2020.07.06. 17:38

Ha pickupunk van, bármilyen nagy, meg kemény, a gyári megoldásokkal hamar eljutunk a határig. Ezen segít egy cég a keleti határ mellett, Mátészalkán.

Úgy alakult, hogy mostanában egy Ssangyong Mussoval szaladgálok, intézem a dolgokat, és bizony tető kellett a platóra. A plató felépítmény kiválasztását érdemes ahhoz igazítani, amit rendszeresen szállítunk. Ha IBC tartállyal járunk a mezőn, csak erős rögzítőszemekre és egy bizonyos tömeg felett  persze futóműerősítésére van szükségünk.

Akad rendezvényes kolléga, aki a Rangerével rendszeresen rack ládákat szállít, aminél szintén csak akadályozó tényező lenne a doboz. És vagyok én, aki az esetek többségében hangosításhoz szükséges hangfalakat, hangtechnikát, molinót, strandzászlót és pár száz kiló beton- és acéltalpat transzportálok a Parkoló Parádéra, Autósmozira, meg ami még szembejön. Ezek nem magasak, viszont nem szeretnek megázni, így adja magát, hogy fedél kellett a platóra.

A Musso nem annyira elterjedt itthon, de szerencsére akadt rávaló doboz. Igaz, ehhez egészen a Mátészalkán lévő Maxlinerig kellett menni, ők többek között a Ssangyongot is forgalmazó Wallis Automtive Europe hivatalos felépítményező cége. Árulnak szinte mindent, ami pickuphoz kell, platófedéltől csörlőkön keresztül az emelőszettig, és ezek mind legálisan, papírozva kerülnek az autóba. A cégről sokat elmond, hogy bár szinte semmihez nincs közel, bőven akadnak az ország túlfeléről is visszatérő vásárlók. És nem reklamációs céllal.

A doboz jelen esetben nem a szinte minden második pickupon lévő elhúzható ablakos verzió (élő állat szállításakor ez jól tud jönni), hanem kérésemre az oldalt is felhajtható változat (Carryboy SO). Ez számomra azért praktikusabb, mert így oldalról is pakolható marad a plató, és ha valami nagyon elkószálna az elejébe, nem kell tigrisugrással érte mászni. Ezt a fajta felépítményt egyes helyeken amúgy pillangónak nevezik.

Ennek a doboznak a hasonlóan felhajtható oldalú, de full műanyag ajtós változatai sorakoztak kint hosszú tömött sorokban, Hiluxokra szerelve, hogy hamarosan valamelyik villanyász társaság flottáját erősítsék.

Mivel a Mussón a platót is a központi zár zárja, adja magát, hogy a doboz is így záródjon. Emiatt a szerelés se “csak” annyiból állt, hogy feldobják a bódét, rácsavarozzák, esetleg bekötik a pótféklámpát. Meglepően sok aprólékos munkafázisból áll egy ilyen felszerelés, ha jól akarják csinálni.

Mint kiderült, az se mindegy, hogy a plató és a doboz között milyen tömítő, szigetelő anyagot használunk. Ha látjuk, hogy, mint itt is, néha le kell szedni a felépítményt, akkor a klasszikus kédergumira hasonlító tömítés kerül be. Ez könnyebben oldható, viszont ha rosszul tesszük vissza a dobozt, hajlamos becsípődni, és akkor ott bizony beázik. A korábban említett hiluxos flottánál például nem nagyon fog elválni egymástól a kaszni és a tető, így ott gondosan körbeszigetelték, a szigetelést csak roncsolással lehet szétszedni.

Kis izgalmat okozott, hogy vajon mennyire stimmel a gyári szín és a fedél. A Mussón stimmeltek a színek, de mint kiderült, egyes márkáknál simán ki lehet az elvileg azonos színű autókból is rakni egy színárnyalat-sort, a műszaki adatlapra ráírt színkódot inkább afféle ajánlásként használják. Erre itt már fel vannak készülve, a többállásos fényezőkamra és a komputeres színmérő segítségével simán kikeverik a megfelelő árnyalatot. A probléma akkor kezdődik, ha nem csak a műanyag és fém részek más színűek, hanem mondjuk a C oszlop meg a plató. Ilyenkor van, hogy megkérdezik a kedves ügyfelet, melyikhez hasonlítson inkább a doboz.

Sokan amolyan ütöm-verem autónak gondolják a pickupot, hogy hosszú távon se legyen gond, nem árt ezt-azt karbantartani néha.

A platódobozoknál, fedeleknél például az alábbiakat érdemes megfogadni:

  • Az első, hogy az ajtót/ajtókat mozgató teleszkópokat tartsuk tisztán, mert akkor kisebb az esély, hogy a benne lévő szimering megsérül a kosztól, és elfossa az olaját.
  • A zárakat is gondozni kell, mondjuk havonta megküldeni egy kis WD40-nel, plusz főleg az ilyen központi záras megoldásokban megjáratni a kulcsot. A zárszerkezetről, ha van, vegyük le a fedelet, és kenjük is meg néha.
  • A legtöbb fedélen gyárilag ajánlja egy matrica a rögzítőcsavarok ellenőrzését 5000 km-ként.
  • Nem igazán karbantartás, de ami tipikusan az üveg hátsó ajtó halálát szokta okozni, a nyitva szállítás. Leginkább akkor robban szét a feszültségtől, amikor lekötik a horoghoz, és megpattan a kocsi hátulja, megfeszül.

A mai pickupok többsége egy nagy SUV. Legalábbis ezt próbálja elhitetni a gyártók egy része. Belülről még igaz is, van már minden, például a most általam használt Ssangyong Mussóban még az ülések is hűtöttek, belsőleg sokkal közelebb van egy igen jól felszerelt SUV-hoz, mint egy munkagéphez. Kényelmes családi autó nagy raktérrel, és még el is tudjuk számolni.

A másik véglet a mindent is elbír, 1 tonnát elviszel a platón marketingszöveg. Ez részben igaz is, csak az egy tonnába nem árt belekalkulálni az utasokat, miegymást. Meg nem mindegy, hogy csak néha kell kiszaladni fél-egy köbös tartállyal valahova, vagy folyamatosan rajta utazik a kocsin az összes nehéz kramanc, mint mondjuk az áramszolgáltatók vonulós kocsijain.

Érdekes módon a pickupok hátsó futóművének két ellensége van: ha mindig meg van rakva a plató, meg ha üres. Mindkettő esetén könnyen lehet rugótörés a buli vége. A laprugóra hajlamosak az emberek úgy tekinteni, mint valami végtelenül egyszerű dologra, ami igaz is, de azért a futóműhangolás akkor is tudomány, az autó tulajdonságai drasztikusan megváltozhatnak, ha hozzányúlnak.

Gyakori gond, hogy ha sok cuccot szállítanak, megül a hátulja. Ezt sokszor a lap hajlításával, pótrugók beszerelésével próbálják ellensúlyozni. Erre véletlenül állt a műhelyben egy élő példa, egy Isuzu Dmax, ahol a pótrugók mintha egy epedás ágyból kerültek volna ki. A tulaj már régóta küzdött a használatból adódó futóműproblémákkal, az összegányolt futóművel, végül ezt megunva jutott el  a műhelybe.

Itt a jármű használatához méretezve építik be az új rugókat, a lengéscsillapítókat, attól függően, mekkora terheléssel számolnak, kell-e emelés. Itt minimális volt az emelés, így például a kardánhoz nem kellett nyúlni, de a kint álló Hiluxok már nem igazán gyárinak néznek ki, így azoknál már ahhoz is hozzá kellett nyúlni, jó 14 centivel van magasabban az autó. A futómű alá nem csak úgy behajigálják a dolgokat, minden ki van számolva, az alkatrészek mind beépítési engedéllyel rendelkeznek (ez azért itthon nem olyan gyakori). 

A Hiluxok extra akkukkal is rendelkeztek, mert a plusz fények, csörlők, kiegészítő fűtések megkívánják a plusz energiát. A vonulós munkásautókon kívűl a vadászok körében is népszerűek a kiegészítők, bár ott nem platófedél, hanem egy komolyabb bukókeret kerül a platóra, ami fogadja a munkalámpákat, szúrófényeket, és a felhúzó csörlőt.

Az extra akku egy töltésvezérlőt is kap, amit a fülképből is tudunk irányítani. Alapból a pótakku csak a kiegészítő cuccoknak van, de egy kapcsolóval az indításra is rá tudunk segíteni, ha épp szükséges.  A Hiluxok még a vizsga előtt álltak, de a Dmax délutánra már friss forgalmival büszkélkedhetett, annyi beírással (csörlő, emelés, miegymás), hogy már-már betelt. Hát így is lehet, és nem kell izgulni se NKH-s ellenőrzéskor, se a műszakin.