Steiner Kristóf Facebook-oldalán írt róla, hogy több cég is van, aki március óta nem fizette ki őt, többségük a koronavírus miatti gazdasági helyzetre hivatkozott. Felháborodását rímekben tolmácsolta:

Kedves cégek, kik február óta
nem fizettetek ki, itt hagytatok lógva,
az elmúlt hónapokban csekély keresetem,
ti ezt lesz@rjátok, s ültek fületeken,

 "majd kifizetünk, ha stabilizálódunk",
"utaltuk, csak bank címet rontottunk",
"sajnos most nincs pénz, de hol van az új cikked?"
"nem tudunk fizetni, de ne hagyj el minket!",

drágáim, mondjátok, én mégis miből éljek,
hogy fusson számlákra, vegyek eleséget,
ötödik hónapja toljátok a fizut,
lassan fél éve, hogy számlázom a nukut,

amit nem küldtetek, már rég leadóztam,
így ha ezidáig világos nem voltam,
bontsunk szerződést TIZENNÉGY céggel,
vagy elszámolunk KÉT MILLA kintlevőséggel?

A bejegyzés miatt megkerestük.

Milyen cégek, milyen munkáidat nem fizették ki?

Nem arról van szó, hogy semmilyen cég nem fizetett, lényegesnek érzem hangsúlyozni, hogy nagyon sok lelkiismeretes, tisztességes emberrel dolgozom együtt, akik pontosan fizetnek. Azok a cégek, amikre utaltam a bejegyzésemben, újságírói munkám vagy influenszer-tevékenységemet nem fizették ki, de vannak fizetésbéli elmaradások a Kristóf's Kitchen főzőkurzusaimnál, workshopjaimnál is.

Mennyire számít ez rendkívülinek a szakmában?

Egyáltalán nem újdonság, nagyon sok művész panaszkodik hasonlókról, főleg mostanában. Többen rám is írtak, hogy megosszák élményeiket, de a nevüket nem szeretném elmondani, majd ők elmondják, ha szeretnék. A mi szakmánkban, bármennyire gyalázatosan hangzik, teljesen természetes jelenség, hogy nem fizetnek ki. Nem kéne, hogy ez ilyen magától értetődő legyen, pedig rendszeresen előfordul, attól függetlenül, hogy van-e világjárvány, gazdasági világválság, vagy nincs.

Milyen hasonló tapasztalásaid voltak régebben?

Voltak olyan tévés produkcióim, rendezvényeim, amiket soha nem fizettek ki, más csődöt jelentett, és lelépett a pénzemmel, de az is előfordult, hogy egész egyszerűen eltűnt a cég képviselője. Két könyvemmel is megjártam: miután megszűnt a kiadó, egy forintot sem láttam a munkámból. Azért is fontos, hogy ki merjük mondani, mi történik, mert akkor talán kevesebb cég viselkedik majd ilyen etikátlanul a jövőben.

Fel voltál a mostanira készülve valamennyire, anyagi értelemben?

Fel vagyunk készülve, kettőnk fizetéséből élünk Nimivel, ő is ír lapoknak, például Izraelbe. Mióta ideköltöztünk erre a kis görög településre, ötödannyit költünk, mint a nagyvárosokban. Három hónappal ezelőtt, amikor hazatértünk a karanténidőszak elején, csomó zöldségmagot ültettünk, és most már saját zöldségeink vannak. Ha egy klasszikus görög étteremben étkezünk, 3-4 fogásért és 1-2 sörért kábé 12 eurót kell fizetni, egy nap 20 euróból is el lehet lenni. Ha még mindig Tel-Avivban élnénk, ami a világ egyik legdrágább városa, óriási bajban lennénk.