A világ legnépesebb országában teljesen felborult a férfiak és nők aránya, ami rengeteg társadalmi probléma eredeztetője.

Kína mintegy 1,4 milliárd lakosával toronymagasan vezet a „legnépesebb ország” kategóriájában. Az ázsiai ország lakosságszáma önmagában is beszédes, de világviszonylatban nézve is elképesztő számról beszélünk. Lényegében majdnem minden ötödik ember kínai a világon.

A ’60-as években Kína még a leggyorsabban gyarapodó nemzetek közé tartozott. A megállíthatatlannak tűnő népességnövekedésnek végül egy születésszabályozási törvénnyel vetettek véget. A hosszú évtizedekig fennálló „egy gyerek politikát” 1980-ban kezdték alkalmazni az országban. Ez volt a történelem egyik legradikálisabb állami beavatkozása az emberek reprodukciós jogaiba. A törvényszegőket abortuszra kényszerítették, súlyosabb esetben sterilizáltatták. Miután a kínai hagyományok megkövetelték a férfi utódokat, így a szelektív abortusz (ha lány, akkor elvetették) szörnyű intézményét is magával hozta a születési szabályozás. Az „egy gyerek politika” hozzájárult a fiúgyermekek bálványozásához Kínában, így a lányokat gyakran születésük után ítélték halálra. 

A kínai kormány végül 2015-ben törölte el a törvényt, amikor ráeszmélt, hogy az nagyban elősegíti a társadalom elöregedését. A hosszú évtizedekig folytatott politika, és a fiú gyermekek előtérbe helyezése súlyos demográfiai hézagokat hozott létre. Napjainkban Kínában nem csak a társadalom elöregedése okoz problémát, hanem az is, hogy több tíz millió férfi van az országban, aki nem tud magának feleséget találni.

Statisztikai adatok szerint 2020-ban a férfiak száma közel 35 millióval volt több a nőkénél.

A helyzetet súlyosbítja a földrajzi aszimmetria, mivel a nők (és a lányos szülők) felismerték, hogy nemük érték lehet a társadalom férfi tagjai számára. Elindult a belső vándorlás: a vidékről a városba indultak a szegényebb területen élő nők, hogy tanult, gazdag férjet találjanak maguknak. Megszülettek a „legényfaluk”. Ezekről a területekről a hajadon lányok szinte teljesen eltűntek, így az ott élő férfiak minden remény nélkül maradtak. 

Az országban az elburjánzott embercsempészet is a nők és férfiak közötti aránytalanságra hívja fel a figyelmünket. A Kína és szomszédos országok közötti menyasszony-kereskedelem a fénykorát éli. 

Robotpartnerrel ismerkednek a kínaiak

A magányos kínai férfiak közül sokan Xiaoice-vel vigasztalódnak, ami egy mesterséges intelligenciával felruházott chatbot. Az alkotók szerint az intelligens chat robot több mint 600 millió felhasználóval társalgott már, felhasználói pedig többnyire az alacsonyabb jövedelmű kínai férfiak.

Forrás: kepmas.hu

(Borítókép: Fiatal kínai pár. Eternity in an Instant/Getty Images)