuk és értékeljük a híreket, az adatokat, ezeket pedig rendszeresen közzétesszük a Tűzhányó Blog Facebook-csoportjában, ahol tudományos alapon adunk tájékoztatást. 

Hozzá kell tennem, hogy az aktív vulkánok mintegy fele nem áll folyamatos monitoring megfigyelés alatt, azaz nem tudunk pontos véleményt kialakítani, mi történhet.

Ilyen eset Etiópia, ahol az Afar térségben hetek óta pattannak ki nagy földrengések, ráadásul két vulkán is van a közelben. Egyes hírek jelentős, akár több mint 1 méteres felszínemelkedésről szólnak, a műholdas megfigyelések alapján az egyik vulkán esetében nemrég egy jelentős felszínbeszakadás történt, repedések nyíltak meg a földfelszínen. Az biztos, hogy kritikus a helyzet, viszont semmi pontos, hiteles adat nincs erről. Ugyancsak nem egyszerű megérteni és szakmailag értelmezni a Szantorini térségében zajló földrengésraj okát sem. Itt szerencsére úgy tűnik, hogy lassan csökken a földmozgások intenzitása.  

Meg lehet jósolni a jelenleg ismert adatokból, hogy várható-e bárhol nagyobb földmozgás, netán vulkánkitörés?    

Előrejelzés esetében az emberek, a társadalom azt várja, hogy pontosan mondjuk meg, mikor, hol és mekkoravulkánkitörés vagy földrengés lesz.

Földrengést nem lehet előrejelezni, vulkánkitörés esetében van esély, de itt is tudnunk kell, hogy az előrejelzés egy valószínűségi számoláson, értékelésen alapul. Ehhez pedig kellenek a megfigyelések, az észlelések, szükségesek a műszeres adatok,

fel kell tárnunk a korábbi vulkáni működések idejét, lefolyását. Kell a tudományos értékelés, ami nem megy tudományos adat nélkül. Izlandon például nagyon pontos adatok vannak, azonban még ebben az esetben sem egyszerű az előrejelzés. Sok esetben csak fél órával korábban lehet biztosan tudni a vulkáni működés megindulását, azonban ez is nagy dolog, és eddig minden alkalommal sikerült időben értesíteni a Reykjanes-félszigeten veszélyben lévőket. Izlandon azonban több potenciálisan aktív vulkán van, amelyik bármikor kitörhet, legutóbb a Bardarbunga adott jelet, hogy éledezik. Izland nyugati részén pedig egy olyan területen vannak földrengések, amelyik hosszú ideje nem mutatott aktivitást. Mindkét esetben nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy magma mozgása okozza a jeleket. Azonban arra a kérdésre, hogy ez közeli vulkánkitöréshez vezet-e, nem lehet pontosan válaszolni, erre még szükségesek további tudományos adatok és értékelések.

Ha a jelzőrendszerek észlelik a magma mozgását, akkor szinte borítékolható a vulkán kitörése?

Nagyon sok olyan eset van, amikor van a földfelszín alatt magmamozgás, és mégsem történik vulkánkitörés. Azt mondhatom, hogy gyakoribbak az ilyen esetek, mint a vulkánkitöréssel végződők. Most már sok helyen vannak érzékeny műszerek, amelyek kimutatják ezeket a folyamatokat, ha nincsenek ilyen műszerek, akkor ezekről nem is tudunk. A helyzet akkor még bonyolultabb, amikor olyan területen vannak jelek, például földrengések, földfelszínváltozás, ahol sokan élnek. Ilyen például az olaszországi Nápolyi-térség, ahol szó szerint több százezren laknak egy hatalmas vulkánon. Fontos ismernünk környezetünket, fontos a földtani tudás is, hogy tudjunk ilyenről, megértsük ezeket, hogy például

vannak olyan vulkánok, amelyek nem magasra törő, szabályos kúp alakú hegyek, hanem hatalmas mélyedések. Ezek a kaldera vulkánok, ilyen az amerikai Yellowstone, az indonéz Toba, az új-zélandi Taupo és az olasz Campi Flegrei is.

Ezek ritkán működnek, akár több ezer vagy tízezer éves szünetekkel több esetben, és vannak olyan vulkánkitöréseik is, amelyek nem túl nagyok. Természetesen azonban egy ilyen kis vulkánkitörés is tud nagy galibát okozni, mint például az 1538-as Monte Nuovo-kitörés, ami Pozzuoli településen belül épített fel egy kis vulkáni hegyet. 

Mi a helyzet a földrengésekkel, azt mennyi idővel az események előtt lehet előre jelezni?  

Földrengéseket nem tudunk előre jelezni, nem tudjuk megmondani, hogy mikor, hol és mekkora földmozgás lesz. Azonban nem vagyunk tehetetlenek, a földtudományi szakemberek a geológiai és geofizikai kutatások során szerzett tudása alapján tudjuk azt, hogy mely területek különösen veszélyeztetettek, hol várható bármikor egy nagy földrengés, és ez alapján lehet felkészülni, például földrengéseknek ellenálló építkezéssel, az ott élők felkészítésével, ismeretátadással.

Tudjuk, hogy hol lehetnek a potenciálisan nagy rombolást okozni képes vulkánkitörések, földrengések, a növekvő veszély oka azonban alapvetően a rohamosan növekvő népesség és a földtudomány felé megnyilvánuló rettentően kis figyelem és elismertség.

A technológiailag fejlett társadalom is egyre nagyobb kockázatnak van kitéve, egyre nagyobb az érzékenysége. A 21. században minden korábbinál nagyobb szükség van a tudományra, a tudományos kutatásokra, ezek segítenek a felkészülésben, ehhez elengedhetetlen a hiteles tájékoztatás is!    

A vezúvi obszervatórium is egyre több földrengést észlelt az elmúlt hetekben. Ez jelentheti azt, hogy a Vezúv ismét kitörhet?    

A földrengések nem a Vezúv alól pattannak ki, hanem a Nápolyi-öböl északi részén, a Campi Flegrei területen, ami egy hatalmas kaldera vulkán része. Ez a Föld egyik legaktívabb kaldera vulkánja! Meg kell azonban tanulni, hogy a vulkánok élete többnyire a felszín alatt folyik, és nekünk, szakembereknek, ezt kell minél jobban megértenünk, összekötni a felszínen is fogható jelekkel. A Campi Flegrei mintegy 3000 év szünet után 1538-ban mutatott vulkánkitörést. Az elmúlt évtizedekben folyamatos a felszínemelkedés, 2005 óta már több mint egy méterrel magasabban van, és ismétlődően zajlanak földrengésrajok. Azt is tudjuk, hogy van magma a terület alatt, ez olykor mozgásban van, azonban jelenleg nincs arra utaló egyértelmű jel, hogy közelgő vulkánkitörés várható. Ez azonban bármikor változhat, és ezért szükséges a folyamatos figyelés. Szerencsére ez a Föld egyik legjobban monitorizált vulkánja, így egy közelgő vulkánkitörést várhatóan előre lehet majd jelezni.

Mire számítanak a vulkanológusok a következő hetekben-hónapokban, látni lehet előre, hogy mire lesznek még hatással ezek a földmozgások?    

Volt már kritikusabb helyzet, mint például 1983-84-ben, amikor 40 ezer embert telepítettek ki, de végül nem következett be vulkánkitörés. 1969 óta már több mint 3 méteres a felszínemelkedés, gyakoribbak a földrengésrajok, és erős a gázkiáramlás is. Ez előbb-utóbb vulkánkitöréshez vezethet, ezért fontos a fokozott figyelem. Azonban tudjuk, hogy az 1538-as vulkánkitörés előtt ennél nagyságrenddel erőteljesebb felszínemelkedés és földrengések voltak. Abban bízunk, hogy a folyamatos kutatások eredményei alapján észlelni tudjuk egy közelgő vulkánkitörés jelét, és ez alapján megtehetők lesznek a szükséges lépések, hogy csökkenthető legyen a veszteség. Ehhez viszont már most keményen kell dolgozni!      

Hazánk területén nincs jelenleg egyetlen működő vulkán sem. Mivel foglalkoznak a magyar vulkanológus kutatók?

Az én vulkanológiai kutatócsoportom elsősorban a hosszan szunnyadó vulkánok működésével foglalkozik. Egyik kiemelt kutatási területünk a székelyföldi Csomád, ahol 30 ezer éve volt az utolsó vulkánkitörés. Az itt végzett kutatások során, amibe számos külföldi vezetőkutató is bekapcsolódott, rámutattunk a hosszan szunnyadó vulkánok vizsgálatának fontosságára, arra, hogy akár több tízezer év szunnyadás után is kitörhet újra egy vulkán, és arra is vannak nemzetközi érdeklődést kapó eredményeink, hogy milyen gyorsan történik ez a reaktiváció. Nagy figyelmet kapott az a kutatási eredményünk is, hogy akár hosszan szunnyadó vulkán alatt is lehet még a földkéregben magma.

Most amerikai kollégákkal végzünk vulkanológiai kutatásokat a kaliforniai Long Valley kaldera peremén lévő Mammoth vulkánon, ami 50 ezer évvel ezelőtt tört ki utoljára, de ott is lehet még magma a földkéregben. Egyik kollégám, Lukács Réka, aki Lendület kutatócsoportot alakíthatott, elsősorban a legnagyobb vulkánkitörésekre koncentrál, többek között feltárja a térségünk, sőt Európa elmúlt 20 millió évének legnagyobb vulkánkitöréseinek idejét és okait, valamint hatásait. Foglalkozunk továbbá a bazalt vulkáni mezők működésével is, aminek szintén megvan a nemzetközi fontossága, meghatároztuk többek között a magma feláramlási sebességét, most pedig arra koncentrálunk, hogy miért olvadhatott meg a földköpeny, mi okozta a bazaltvulkáni működést, akár még százezer évvel ezelőtt is. Összességében számos területen igyekszünk hozzájárulni a vulkáni kitörések okainak jobb megértéséhez. Ezt a tudományos munkát békeidőben kell végezni, akárhol, ahol vannak erre elhivatott emberek, akkor is ha ott éppen nincs aktív vulkáni működés. Ez a tudás ugyanis hozzájárul egyetemesen a vulkáni működés jobb megértéséhez, a tűzhányó-monitorozás hatékonyabbá válásához, vulkáni veszélykezelés és előrejelzés segítéséhez, bárhol is történjen vulkáni működés a világban.   

A Csomádról, a pihenő erdélyi vulkánról ide kattintva tudhatsz meg többet.