Imádjuk ezeket a mesebeli tündérpalotákat, a színes majolikákat és az állatokkal, indákkal, virágokkal teli épületeket, mert elég ránézni akár csak egyre, és még a leghétfőbb hétfő is sokkal szebbé válik. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a szecesszió reneszánszát éli, és mindannyiunk Instagramján ott van legalább egy szecessziós épület fotója, amikor a mozgalom megjelent az országban, a nagyközönség egyáltalán nem rajongott ezekért az épületekért. Sőt!
1/10
Giccs is lehetne, de nem az
Annyira nyilvánvaló, hogy tagadni is felesleges a rajongásunkat a szecesszió iránt, ráadásul egy sétát is összeállítottunk a stílus kevésbé ismert, ám annál nagyszerűbb épületeihez és építészeihez kapcsolódva, mert nem minden Zsolnay cserepekkel fedett, kacskaringós indákkal borított és hullámzó pártázatos épület Lechner műve. Amikor az első szecessziós épületek megjelentek a városban, a historikus paloták látványához szokott városiak a lelkesedés helyett gúnyos hozzászólásokkal fogadták őket. A tulipánok, szívecskék, fura szobrok és eozinmázas csempék hadát az 1900-as évek első egy-két évében még felesleges túlzásnak, giccsnek és öncélú építészetnek gondolták.
2/10
A szecesszió nagymestere: Lechner Ödön
Ha megállítanánk az utca emberét, és megkérnénk, hogy nevezzen meg egy magyar építészt, valószínűleg Lechner Ödön neve merülne fel a legtöbbször. A színes majolikákkal, virágokkal, levelekkel és kanyargó indákkal teli épületei akár egy tündérmese, akár maga a János vitéz díszletei is lehetnének, holott Budapest utcáit teszik izgalmasabbá. A szecessziós stílusban alkotó Lechner építészetét az egyedi, magyar, nemzeti formanyelv megteremtése határozta meg, ezt pedig gyakran ötvözte keleti népi motívumokkal. Ennek izgalmas példája az Iparművészeti Múzeum, amit megépülte után gúnyosan csak „cigánycsászár palotájának” nevezett a népnyelv, de a Postatakarékpénztár, a Földtani Intézet vagy a Városliget melletti Sipeki Balás Béla-villa már elnyerte a kritikusok tetszését is.
3/10
Buda szecessziós kincsei
Noha a szecesszióért általában Pestre megyünk, érdemes Budán is körbenézni. Itt is csodák rejtőznek, amiket a Budastep túrája segítségével mi magunk is megismerhetünk. A Gellért-hegy és az alatta elterülő, Dunához közeli, lápos-mocsaras rész, a jelenlegi Bartók Béla út ugyanis a filoxérajárvány után, éppen a szecesszió idején kezdett el kiépülni. Az egykori szőlőket felosztották, a jókora telkek, a természet közelsége pedig vonzotta a jómódú, extravagáns lakókat. A különleges befektetők különleges ötleteket valósítottak meg, talán ezért is alakult úgy, hogy a környéken viszonylag kis helyen sokféle szecessziós épülettípust tudunk megnézni, hiszen a bérpaloták és az elegáns villák mellett szálloda és szecessziós műteremház is szegélyezi utunkat.
4/10
Kőbánya titkos csodái
A virágos, népi mintás, színes majolikás szecessziót nehezen tudjuk elképzelni Kőbányán, pedig a városközpont környéki utcákon sétálgatva bele lehet futni ezekbe az épületekbe, sőt, még Lechner Ödön is tervezett ide. Nem is egy, hanem rögtön két épület köthető a nevéhez: a Szent László Gimnázium és a mázas cserepekkel borított Szent László-templom, amin egyébként a szecesszió másik mestere, Róth Miksa által készített mozaikokat találunk. Na de a kőbányai titkos szecesszió Schöntheil Richárdhoz köthető, aki a maga korában sztárépítészi magasságokban szárnyalt, úgyhogy a környéken úton-útfélen az ő épületeibe botlunk. Tervezett ő ide kedves kis szívecskékkel díszített lakóházat, zsinagógát, horgolt csipkés villát, de saját magának tervezett lakóháza is itt van.
5/10
A színes üvegek és mozaikok császára: Róth Miksa
Ha esetleg szecessziós randira vinnénk az áhított partnert, és színes üvegeket vagy pazar mozaikokat látunk egy épületen, és szeretnénk villantani, vágjunk hozzáértő arcot és emlegessük Róth Miksa nevét, hiszen szinte biztos, hogy ő áll ezek mögött a csodák mögött. Olyan épületeken láthatjuk ma is munkáit, mint a Gresham-palota, a Zeneakadémia, a Széchenyi Gyógyfürdő, az Iparművészeti Múzeum vagy a Deák-mauzóleum. A zseniális üvegművész életét ebben a cikkben jártuk körül, csodálatos alkotásaiból itt szemezgettünk, hardcore rajongói pedig ellátogathatnak emlékházába is.
6/10
Az ismeretlen zseni: Kőrössy Albert Kálmán
Lehet, hogy Kőrössy Albert Kálmán neve csak a hardcore építészetfanatikusok előtt ismert, miközben az általa tervezett házak előtt egészen biztosan sokan elsétáltunk már. Ilyen a Városligeti fasor habos-babos villája, a Munkácsy Mihály utcai Sonnenberg-ház, ami a gazdagon díszített kapuzatával hívja fel magára a figyelmet, ráadásul ezt a közelmúltban felújították, de a Népliget közelében álló Tündérpalotát is ő tervezte. Kőrössy azért is annyira izgalmas, mert minden épülete a szecesszió más-más változatát mutatja, vannak magyaros szecessziós, geometrikus és a francia art nouveau jegyeit ötvözők is.
7/10
Fasori templom
Árkay Aladár neve talán kevésbé ismert az építészetrajongók körében, pedig kevés változatosabb munkássággal rendelkező építészünk van, aki ráadásul többféle stílusban is nagyot tudott alkotni. Pályája még a 19. század elején indult, az eklektika jegyében, de szinte elsőként figyelt föl az új idők változó igényeire és nyitott a szecesszió felé. A Városligeti fasorban álló református temploma nemcsak azért különleges, mert a szecesszió magyaros, lechneri vonalához képest új, skandináv hatást mutató absztraktabb, szögletesebb formákkal dolgozik, hanem azért is, mert világviszonylatban is ritkaságszámba mennek a szecessziós stílusú egyházi épületek. Árkaynak egyébként nem ez az egyetlen ilyen funkciójú alkotása, hasonlóan haladó szemléletű, de már modernebb irányzatokba tartozik a többi temploma is.
8/10
Fontosabb épületek
Hosszan sorolhatnánk a fontosabb szecessziós épületeket, és még azután is azt éreznénk, hogy talán kihagytunk valamit a felsorolásból, mert szerintünk mindegyiket érdemes szemügyre venni. Az Iparművészeti Múzeum, a Gellért fürdő, a Gellért Szálló, a Gresham-palota. De nem maradhat ki a sorból a Gellért-hegy pasztellkék műteremháza, a Vakok Intézete, a Földtani Intézet, az Állatkert Elefántháza, ahogy a főváros első szecessziós épülete – és a szerkesztőség egyik nagy kedvence –, a Lindenbaum-ház vagy a belga art nouveau és a német Jugendstil hatását mutató Bedő-ház. És akkor a magyar építészet egyik legfurább figurájáról, Lajta Béláról és az általa tervezett szecessziós épületekről még nem is beszéltünk!
9/10
Villák
Mi lehet elegánsabb, mint egy szecessziós villa, ami az időközben nagyra nőtt fák közül kandikál ki, és a díszei között szereplő virágok, madarak és indák szinte nem is különíthetők el a körülötte lévő növényzettől? Szerencsére Budapesten elég sok helyen csodálhatunk meg ilyen épületeket, hiszen szebbnél szebb, a korszakban épült villanegyedeket találunk szerte a városban. Természetesen a sokszor kissé vagabund tulajdonosoknak nagyon is sajátos elképzeléseik voltak arról, hogyan szeretnénk élni, ezért nem kell egységes, szecessziós negyedet keresni, de sok ebben a stílusban épült villát találunk például Zuglóban, az istvánmezei villanegyed házai között, a Svábhegyen és Mátyásföldön is. A fontosabb helyszíneket ebben a cikkben gyűjtöttük össze, de nem érdemes kihagyni a Városligeti fasor szecessziós épületeit sem, közöttük a hófehér csipkés díszei miatt szinte esküvői tortát idéző Kőrössy-villával.
10/10
A Ráth-villa szecessziós kiállítása
Ráth György, az Iparművészeti Múzeum első igazgatója az intézményre hagyta elegáns fasori otthonát, ahol most, a múzeum rekonstrukciója alatt különleges kiállítást tekinthetünk meg. A közgyűjtemény legszebb darabjai a villában, berendezett enteriőrök formájában mutatkoznak be, így nemcsak a csodás szecessziós előtérben gyönyörködhetünk, hanem arról is képet kaphatunk, hogyan élt egy jómódú értelmiségi a századforduló környékén. A villában amúgy a szecesszió világnapját többnapos fesztivállal is köszöntik, az esemény keretében a következő napokban konferencia, workshopok és különleges városnéző séták is lesznek. A programok ingyenesek, de érdemes rájuk előre regisztrálni.
