Az orosz maffia
Az úgynevezett orosz maffia még a Szovjetunióban jött létre, mára pedig az egész világra kiterjedő hálózata van. Hozzávetőleg 100 ezer és félmillió közötti taggal rendelkezik. Az orosz maffia módszerei, mint a szervkereskedelem, terrorizmus és bérgyilkosság komoly okot ad a tőlük való félelemre. Ha áruláson kapják bármelyik tagot, akkor sokáig nem gondolkodnak: szinte azonnal elteszik láb alól az illetőt. Az orosz maffia a kezdetek óta szoros kapcsolatban van az egykori KGB-vel (az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB, a Szovjetunió titkosszolgálatot ellátó szerve volt 1954 és 1991 között – a szerk.) és utódszervezeteivel, kiszolgálja a nemzetközi fegyverkereskedelem igényeit, védelmi pénzeket szed be, felügyeli a drogüzletet és a stratégiai nyersanyagok kereskedelmét.
Ellentétben az összes többi maffiaszervezettel, az oroszok élvezik a legfelsőbb moszkvai kormányzati körök támogatását és védelmét is.
A szicíliai Cosa Nostra
A hírhedt olasz bűnszövetkezet, egyben „a maffiaként” emlegetett Cosa Nostra gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza. Valójában olyan bűnözői csoportok szövetsége, amelyek közös szervezeti felépítéssel, magatartási és becsületkódex-szel rendelkeznek, és közös „márkanév” alatt mutatkoznak be a nyilvánosság előtt. Az alapcsoport „család”, „klán” vagy „cosca” néven ismert. Minden család szuverenitást követel egy-egy terület, általában egy város, falu vagy egy nagyobb város szomszédsága, az úgynevezett borgata felett, ahol saját rendszerét működteti. A Cosa Nostra neve több hírhedt bűncselekmény megszervezéséhez és annak sikeres lebonyolításához köthető. Egyes teóriák szerint a szervezet szerepet vállalt a Netflixen tavaly ismét világszintű figyelmet kapó ügyben, a zeneiskolából hazaigyekvő 15 éves lány, Emanuela Orlandi 1983-as eltüntetésében, amelyhez egyes álláspontok szerint a Vatikánnak is köze volt. A dokumentum sorozatban a néhai Orlandi egykori barátnője szerint a lány az eltűnése előtti héten azt állította, hogy „egy pápához közelálló személy szexuálisan zaklatta”. Ügyét a sorozat megjelenése óta újranyitották, Alessandro Diddi, a szentszék igazságügyi megbízottja a csendőrséggel közösen döntött a vizsgálat folytatásáról. A nyomozás célja az eddig keletkezett akták, dokumentumok, beszámolók, információk és tanúvallomások ismételt ellenőrzése, valamint az új nyomok vizsgálata. A nyomozás újrafelvételét a Ferenc pápa által szorgalmazott igazságkereső és átláthatósági törekvések keretében kezdeményezték.
A Cosa Nostra történelme során nemcsak emberrablási ügyekben, hanem számos más bűncselekményben – gyilkosságban, kábítószer-kereskedelemben – is szerepet vállalt, ugyanakkor nem csak külső ügyleteiről volt híres: az ő nevükhöz köthető a két hírhedt maffiaháború. Az első 1962-ben tört ki egy heroin-szállítmány hiányossága nyomán. Az amerikai „ügyfél” azt állította, hogy a rendeltnél kevesebb kábítószert kapott, ezért kevesebbet fizetett. A Di Pasa klán azt állította, az amerikaiak átverték őt, míg a La Barberas család sikkasztással vádolta a klánt. A többi „cosca” végül előbbi klán mellé állt, ezzel háború tört ki a Cosa Nostra és a kitagadott La Barberas klán között.
A második maffiaháborúra az 1970-es évek elején került sor, amikor Luciano Leggio, a Corleonesi klán főnöke és a Szicíliai Maffiabizottság tagja Corleonesi néven ismert maffia klánok koalícióját hozta létre, amelynek vezetője saját maga volt. Kampányt indított a Cosa Nostra és annak kábítószer-kereskedelmének uralására, ez alatt az idő alatt több rivális családdal könyörtelenül végzett, nem kímélve a családok tagjainak rokonait, hozzátartozóit sem. A klánokkal való háborúskodás mellett újságírók, hivatalnokok és rendőrök ellen is mészárlást hirdetett, mindenkinek vesznie kellett, aki ellene dolgozott.
A Cosa Nostra régi, vérmes működésének utolsó nagy vezérét, Matteo Messina Denarót január 17-én fogták el az olasz hatóságok, ezzel a bűnszervezet egy korszaka jelképesen is lezárult.
A maffiahálózat jelenleg, jellemzően a politikusokon keresztül közbeszerzésekhez fér hozzá, védelmi pénzeket szed, és főként gazdasági bűnözésből él.
Együttes éves bevétele 60 ezer milliárd forintot tesz ki. A hallgatási kódex betartása természetesen itt is alapvető.
Az ázsiai maffia: a triádok
A triádok több bűnszervezetből állnak, ezek jórészt Kínában, Malajziában, Hong Kongban, Taiwanon, Szingapúrban és egyéb ázsiai országokban vannak jelen. Természetesen közel sem ennyire lokális a működésük: aktívak az Egyesült Államokban is – Európában már kevésbé.
A triádok a bűnözés minden ágában jelen vannak, de elsősorban a nemzetközi szerencsejáték-üzletet, a heroinkereskedelmet, valamint a termék- és pénzhamisítást felügyelik.
A legnagyobb klánok a kínai triádok (elsősorban Kínában, Kelet-Ázsiában és olyan más országokban, ahol nagyszámú bevándorolt kínai közösség él) és a japán jakuza (elsősorban Japánban, Thaiföldön, Dél-Koreában és az USA bizonyos területein). Szervezett bűnözés keretein belül foglalkoznak még rablással, bérgyilkossággal, védelmi pénzek beszedésével.
A triádok nevet örömmel használja Hollywood is. Az egyik legismertebb alkotás a Jackie Chan és Chris Tucker főszereplésével készült Csúcsformában-franchise, amelyben mindvégig a triádok töltik be a főgonoszok szerepét.
A mexikói drogkartellek
Kokain, kokain, kokain. Nagyjából el is mondtunk mindent a mexikói maffia működéséről. A drogkartellek ellenőrzik a kokain kitermelését helyben, valamint elosztását világszerte. A mexikói kartellek gondoskodnak róla, hogy a föld minden országába becsempésszék a drogot, amit aztán az adott országban működő alvilág szétoszt. A kokaintermelés és -csempészet egy olyan sok ezer milliárdos üzlet, amelyért az elmúlt években (2006 óta) megközelítőleg 70 ezer embert öltek meg.
A mexikói drogháború egy jelenleg is tartó fegyveres konfliktus, mely a drogkartellek és a kormány erői között folyik Mexikóban.
A mexikói maffia óvatos becslések szerint is évente 100 milliárd eurót (30 ezer milliárd forint) kaszál. Történelmében tán legismertebb alakja Pablo Escobar kolumbiai drogbáró, aki hatalmának csúcsán az egész világon megtermelt kokainmennyiség kereskedelmének 80 százalékát tartotta a kezében, ezzel évente közel 2 milliárd dolláros (mai árfolyamon 718 milliárd 780 millió forintos) forgalmat lebonyolítva.1989-ben a Forbes magazin szerint a világ 7. leggazdagabb embere volt. A Medellín kartell irányítójaként legszebb éveiben napi 60 millió dolláros (21 milliárd 568 millió forint) profitot termelt. Kokainkirálynak is nevezték. Egy időben politikai célokra tört, ám vagyonának köszönhetően anélkül is végtelen befolyással bírt. Akkor kezdtek összecsapni a feje fölött a hullámok, amikor meggyilkoltatta Luis Carlos Galánt, a liberális párt elnökjelöltjét, aki erős fellépést ígért a kolumbiai maffia ellen. Végül a liberálisok nyertek, ezzel pedig a politikai vezetés végleg a maffia ellen fordult. 1991-ben a kormánnyal fegyverszünetet kötve Escobar feladta magát. Miután az Egyesült Államokba való kiadatási törvényjavaslatot nem szavazta meg a parlament, börtönbüntetését a saját maga által építtetett és luxus módon berendezett La Catedral börtönben töltötte. Amikor állami fegyházba akarták szállítani, a szökés mellett döntött. Tizenhat hónapig bújkált, mígnem a hivatalos jelentés szerint egy amerikai-kolumbiai elit alakulat lenyomozta egy fiával folytatott hívását és egy rajtaütés során kapott lőtt seb miatt vesztette életét. Juan Pablo Escobar Henao (jelenlegi nevén: Juan Sebastián Marroquín Santos) a drogbáró fia kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy apja valójában öngyilkos lett. Állítása szerint fejbe lőtte magát, mert akkorra már saját emberei is fellázadtak ellene, így szövetséges híján, nyakában a hatóságokkal pontosan tudta, hogyha nem önkezével vet véget az életének, sokkal rosszabb sors vár rá.
A szerb maffia
A szerb maffia főként Közép-Európában, de leginkább országhatáron belül, Szerbiában aktív. A felsorolásból ők a leginkább lokális működésűek. A szerbek különösen kegyetlen maffiózók hírében állnak. Aktívak a kábítószer-kereskedelemben, csempészetben, bérgyilkosságban, védelmi pénzek beszedésében és a szerencsejáték-iparban is. Három nagy csoportosulása létezik – Vozdovac, Surcin és Zemun, ezek irányítják a kisebb szervezeteket. Jelenleg 30-40 ilyen működő csoport ismert Szerbiában.
Magyarországon a 2010-es években jelentek meg. Kezdetben csak marihuánával foglalkoztak, a szerb-montenegrói banda tagjai 50-100 kilogrammos tételeket hoztak be az országba, de a menekültválság kezdetével ők vették kezükbe az illegális határátlépők (migránsok) behozását is.
A szerb hatóságok folyamatosan próbálják visszaszorítani az embercsempészetet. Az alábbi videón több szerb állampolgárt fogtak el, akik a magyar-szerb határon próbáltak illegálisan áthozni bevándorlókat.
(Borítókép: Fegyveres alak árnyéka. Illusztráció: Sean Gladwell/Getty)