Fogyasztás: ennyit csal a fedélzeti számítógép

2020.08.04. 06:03 Módosítva: 2020.08.04. 07:51

Van, akit hidegen hagy, mások szeretik tudni, mennyit fogyaszt az autójuk. Ha utóbbi táborhoz tartozunk, mérhetünk rátankolással, vagy hagyatkozhatunk a komputerre, tűpontos adatot egyik módszerrel sem kapunk.

Mennyit eszik az autóm?

A fogyasztásméréssel kapcsolatban több iskola létezik. Vannak, akiket a leghalványabban sem érdekel, mennyit kajál az autó, hiszen menni így is, úgy is kell, ehhez pedig elengedhetetlen a tankolás. Mások akár még kockás füzetbe (vagy ma már inkább mobilappba) is beírnak minden benzinkút-látogatást, és a kocsmában egy sör mellett is azon csatáznak a haverokkal, kinek sikerült lejjebb vinni az átlagot.

Én mondjuk szeretem annyira kiismerni az autómat, hogy tudjam, milyen intervallumban szóródnak ezek az értékek, a látszólag indokolatlanul megugró fogyasztás pedig akár valamilyen hibát is jelezhet. A mért értékek persze számos tényezőtől függnek, így a külső hőmérséklettől, a használat körülményeitől, az üzemanyag minőségétől, az autó állapotától, és akkor még nem is voltunk szőrszálhasogatóak.

Ha viszont már mérünk, kérdés, hogyan csináljuk. Az egyik iskola a rátankolásos: csak közelítő értéket ad, talán akkor kapjuk a leghitelesebb adatot, ha mindig ugyanazon a kúton, ugyanannál a kútoszlopnál töltünk rá. A másik lehetőség, hogy a fedélzeti számítógép adatait vesszük alapul, még ha a legtöbben sejtjük is, hogy egész komoly eltérések lehetnek a tényleges fogyasztáshoz képest. Külön célműszerrel nyilván nem sokan szaladgálnak a forgalomban.

Hogyan mérnek a profik?

A német autóklub, vagyis az ADAC most készített egy kimutatást arról, hogy valójában mennyit csalnak az egyes modellek fedélzeti számítógépei. Ehhez az évről évre lefuttatott Ecotestjük adatait vették alapul. Ezeken a teszteken minden autó ugyanazt az előre kijelölt, gondosan összeállított útvonalat teszi meg többször, több pilótával, a pilótáknak meghatározott vezetési programot szabnak meg.

Közben hordozható emissziós mérőműszert (PEMS) használnak, a fogyasztást pedig a kibocsátási adatokból számolják vissza. A villanyautók esetében szintén a valós használat mellett mért energiafelhasználást rögzítik. Így minden üzemanyagtípus esetében igyekeznek a lehető legpontosabb méréseket elvégezni.

Mennyi az annyi?

Az ADAC szakemberei nyolcvan különböző, jelenleg is forgalmazott típusnál hasonlították össze a mért adatokat a fedélzeti komputer által számított értékekkel (és akkor a katalógusadatokról még szó sem esett). A tapasztalatok azt mutatják, igen kevés olyan típussal találkoztak, amelyek decire pontosan mutatják meg a tényleges fogyasztást. A benzinesek közt mindössze négy ilyen volt, ráadásul négy különböző gyártótól.

A legpontosabb benzines modellek (l/100 km)
Modell Komputer szerint Valós Különbség
Kia XCeed 1,4 T-GDI 6,9 6,9 0,00%
Mercedes-Benz B 250 e 7,1 7,1 0,00%
Opel Corsa 1,2 DI Turbo A 5,4 5,4 0,00%
VW Polo GTI DSG 7,3 7,3 0,00%

A dízelmotoros autók mezőnyében összesen kettőnél sikerült a komputernek ugyanazt mutatnia, amit végül a tesztelők is mértek.

A legpontosabb dízel modellek (l/100 km)
Modell Komputer szerint Valós Különbség
Mercedes-Benz A 200 d Limousine 5,1 5,1 0,00%
Range Rover Evoque D150 7,4 7,4 0,00%

Az ADAC-sek szerint ugyanakkor azok a komputerek még bőven elfogadhatónak számítanak, amelyek öt százalékon belüli eltérést mutatnak. Az esetek többségében ez nagyjából három decilitert jelent a gyakorlatban, némiképp meglepő, hogy nem mindig a tényleges mérésnél jön ki a nagyobb fogyasztás. A legnagyobb különbséget a benzinesek közül a BMW X5 xDrive 45e esetében mérték, ott közel tíz százalékot, kereken egy litert csalt a műszer. Nyolc százalékkal mutatott többet a Porsche 911 Carrera S számítógépe. Íme, a teljes lista, ábécérendben:

Benzines (és hibrid) autók fogyasztási adatai (l/100 km)
Modell Komputer szerinti Valós Különbség
Audi A1 Citycarver 35 TFSI 7,0 6,9 -1,45%
Audi A4 Avant 40 TFSI 7,9 7,8 -1,28%
Audi Q3 Sportback 45 TFSI 9,1 8,8 -3,41%
BMW 118i Steptronic 6,9 6,7 -2,99%
BMW 218i Gran Coupé 6,7 6,4 -4,69%
BMW 330e 6,7 6,8 1,47%
BMW X5 xDrive 45e 11,7 10,7 -9,35%
Ford Fiesta ST 1,5 Ecoboost 7,2 7,0 -2,86%
Ford Mustang 5,0 V8 10,3 10,5 1,90%
Honda Civic Type R GT 8,7 8,9 2,25%
Hyundai i10 1,0 5,4 5,5 1,82%
Hyundai i30 Fastback N 9,0 8,4 -7,14%
Hyundai Ioniq PHEV 5,5 5,2 -5,77%
Hyundai Kona 1,6 GDI Hybrid 6,2 6,0 -3,33%
Kia Niro PHEV 5,9 5,7 -3,51%
Kia XCeed 1,4 T-GDI 6,9 6,9 0,00%
Mazda 3 Skyactiv-X 2,0 Hybrid 6,2 6,4 3,13%
Mercedes-Benz B 250 e 7,1 7,1 0,00%
Mercedes-Benz CLA 200 Shooting Brake 6,8 6,7 -1,49%
Opel Ampera E-Rev 6,9 6,7 -2,99%
Opel Astra 1,2 DI Turbo 5,8 5,4 -7,41%
Opel Corsa 1,2 DI Turbo 6,6 6,4 -3,12%
Opel Corsa 1,2 DI Turbo 5,4 5,4 0,00%
Peugeot 2008 1,2 PureTech 6,0 6,1 1,64%
Peugeot 208 1,2 PureTech 5,7 5,5 -3,64%
Peugeot 3008 1,6 Hybrid 7,8 7,7 -1,30%
Peugeot 508 SW PHEV 7,2 6,8 -5,88%
Porsche 911 Carrera S 10,8 10,0 -8,00%
Renault Captur TCe 130 6,4 6,5 1,54%
Renault Clio TCe 130 6,1 6,0 -1,67%
Seat Leon ST Cupra 8,3 7,8 -6,41%
Ssangyong Tivoli 1,5 GDI-T 8,3 7,9 -5,06%
Subaru Forester 2,0 ie 8,8 8,2 -7,32%
Subaru Levorg 2,0 i 8,8 8,3 -6,02%
Subaru XV 2,0 ie 8,3 7,8 -6,41%
Toyota C-HR 2,0 Hybrid 5,7 5,4 -5,56%
Toyota Proace City 1,2 Turbo 7,2 7,1 -1,41%
Volvo V60 T6 Twin Engine 7,1 6,8 -4,41%
Volvo XC40 T5 Twin Engine 7,4 7,6 2,63%
Volvo XC60 B5 AWD 9,6 9,1 -5,49%
VW Golf 1,5 TSI 6,5 6,1 -6,56%
VW Polo GTI DSG 7,3 7,3 0,00%
VW T-Roc Cabrio 1,0 TSI 7,2 7,0 -2,86%

A dízeleknél a teszt legnagyobb vesztese, már ami a pontosságot illeti, az Audi Q2 35 TDI volt, közel 14 százalékkal mértek kevesebbet a tesztelők a komputer szerinti értéknél. Igaz, ez összesen nyolc decilitert jelent. Itt látható a teljes táblázat:

Dízel (és hibrid) autók fogyasztási adatai (l/100 km)
Modell Komputer szerinti Valós Különbség
Audi Q2 35 TDI Quattro 6,6 5,8 -13,79%
BMW 118d Steptronic 5,5 5,4 -1,85%
BMW 320d Touring 5,7 5,6 -1,79%
Jaguar XE D180 S AWD 6,1 6,2 1,61%
Kia XCeed 1,6 CRDI 5,6 5,5 -1,82%
Mazda 3 Skyactiv-D 1,8 5,5 5,4 -1,85%
Mazda CX-30 Skyactiv-D 1,8 5,7 5,5 -3,64%
Mercedes-Benz A 200 d Limousine 5,1 5,1 0,00%
Mercedes-Benz GLB 220 d 4Matic 6,6 6,7 1,49%
Mercedes-Benz GLC 220 d 4Matic 9G-Tronic 6,8 6,6 -3,03%
Mercedes-Benz GLE 350 de 8,0 8,1 1,23%
Mercedes-Benz V 300 d 9G-Tronic 8,4 8,2 -2,44%
Opel Astra Sports Tourer 1,5 Diesel 5,5 5,1 -7,84%
Range Rover Evoque D150 7,4 7,4 0,00%
Ssangyong Korando 1,6 E-XDI 6,6 7,0 5,71%
Volvo XC60 B4 AWD 7,7 7,6 -1,32%
VW Golf 2,0 TDI DSG 4,7 4,8 2,08%
VW Passat Variant 2,0 TDI DSG 6,1 5,9 -3,39%
VW T6.1 Multivan 2,0 TDI 7,7 7,5 -2,67%

A villanyautóknál aztán úgy tűnik, teljesen kudarcot vallottak a fedélzeti rendszerek, egyedül a Kia e-Nirónak sikerült bemennie tíz százalékos különbség alá. Volt nagyon sok húsz százalék körüli érték, a Tesla Model 3 növelt hatótávú kivitele közel negyedével zabált több elektront, mint amennyit a számítógép füllentett. A jelentős eltérés abból fakad, hogy a komputer nem számolja bele a töltési veszteséget. Fontos viszont, hogy ezek az értékek nem keverendők össze a becsült és tényleges hatótávval. Íme, az elektromos autók teljes táblázata:

Elektromos autók fogyasztási adatai (kWh/100 km)
Modell Komputer szerinti Valós Különbség
Audi e-tron 22,2 25,8 13,95%
BMW i3 120 Ah 15,8 18,0 12,22%
Hyundai Ioniq Elektro 14,3 16,3 12,27%
Jaguar i-Pace 22,8 27,6 17,39%
Kia e-Niro (64 kWh) 16,3 18,1 9,94%
Kia e-Soul (64 kWh) 16,5 18,8 12,23%
Mercedes-Benz EQC 400 4Matic 23,2 27,6 15,94%
Mini Cooper SE 15,0 17,7 15,25%
Nissan Leaf 18,7 22,7 17,62%
Renault Zoe 15,4 19,0 18,95%
Renault Zoe R110 15,1 18,5 18,38%
Seat Mii Electric 13,7 17,3 20,81%
Tesla Model 3 Long Range 15,7 20,9 24,88%
Tesla Model 3 Standard Range Plus 16,0 19,5 17,95%
VW e-Up 14,9 17,7 15,82%

Végül pedig CNG-s autóból összesen kettő szerepelt a teszteken. Ezeknél nem mutatott nagy eltérést a komputeres és a mért adat, mindössze egy-egy tized kilogrammnyi különbség adódott.

CNG-s autók fogyasztási adatai (kg/100 km)
Modell Komputer szerinti Valós Különbség
Audi A5 Sportback 40 g-tron 5,0 4,9 -2,04%
VW Eco Up 3,9 4,0 2,50%

Összegzés

A vizsgált autók fedélzeti komputerei közt igen kevés volt, amely tűpontos képet adott a fogyasztásról. Ugyanakkor a többség még elfogadható hibahatáron belül dolgozott. Érdekesség, hogy bár azt gondolnánk, a számítógép inkább kevesebbet mutat a ténylegesnél, a tesztek szerint ennek épp a fordítottja igaz: a legtöbb esetben magasabb értékeket jelenít meg a rendszer, mint amennyit a mérések szerint kajál az autó. Kivételt a villanyautók jelentettek, azok mindegyikénél lényegesen magasabb fogyasztást mértek. Ez elsősorban a töltési veszteségek miatt volt, vagyis a többlet az akku, a kábel és a töltőberendezés melegedése során tűnik el, akkor is veszteség keletkezik, amikor az áram a töltőből az akkumulátorokhoz jut, és akkor is, amikor az akksitól az inverterhez.

A németek három kategóriát határoztak meg: két százalékos eltérés alatt pontosnak, öt százaléknál kisebb különbség esetén viszonylag pontosnak, míg afölött pontatlannak minősítették a fedélzeti műszereket. Ezt ábrázolja az alábbi diagram.

Szintén kiderül az adatokból, hogy egy adott gyártó modelljei közt is lehetnek eltérések, nem mondhatjuk azt, hogy például minden BMW pontatlan, vagy minden Toyota pontos lenne. Míg mondjuk az X5-ös majd tíz százalékkal kajált kevesebbet a komputer szerinti adatnál, addig a hibrid 330e egy kicsivel többet is benyelt. Végeredményben viszont az is látható, hogy a legtöbb esetben deciliteres különbségek vannak csupán.