Egy 2020-as felmérés szerint a magyar háztartások közel 75 százaléka fűt fosszilis energiahordozók felhasználásával, ebből 800 ezerre tehető azoknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok elégetésével fűtik ingatlanjaikat. A növekedő energiaárak veszélye, hogy utóbbi módszerek még inkább elterjedhetnek, ami az emberekre és azok környezetére is kifejezetten káros hatással lenne. Fűteni azonban füstmentesen is lehet, mi több, fenntartható energia használatával akár nulla forintra is kihozható az éves áramszámlánk - gázra pedig ez esetben már szükség sem lesz.
1. Klímaberendezés
Árban a legkedvezőbb megoldás, ha úgynevezett inverteres klímaberendezést telepíttettünk otthonunkba. Ez úgy működik, mint egy hőszivattyú, a teljesítményét az alapján tudja automatikusan szabályozni, amennyi energiára éppen szüksége van az adott helyiség megadott Celsius-fokra való felmelegítésére. Míg egy hagyományos elektromos fűtőrendszer, például egy elektromos kazán vagy fűtőpanel 1kW villamos energiából 1 kW hőenergiát tud előállítani, addig ezek a klímák ugyanennyi energiából akár 4kW előállítására is képesek, mert felhasználják a környezet, ez esetben a levegő hőenergiáját.
2. Hőszivattyú
Működése ugyanaz, mint az inverteres klímák esetében, csak nagyobb méretben, illetve több típusban. A legelterjedtebb verzió, amikor a hőszivattyú hasonlóképpen a levegőből vesz el energiát, ám hőcserén keresztül vizes fűtőrendszeren adja le. Némelyik hőszivattyú 1kW energiából 5kW hőenergia előállítására is képes. Ennek függvénye ugyanakkor a kinti hőmérséklet, ugyanis jóval hidegebb idő esetén ez az úgynevezett COP arány csökken.
3. Napkollektor
A napkollektor főként a melegvíz előállításában és a vizes alapú fűtőrendszer rásegítésében lehet hasznos. Ha télen is süt a nap, az abból származó energia már elegendő lehet a víz 30 fokos felmelegítésére. A finnek ennek az energiának már a tárolására is képesek homoktárolók segítségével.
4. Napelem
A legjobb megoldás, ha valamilyen elektromos fűtőrendszert választunk, legyen az hőszivattyú, klíma, infrapanel, esetleg kazán, és azt napelemmel párosítjuk. Ebben az esetben az áramunkat a napelem termeli, ám amíg egy fűtőpanel működtetéséhez 10kW-os napelemre van szükség, addig egy hőszivattyú mellé elég egy 3-4kW-os napelem is. Ezekkel az eljárásokkal nem termelünk füstöt, így óvjuk a környezetünket és fenntarthatóbb módon élhetünk.
Mindezen túl érdemes észben tartanunk, hogyha napelem felszereltetésével nem is élünk, ám inverteres klímaberendezés vagy hőszivattyú mellett döntünk, lehetőségünk van úgynevezett „H” tarifás villanyórát igényelni, amely október és április között kedvezményes, 36 Ft/kW-os árral működik. A külön óraszekrény beszerelési díja ugyanakkor meghaladja a félmillió forintot.
Már az építkezésnél is érdemes figyelni
Ha építkezni szeretnénk, a jövőben úgy is energiát takaríthatunk meg, ha 3 rétegű nyílászárókat választunk, megfelelő árnyékolás technikát alkalmazunk és legalább 20 centis szigetelést építtetünk be.
Egy szintén 2020-as adat szerint Magyarországon 10-ből csupán 2 családi ház hőszigetelése megfelelő, míg 80 százalékuk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas. Ha anyagi kereteink engedik, szigeteljük a házunkat, de már számos otthoni praktika is létezik, hogy kevesebb energia szökjön ki az ablakon. Ha a nyílászárók cseréje nem opció, a hagyományos ablakokba is lehet hőszigetelő üveget tetetni, másrészt sokszor a légrések megszüntetése is sokat segít egy utólag felragasztott vagy az ablak fájába belemart résbe illesztett szigetelő csíkkal. Egy építkezés során a ház tájolása is fontos tényező, hogy nyáron ne süssön be annyira a nap, télen azonban felmelegítse a házat. Ettől függően érdemes kialakítani a homlokzatot és a tetőszerkezetet. Utóbbi azért is fontos, mert napelem felszereltetése esetén előnyös, ha a szerkezet minél több napsugarat elnyel.
Sztárok, akik maguk is fenntartható módon alakították ki házukat
Berg Judit írónő arra tett korábban ígéretet, hogy vásárol egy komposztálót és oda gyűjti majd az összes zöldhulladékot. Ezt Linczényi Márkó lakóközösségével együtt már meg is tette saját háza táján: belvárosi társasházukban elhelyeztettek egy közösségi komposztálót, amellyel a belső udvar növényeihez és fáihoz állítanak elő zöldtrágyát. Mivel így kevesebb szerves hulladék végzi a kukákban, ezzel a fenntarthatóságért is sokat tesznek. Ugyancsak a háztartási szemétre próbál ügyelni Lékai-Kiss Ramóna, Veréb Tamás és Kardos Eszter, ám ők inkább a szelektív hulladékgyűjtés hívei. Kardos Eszter például arra is ügyel, hogy sose mosson 40 fok feletti vízzel.
Dr. Rab Árpádnak már 2 évtizede célja az élhetőbb, füstmentes környezet. Ennek érdekében nem győzi felhívni a társadalom figyelmét az eldobott cigarettacsikkek problémájára, többek között arra, hogy a csikkek később a tengerben kötnek, a kioldódó káros anyagok pedig szennyezik a talajt. Véleménye szerint a dohányosok már azzal is sokat tehetnek környezetükért, ha a csikkeket a kijelölt hulladékgyűjtőkbe dobják, valamint minél előbb megpróbálnak leszokni. Sváby András szerint ugyanakkor már azzal is hozzájárulhatnak a füstmentesebb környezethez, ha hagyományos cigarettáról füstmentes technológiákra váltanak, mivel ezzel nemcsak a saját magukat és környezetüket óvhatják a füsttől, de a városi levegő minőségének javításáért is tehetnek.
Modern megoldásokkal a károsanyag-kibocsátás ellen
Amint azt a fentiekben láthattuk, a fűtés és a környezetvédelem terén ma már számos olyan megoldás és technológia létezik, amely kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. Már apró lépésekkel is rengeteget tehetünk, hogy csökkentsük a személyes károsanyag-kibocsátásunkat. Ugyanez igaz a dohányzásra is. Sokan nem tudják, de a dohányzás nem csak az egészségünkre rendkívül káros, hanem negatív környezeti hatása is számottevő. A cigarettafüst tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Az alacsonyabb károsanyag- kibocsátással járó technológiákról hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.
A dohányzás minden formája káros, ezért természetesen az a legjobb választás, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket. Ha pedig már dohányzunk, akkor minél hamarabb szokjunk le róla, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkennek a dohányzáshoz köthető egészségügyi ártalmak kockázatai. Azon felnőtt dohányosok számára, akik valamiért mégsem hagynak fel a dohányzással, ma már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak. Ilyen füstmentes alternatíva például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta és a dohányhevítéses technológia. Fontos kiemelni azonban, hogy ezek az alternatívák sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak többek között nikotint, amely a függőség kialakulásáért is felelős, emellett pedig például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Az égéssel és füsttel járó folyamatok nemcsak egészségügyi kockázatot jelentenek, hanem tűzveszélyesek is. Talán kevesen tudják, hogy az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Ugyanez igaz a kéményekből kiszálló füstre is. A vidéki városok, falvak légszennyezettsége jelentős részben a kályhával történő fűtésre vezethető vissza. Tegyük meg tehát a tőlünk telhető legtöbbet magunkért és környezetünkért, és tájékozódjunk az alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatívákról. Ebben segít a nemrég indult Füstmentes Városért elnevezésű kampány, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy apró lépésekkel az élet bármely területén lehet kevésbé káros alternatívákat találni. A hozzá kapcsolódó kalkulátor segítségével pedig bárki kiszámolhatja a szén-dioxid kibocsátását és tippeket kaphat annak csökkentésére.
Az, hogy mi történik az éghajlattal és az életfeltételekkel, az jelentős mértékben a személyes döntéseinken, választásainkon múlik! Jó hír, hogy mindenki, akár apró változtatások révén is, de tevékenyen hozzájárulhat ehhez – hiszen az ártalmak csökkentésében és a változás elindításában minden lépés számít!
(A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.)
(Borítókép: Férfi egy radiátor előtt. Illusztráció: Shutterstock)