A történelem során először sikerült lencsevégre kapni két óriásszájú cápát (Megachasma pelagios) Kaliforniában. A fellelhető adatok szerint 1976 óta összesen 273 alkalommal pillantották meg a faj egy-egy példányát, ám eddig még nem sikerült felvételt készíteni róluk.

Az óriásszájú cápa a világ egyik legnagyobb halfaja, amely a Csendes- az Indiai- és az Atlanti-óceánban egyaránt előfordul. Élete nagy részét száz méter mélyen tölti, így ritkán kerül a kutatók szeme elé. Ebből kifolyólag nagyon keveset tudunk az óriásszájú cápa biológiájáról és evolúciótörténetéről.

A felfedezése óta mindössze 42 egyedet sikerült alaposabban megvizsgálnia kutatóknak,

akiknek a megállapítása szerint a kifejlett hímek általában 4,4-5,3 méteresek, míg a nőstények testhossza 5-5,5 méter közötti. Az eddigi legnagyobb kifogott nőstény 709 centiméter hosszú volt, míg ivadékok közül a legkisebb egyed másfél méteres volt.

Az IFLScience beszámolója szerint a nemrég készült egyedi felvételen nem egy, hanem egyből két, egy 4,6, illetve egy 3,7 méter hosszú óriásszájú cápát sikerült rögzíteni egy hajóról. A felvételek segítségével a tudósoknak végre lehetőségük nyílt tanulmányozni a faj viselkedését, amelynek megfigyelt egyedei a szakérők egy új tanulmánya szerint éppen udvarolhattak egymásnak, ám közösüléssel nem próbálkoztak.

Planktonokkal táplálkozik

A tudósok eddigi csekély megfigyelései alapján az óriásszájú cápa a cetcápához hasonlóan plankton szűrögető életmódot folytat. Táplálkozása kapcsán több teória is felmerült, eddig ugyanis még egyszer sem tudták megfigyelni a fajt étkezés közben.

Az egyik elmélet szerint az állat nyitott szájjal úszik végig egy rajon, így ejti zsákmányul a táplálékát. A másik felvetés, hogy a cápa fénnyel csalogatja magához az áldozatait. Erre abból következtettek a tudósok, hogy az egyik egyednél egy világító sávot figyeltek meg az állat felső állkapcsa mentén. Úgy hiszik, hogy amint elegendő mennyiségű planktont csalogat a környezetébe, megkezdi a víz, és vele a táplálék beszívását. Bár a fő eledele a plankton, a nyílttengeri, mintegy 1000-4000 méteres mélységi zónában gyakori apró rákfélét, a Thysanopoda pectinatát is előszeretettel fogyasztja.

(Borítókép: Cápa. Illusztráció: Getty Images)