Podcastünk e heti részében megcélozzuk a természetet, és meg sem állunk a zöldig meg a Duna partjáig. A két kerület határán fekvő Népszigetet az utóbbi években fedezték fel a városlakók, és mára már egész sokan járnak oda kikapcsolódni, enni-inni vagy az ártéri erdőt felfedezni. A sziget természeti értékeiről és történetéről Bajor Zoltán, a FŐKERT természetvédelmi vezetője, valamint a Magyar Madártani Egyesület budapesti elnöke mesélt, majd utána ti magatok, a Népszigetre járók osztottátok meg velünk, miért is szeretitek Pest egyre népszerűbb, vadregényes és buja szigetét.
Angyalföld és Újpest, vagyis a XIII. és a IV. kerület határán találjuk a Népszigetet, amit a köznyelv másképp is nevez, például Szúnyog-sziget meg Csigás-sziget néven is jól ismert. Ennek okai nyilvánvalók: sok a szúnyog meg a csiga, vagy legalábbis voltak idők, amikor olyan sokan nyüzsögtek itt e fajok egyedei közül.
Bár a terület nevében szerepel a sziget szó, és egykor valóban sziget volt, de már az 1860-as években összekötötték Újpesttel a Népszigetet, ami azóta valójában csak félsziget. Újpest felől egy betonúton tudjuk megközelíteni, illetve két hídon (a Marina Part felőli gyaloghídon vagy az újpesti vasúti hídon), és ez utóbbiak tényleg olyan hatást keltenek bennünk, hogy egy szigetre érkeztünk ki.
A Népszigeten az ipar elég gyorsan, már az 1800-as évek második felében megvetette a lábát, elsősorban hajó- és darugyártás folyt itt, több üzem is létesült, valamint itt működött a Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) hajójavító műhelye is. Az ipar aztán eltűnt innen, az épületek azonban a mai napig állnak, bár a természet már elkezdte visszafoglalni azokat. Noha az ipar sokáig jelen volt a Népszigeten, itt azért mégiscsak a természet a legfőbb úr, kezdve a gyönyörűséges, buja és vadregényes ártéri erdővel, ami természetvédelmi terület a különleges növény-, rovar- és madárvilága okán, a Duna felőli oldala a homokos partrészével pedig megtévesztően tengerparti hatású.
Podcastadásunkban a FŐKERT természetvédelmi vezetője, valamint a Magyar Madártani Egyesület (MME) budapesti elnöke, a Népsziget múltját és jelenét jól ismerő, a jövőjére pedig komoly figyelemmel tekintő Bajor Zoltán mesélt. Többek között megtudtuk tőle azt is, hogy a Népszigetnek az tenne a legjobbat, ha az ipar sosem térne vissza ide, illetve a mostani egyensúlyi állapot a természet, valamint a part mentén megnyitott helyek között megmaradna, mert amit most tapasztalunk a Népszigeten, az pont ideális. Talán lehetne egy kicsit még rendezni, mint Csepelen a szintén a Duna partján elnyúló Kolonics György sétány esetében.
Mindkettő alternatívát jelent a Római-part helyett, ráadásul a Népsziget hangulatosabb is. Érdemes vele megismerkedni, előbb a podcastadásunkban, majd személyesen is.
Mindkettő alternatívát jelent a Római-part helyett, ráadásul a Népsziget hangulatosabb is. Érdemes vele megismerkedni, előbb a podcastadásunkban, majd személyesen is.
A Népszigetre két okból megy ki az ember: kikapcsolódni vagy sportolni. Lehet evezni, futni és kerékpározni, ami a kikapcsolódás egyik formája. De felkereshetjük az itt található helyek egyikét is, egy könyv vagy a barátaink társaságában. A vasúti hídról lejövet rögtön ott egy klasszikus hekkező, a Vasmacska Halsütöde, a parton pedig a modernebb helyek, a Wasser, a Kabin és a Perem, illetve rövidesen nyit egy negyedik hely is, ami a Wassertől kicsit feljebb lesz, a XIII. kerületi oldalán a Népszigetnek, vagyis a Marina irányában. A Népsziget a kutyásoknak is hálás terep, pláne hogy kutyaiskola is van itt, meg egy kecskefarm mindenféle háziállattal, bár itt a kutyánkat éppúgy önmérsékletre kell inteni, mint amikor az ártéri erődbe sétálunk be vele.
