A World Wildlife Fund (Nemzetközi Alap a Vadvilágért - WWF) idei jelentése több állatfaj állományának drámai visszaesését mutatja. A megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek, a világszerte nyilvántartott állat- és növényfajokból 2022-ben több mint 42 ezer 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, ami rekordnak számít ebben a tekintetben. A Természetvédelmi Világalap a biodiverzitás fokozott védelmére szólít fel mindenkit, ugyanis prognosztikájuk szerint
80 éven belül egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről, köztük olyan élőlények, mint a császárpingvin.
A következő százalékos arányok jól mutatják, hogy mekkora a probléma:
- A kétéltűek 41 százaléka,
- az emlősök 27 százaléka,
- a tűlevelűek 33 százaléka,
- a madarak 13 százaléka,
- a cápák és ráják 37 százaléka,
- a korallok 36 százaléka,
- a különböző rákok 28 százaléka,
- a hüllők 21 százaléka
- és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a vörös listára az IUCN honlapja szerint.
A rénszarvasok és a császárpingvinek nagy bajban vannak
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, amelynek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A császárpingvin az egyetlen olyan pingvinfaj, amely az Antarktiszon költ a téli időszakban, ezért a jégsapkák ebben az időszakban való visszaszorulása hatalmas problémát jelent a faj számára. A császárpingvinek ismert kolóniáinak 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a globális felmelegedés.
A kolóniák 70 százaléka pedig már 2050-re a kihalás szélére kerülhet.
A kihalás szélére sodródott fajok megmenthetők
A fajmegőrzés sikeres példái között említi a WWF a nepáli tigrispopulációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 ezer - 65 ezer példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza: még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés és a környezetszennyezés miatt.
(WWF)
(Borítókép: Császárpingvinek. Fotó: