Az ársapkás időszakban a magyar kutak voltak a legolcsóbbak a régióban, a legújabb adatok szerint azonban Ausztria után már Magyarország a legdrágább.
A tavaly december elején eltörölt ársapka alaposan átírta az üzemanyagpiacot: a szomszédos és régiós országokat (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) nézve a magyar piac volt a legolcsóbb a 480 forintos hatósági árral, azóta viszont a forintra átszámolt legfrissebb uniós statisztika szerint az élbolyba kerültek a itthoni kutak.
Mit mutat a régiós árkörkép?
A 629 forintos 95-ös benzinnel és közel 700 forintos gázolajjal Ausztria a legdrágább. Második helyen viszont Magyarország szerepel 625 illetve 689 forinttal. A többi piacon a benzinár 512-608 forint között szóródott, a gázolaj pedig 599-641 forintos sávban volt.
Nemcsak a 480 forintos árhoz, hanem a korábbi, járvány előtti - 2020 januári - szintekhez képest is Magyarországon ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, a 85-ös 74 százalékkal kerül többe, mint akkor. Ausztriában és Csehországban 60 százalék körüli drágulás következett be, míg Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban 30-54 százalékkal ment feljebb az ár.
| Ország | Benzinár (forint/liter) | Benzindrágulás 2020 januárjához képest (százalék) |
| Ausztria | 629 | 64% |
| Magyarország | 625 | 74% |
| Csehország | 608 | 60% |
| Szlovákia | 601 | 44% |
| Horvátország | 554 | 30% |
| Lengyelország | 551 | 54% |
| Románia | 527 | 54% |
| Szlovénia | 512 | 47% |
Forrás: Weekly Oil Bulletin (EU)
A gázolajnál masszívabb, másfél-kétszeres áremelkedés történt az érintett országokban. A drágulás ütemét tekintve Ausztria áll az élen 90 százalékkal, megelőzve a 85-85 százalékos magyar és román, valamint a 82 százalékos lengyel növekedést.
| Ország | Gázolajár (forint/liter) | Gázolajdrágulás 2020 januárjához képest (százalék) |
| Ausztria | 698 | 90% |
| Magyarország | 689 | 85% |
| Lengyelország | 641 | 82% |
| Horvátország | 639 | 56% |
| Szlovákia | 636 | 76% |
| Románia | 620 | 85% |
| Csehország | 618 | 66% |
| Szlovénia | 599 | 64% |
Forrás: Weekly Oil Bulletin (EU)
Várható-e további adóemelés?
Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője januárban megjelent összefoglalójában utalt arra, hogy a hatósági áras időszak után a magyar üzemanyagárak voltak a legmagasabbak, az akkori árakon még az ausztrianiál is drágábban lehetett tankolni.
A szakember azt írta, hogy a hirtelen bekövetkezett magyarországi árváltozásban egyrészt annak köszönhető, hogy a tizenhárom hónapos árbefagyasztás és kézivezérlés – az időnként egymásnak ellentmondó jogi szabályozás – torzította a piaci versenyt, ami miatt ma nem tud olyan rugalmasan reagálni az üzemanyagpiac, mint a beavatkozás előtt.
Másrészt az államháztartás hiánya miatt a kormány 2022. december 6-át követően nagymértékben növelte az adóterhet a szektoron, amit a szereplők továbbhárítottak a fogyasztókra. Pletser szerint az adóktól megtisztított kiskereskedelmi árrés (6-8 százalék) nem nagyobb, mint a környező országokban alkalmazott marzs. A regionális árkülönbség döntő hányadát a nagyobb adó- és járulékterhek, a fenti tételek és a kiemelkedően magas 27 százalékos áfa magyarázza, eközben a nagykereskedelmi üzemanyagárakban elenyésző a különbség.
Az elemző annak ellenére nem számít az autósok további sarcolására, hogy a magyar jövedéki adó alatta van az EU által előirányzott szintnek. Ennek oka, hogy a további esetleges adóemelés nem feltétlenül növelné már a költségvetés bevételeit, miközben politikailag és gazdasági oldalról jelentős károkat okozna.
