Bárki jár is az emberi testekről a világon elsőként létrehozott kiállításon, kivétel nélkül mindenkiben felmerülhet a kérdés: vajon honnan származnak a kiállított testrészek, szervek, emberek? Ez a kérdés munkatársunkban is megfogalmazódott, és mint kiderült: sokan saját maguk ajánlották fel a testüket még haláluk órája előtt.
„Az eljárást és magát a Body Worlds kiállítást 1977-ben alkotta meg prof. dr. Gunther von Hagens, aki anatómusként dolgozott a németországi Heidelbergi Egyetemen. Hagensnek és feleségének több mint 20 ezer testet ajánlottak fel, amelyekről mind hivatalos dokumentumok, feljegyzések vannak.
Vannak olyan egyének is, akik maguk keresték fel a professzort, hogy a haláluk után neki adományozzák testüket.
Hagens eljárásában egy ilyen preparált test elkészítéséhez több mint egy év szükséges. Van, akit nagyon mélyen megérint a látvány, hiszen személyesen látni, hogyan nézünk ki belülről, elsőre sokkoló lehet. Szerintem ennek a kiállításnak a legfontosabb célja, hogy tudatos életre ösztönözzön, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az egészségünkre, felismerjük a fizikai potenciáljainkat, korlátjainkat, és elgondolkodjunk azon, mit jelent embernek lenni” - részletezte megérkezésünkkor Tóth Gergely, a Concert Europe művészeti igazgatója, majd átadta a szót Balázs-Kiss Katalinnak, a Debreceni Egyetem harmadéves orvostanhallgatójának, aki elképesztő részletességgel és precizitással vezetett minket végig a tárlaton.
„Kevesen tudják, mi is pontosan a diabétesz, vagy hogyan néz ki egy protézis, pedig rengeteg ember „szaladgál” velük. Ezek nem kézzelfogható dolgok, itt viszont szembesülhetünk velük” - kezdi a kísérőnk, aki már az első vitrinnél felhívja a figyelmünket arra, hogy csak akkor folytassuk a túrát, ha tényleg készen állunk a látványra. Fotós kollégámmal lelkesen bólogattunk, így egy majdnem két órás tárlatvezetés vette kezdetét. „A kiállításon valódi emberek plasztinációi, felállított egész testek, szervek, szervkonfigurációk, vérerek és átlátszó testszeletek találhatók. Ezek az emberek felajánlották magukat a haláluk előtt, tudták, hogy egyszer kiállítási tárgyak lesznek. Az orvosi egyetemeken is valaha életben lévő emberek holttestjeit vizsgálva sajátítjuk el az anatómiai tudásunkat. De hogy hogyan is készülnek ezek a preparált testek? Felkészítésük a plasztinációra a lecsapolásukkal kezdődik. Ezalatt a különböző szövetnedvek, illetve a vér eltávolítását értjük. Ezután történik az úgynevezett fixálási rész, amely során formalin oldatot injektálva a szövetbe átmenetileg konzerválódnak a szövetek. Ezután a testek acetonos fürdőbe kerülnek, ahol a víz és a zsiradékok kioldódnak belőlük, helyüket pedig az aceton veszi át. Ezt a szakaszt impregnálásnak nevezik. Végül egy vákuumkamrában szilikonba helyezik a félkész preparátumot, így az aceton elpárolgásakor a helyére műanyag kerül. Az így kialakult szilárd állapot lehetővé teszi a testek pozicionálását, valamint ellenállóbbá is teszi őket a környezeti hatásokkal szemben. Ha engem kibontanának a bőrömből, így néznék ki” - magyarázta Balázs-Kiss Katalin.
Az artériák útvonalai
Lecsapolás után és közben az ereket is ugyanazzal a plasztik polimer anyaggal töltik fel, mint a szöveteket. Ha megfelelő mennyiséget injektálnak, akkor az anyag mindenhova eljut, egészen az apró hajszálerekig. Az agyi érhálózatot például úgy tudják bemutatni, ha az erek feltöltését követően a fejet lúgba helyezik, amely közegben a lágyszövetek és a porcos képletek, például az orr feloldódik. Végül a preparátumokat időben kiveszik a lúgos fürdőből, nehogy a csontos képletek is elvesszenek.
A test bomlása is érdekes: csontvázunk akár 8-10 évig is fennmarad - persze ez függ a környezettől is -, míg a lágyszövetek jóval hamarabb odavesznek. Halál után huszonnégy órával beáll a hullamerevség és hullafoltok alakulnak ki. Szintén érdekesség, hogy az evolúcióban előre haladva eltűnnek bizonyos részek a testünkről, a testünkből. Vannak olyan szakemberek, akik azt hangoztatják, hogy idővel a kisujj is el fog tűnni a lábfejünkről, mert nincs rá szükségünk. A nagylábujjunk felel azért, hogy elrugaszkodjunk a talajtól, egyúttal támaszt is minket, ezért arra szükségünk van, a kisujj viszont semmilyen funkciót nem tölt be.
„A gyerekek hiába kicsik, megnézik például a Netflixen futó Jeffrey Dahmer sorozatot. Ez abból derül ki, hogy olyan bűnügyi kérdéseket tesznek fel, akár egy test feldarabolásáról, melyekből az ember rájön, hogy egy filmben már láthattak ilyesmit. A mai világban a gyerekek számára nincs korlát, sok helyről tájékozódhatnak, az információk nagy részét pedig az internetről szedik” - mesélte Balázs-Kiss Katalin.
Tüdő, és a dohányzás veszélyei
A tüdőhöz érve a fiatalok el szokták mesélni, hogy nem dohányoznak, de úgynevezett hevített dohánytermékeket használnak. Ezek is károsak! Használatukkal ugyanúgy bekerülnek a szervezetükbe az egészségkárosító hatású anyagok. Az elektromos cigaretták sem jobbak, a veszélyeikre már Zacher Gábor is több ízben felhívta a figyelmet. A manapság közkedvelt Elf Bar a legjobb példa, ezek nagyjából 1500-5000 szippantásra vannak kalibrálva. Bár édes az ízük, és azt hisszük, hogy nem okozunk velük bajt, egy alkalommal akár egy doboz cigarettának megfelelő mennyiséget is elpöfékelhetünk.
A terhesség és magzat tárlat
A halott magzatokat bemutató teremnél külön tábla figyelmeztet a ránk váró sokkoló látványra, sőt még kerülőutat is biztosítanak. „Ennél a résznél mindig külön felhívom a figyelmet, hiszen egy többször elvetélt hölgyet rosszul érinthet a látvány. Ezek az embriók mind olyan terhességekből származnak, amelyek nem kívánatosak voltak, vagy a magzatok fejlődési rendellenességgel jöttek volna a világra. Magyarországon etikai, vallási szempontból is felmerül a kérdés, hogy meddig számít bűnnek, ha elvetetünk egy magzatot? A szívhangot az ötödik-hetedik héttől már képesek vagyunk érzékelni a megfelelő technológiai háttérrel (2022. szeptember közepétől a szívhang meghallgatásához kötik az abortusz elvégzését hazánkban - a szerk). 11-13 hét között történik a kombinált teszt, ami azt jelenti, hogy leveszik az anya vérét, amelyben kétfajta markert néznek, illetve ultrahangot csinálnak. Utóbbi vizsgálat során többek között a tarkóredőt, az orrcsontot, illetve a szív üregrendszerét tekintik meg. Ezek kiszűrnek bizonyos betegségeket, például a Down-szindrómát. Alapesetben a 12. hétig végezhető el a terhességmegszakítás, de vannak olyan kivételes esetek, amikor ez a határidő kitolódhat akár a 24. hétig is. A 24. hét előtt vetélésről, míg a 24. héttől már szülésről beszélünk. Az erre a hétre született magzatokat az orvostudomány már képes megmenteni, de a szülőkre és az orvosokra egyaránt nehéz feladat vár, mikor ezeket a törékeny kis emberkéket gondozniuk kell. Van, aki nevetgél ennél a tárlatnál, de nekik mindig elmondom, hogy tiszteljük az emberi életet, hiszen egy nőnek nem csak testileg, de lelkileg is megterhelő ez a csodás, mégis nehéz feladat, mint a gyermekvállalás″ – zárta a beszélgetést Balázs-Kiss Katalin.
A látogatók egyöntetű véleménye, hogy a kiállítás nagyon mély nyomot hagy mindenkiben, bármilyen korosztályból is érkezik, ugyanakkor elgondolkodtat, hogyan is éljük tovább az életünket.
(Borítókép: Preparált emberi test. Fotó: Papajcsik Péter/Index)