Vallomás: gyönyörű olasz hajót szeretek
Az őszi szürkeségben halkan kopogtak az esőcseppek a használttelep kerítésén, egykedvűen gördültek le az ott álló autók szélvédőjén, én meg senkitől sem zavartatva nézegettem a kocsikat. A szemem vissza-visszatért egy nagy limuzinra. Nem tudom, hány éves lehettem, talán tíz-tizenkettő, a mi valóságunkat akkoriban még vastagon a szociautók jelentették, őszinte lelkesedéssel csodálkoztam hát rá mindenre, ami egy kicsit is más. Közelebb léptem ehhez a hatalmas, elegáns hajóhoz, óvatosan körbejártam, a pulóver ujjával letöröltem az oldalablakot. Ez volt az első találkozásom a Lancia Kappával.
Nem tudok szabadulni
Utána is mindig megcsodáltam, amikor arra volt dolgunk – elég sokáig állt a kereskedésben, hiszen olasz is volt, a motorja is nagy, a sztereotípiák és az anyagi lehetőségek az ezredforduló Észak-Magyarországán egészen más irányba terelgették a vevőket. Én is csak reménytelenül vágytam azokba a fenséges fotelekbe – pár évvel később Swift szedánra cseréltük a Zsigulit, csak hogy érzékeltessem, mennyire nem volt realitás semmilyen szinten sem, hogy Lanciába üljünk. Akkoriban amúgy egész fiatal használt autó lehetett az a méregzöld (hupsz: Verde Plutone) Kappa.
Aztán az autó eltűnt a kereskedés udvaráról, és elült bennem ez az egész, nyilván nem véletlenül, hiszen nemigen tudnám megmondani, mikor láttam utoljára a vadonban, a hazai forgalom forgatagában ilyen Lanciát. Csakhogy pár napja elém pöccintett a Márketplész egyet, alig 50 kilométerre tőlem, méghozzá kombit. Atyavilág! Szégyen vagy sem, de nem is tudtam, hogy készült belőle – ez mondjuk a feleségem nagy szerencséje, mert a legutóbbi autóvásárlásnál biztosan sok ilyen hirdetést látott volna. Persze, volt belőle még kupé is, de valahogy nekem a kombi jobban tetszik. Ahogy nézegettem a képeket, pillanatok múlva szinte láttam kívülről azt a kisfiút, aki a csöndes esőben állva rátapasztotta a szemét arra a szedánra ott, a kereskedésben, úgy húsz évvel ezelőtt. És előtört megint az az őszinte csodálattal telt rajongás.
De mi is az a Kappa?
A Lancia Kappa, vagy egyszerűen csak Lancia κ – ahogyan a görög ábécé kappa kisbetűjével is jelölik – az olaszok nagykocsija volt a kilencvenes években, a Thema utódjaként jelent meg. Három karosszériaváltozatban készült, és különlegessége, hogy mindhárom más-más ceruzából született. Merthogy a szedán annak az Ercole Spadának a munkája, aki például a Fulvia Sportot, a Flavia Super Sportot, vagy hogy a Lanciától eltávolodjunk csöppet, az E32-es 7-es és E34-es 5-ös BMW-t, az Alfa Giulia TZ2-t vagy 155-öt, meg a Fiat Tipót is alkotta. Többek közt. A Coupé a Centro Stile Lanciánál öltött formát, annak az Enrico Fumiának köszönhetjük, akinek az Alfa 164-et, a GTV-t és Spidert, vagy a Maserati 3200GT-t is. Végül a kombi, azaz SW pedig a Pininfarinánál került a papírra.
Alapvetően mindhárom szép vonalvezetésű, elegáns, nem túlbonyolított forma, akkoriban úgy indokolták az egyszerűséget, hogy nem akartak túl sok vizuális zajt kelteni. Ennek az eredménye az lett, hogy egyesek – mint én is – elképesztő módon tudnak lelkesedni érte, míg mások szemében unalmas, semmilyen, esetleg egyenesen rusnya a Kappa. Hiába no, nem lehet mindenkinek jó ízlése. Oké-oké, ízlésről kár vitatkozni, de a szerkesztőségben is találtam azért támogatóra Ágó Béla személyében, neki is az SW tetszik, míg például Novoth Tibi szavait nem idézném szöveghűen, de maradjunk annyiban, hogy nem feltétlen csodálója a típusnak. Amúgy szerintem – noha imádom a kupékat –, a Kappa esetében pont a Coupé a legkevésbé harmonikus. Nem azért, mert a vonalvezetésével bármi baj lenne, hanem inkább a rövidebbre vett tengelytáv miatt. Talán még jobban kiadta volna, ha megtartják a 2700 millimétert, de inkább lecsaptak belőle 12 centit. Azért a garázsomból így se rugdosnám ki.
A Kappák belseje is csodálatos, ami engem először igazán megfogott bennük, azok a szemre is bitang kényelmes fotelek – volt alcantarás, volt bőrbelsős, méghozzá elég sok színben a sima feketétől a kéken át a pornóvörösig. Faberakással sem szerénykedtek, ami nyilván csak fautánzat, gyermekként nekem ezek nagyon-nagyon imponáltak, mai szemmel már nem kedvelem annyira az ilyesmit. Veglia Borletti műszerek, kis ajtóval eltakarható rádió, elektromosan állítható mindenség, digitális klíma, magasságában és tengelyirányban is állítható kormány, a fészlifttől már akár navigáció is – igen gazdagon fel lehetett extrázni az amúgy sem szegényházi Lanciát, prémiumhoz illően.
Ó, azok az öthengeresek
Egész sokféle motorral meg lehetett venni a Kappát, az alapot a kétliteres szívó öthengeresek jelentették, legalább 145 lóval. Érezhetően erősebb a szintén kétliteres turbós – ebből volt négy- és öthengeres is, természetesen utóbbihoz rengeteget hozzátesz a hangélmény is. Itt már 205, illetve 220 lóról beszélünk. Köbcentiben fölöttük, teljesítményben alattuk foglalt helyet a 2,4-es és a 3,0 literes szívó – előbbit soröt, utóbbi V6, méghozzá a legendás Busso. Mivel utazóautóról van szó, nyilván dízellel is készült, a 2.4 TD örvénykamrás, 124 lovas, míg a 2.4 JTD már közös nyomócsöves, 136 lóval és 304 newtonméterrel.
Alapvetően ötgangos kézi váltóval szerelték a Kappákat, de egyes változatokhoz rendelhető volt a négyfokozatú Aisin-Warner automata is – a háromezres hathengerest csak ezzel párosítva lehetett kérni (bár más források szerint bizonyos piacokon az is volt kézivel). Karakterét tekintve a modell egy kulturált utazóautó volt, nem pedig sporteszköz – egy ilyen stílusú nagykocsi nem is huligánkodásra való. Mindemellett azért a turbósok 7,3 másodperc alatt megfutották a 100-at, és 240 km/h körüli végsebességet tudtak.
Utóélet
A Lancia Kappa az 1994-es Párizsi Autószalonon mutatkozott be, a gyártás is még abban az évben indult meg. Az SW 1996-ban, a Coupé 1997-ben csatlakozott a kínálathoz. A darabszámokban gigantikus különbség volt, mert míg a szedánból közel 105 ezer készült, addig a kombiból alig több mint 9 ezer, a kétajtósból 3271. Utódnak a Thesis tekinthető, de abból kizárólag lépcsőshátút gyártottak, a másik két kivitel nem kapott örököst.
Kedvelt kormányzati jármű is volt a Kappa, nemcsak hazájában, hanem Lengyelországban is, ráadásul a politikusok is előszeretettel választották. Václav Havel cseh köztársasági elnök majd tíz évig járt egy kétliteressel, Joschka Fischer német külügyminiszter kevésbé szerényen választott, 3.0 V6-ot hajtott. Giovanni Agnelli Fiat-vezér szolgálati autója is egy hosszított Kappa volt egy időben. Utóbbi kocsinak érdekessége volt, hogy középen toldottak bele, és Agnelli kívánságára a hátsó üléseket szövettel borították, mert nem szerette a bőrt, elöl viszont megmaradt az eredeti kék bőr. Ja, és szokatlanul nagy hamutartókat is henköltek neki a hátsó ajtókba.
Ma már igen ritkán találkozni Kappával az utakon, így aztán venni sem könnyű, pedig egész megbízható autó hírében áll. Idehaza vagy hatot hirdetnek éppen, a legalja 400 ezer forint sincs, míg a teteje már a kétmilliót közelíti. Van ezek között mindössze 64 ezret futott 2.0 Turbo, meg 2,4-es Coupé is egyetlen egy darab, és pontosan ugyanennyi SW. Utóbbi annyira kéne, hogy komoly önuralomra van szükségem, hogy ne csináljak őrültséget, és ne menjek bele egy agyament autócserébe. Különben külföldön sincs túl sok eladó, az olasz Subito 13, a német Mobile 14 találatot hoz, a legdrágább majd 10 millió forintnyi euró.
Különlegességek
Az Agnelli-féle toldott limuzin mellett is volt pár különleges variáns. Például a Protecta, amely páncélozottan készült, kizárólag kétliteres turbóssal vagy 3.0 V6-tal. Volt szirénája, interkomja, tűzálló benzintankja, golyóálló üvegei, minden védelmet megadtak a benne ülőknek. Természetesen különös figyelmet igénylő, fontos személyeket szállítottak vele. Volt belőle jelöletlen állami és egyenruhás Carabinieri példány is.
Végül pedig a Kayak: 1995-ben mutatták be Genfben a Bertone által alkotott tanulmányt, amely Kappa-alapokra épült, egy szuperelegáns kupé, hátulnézetből úgy fest, mintha megihletett volna egy-két közelmúltbeli Mercedest. Magának Agnellinek is nagyon tetszett, olyannyira, hogy 1996-ban Torinóban már egy működőképes prototípust állítottak ki. Végül azonban beszántották a projektet, soha nem készült el az autó, amely a Lancia Aurelia B20 szellemi örököse lett volna.
Ja, és ha már 90-es évek: ne feledjétek, október 16-án 38. Parkoló Parádé a Hungexpón, ahol visszautazunk a 80-as, 90-es évekbe. Gyertek, lesz Quixotic, klassz autók, játékgépek és csodás hangulat!
2024 első Parkoló Parádéja április 28-án, vasárnap nyitja meg kapuit!
Idén az első Parkoló Parádé tematikája az autós túrázás, terepezés, off-road veretés. Ha éled a sarat, a terepen járást, vagy csak tervezed, hogy a jövőben te is velünk lapátolod a homokot majd valahol Afrika alsón, gyere! Várunk minden épített terepjárót, extrém túrára felkészítetett motort, quadot, oldtimert, de ha tevével jössz, azt is megetetjük!
2024.04.28-án, vasárnap lesz a Hungexpo területén.
Belépés: autóval a 6-os, gyalogosan a 3-as kapun, 12:00-tól, jegyet elővételben lejjebb kattintva vehetsz. (így olcsóbb, csak szólunk!).
IDE kattintva mindjárt fontos infókhoz (jegyvásárlás, stb) ugorhatsz!
Tervezett programok (folyamatosan frissül):
Budapest-Bamako Rally 2024 After:
Idén megjártuk a Bamakót, túléltük a futamot és számtalan új baráttal, elképesztő sztorival lettünk gazdagabbak. A legmenőbb Bamakós autókat most kiállítjuk, ahogy a 2026-os induló autónkról is lerántjuk a haláli leplet. Jön Tibi a Jeeppel, a vontatások szakértője Levente a Cayennel, a W123-as Merci és a többiek, sőt még Nívás Matyi is nagy eséllyel tiszteletét teszi.
A fő téma az off-road és az autós túrázás:
A vadon szavát végül mi is meghallottuk, osztóműveinket a magasba emeltük, de előtte jó lenne egy kicsit ihletet gyűjteni, tapasztalatot szerezni és bandázni veletek, vagyis a mondás most az, hogy: terepek járói, dagonyák gyalázói, portáltengelyes sziklamászók, expedíciós világutazók gyülekezzetek és mutassátok meg magatokat a világnak, ez a ti hívójeletek!
Klubbok és nagyobb társaságok írjatok levelet az rendezveny@mail.totalcar.hu címre és igyekszünk közös helyet találni nektek!
Mesterkurzus előadások:
Helyszín: 3-as fogadó, 15 órától.
A 3-as pavilonban előadást tart Szentkuti Ákos az Africa Eco Race-en szerzett élményeiről, valamint a Budapest-Bamako Rally világjárt rendezősége is a színpadra lép.
Díszvendég:
Villám Géza a Budapest-Bamako Rally megálmodója sztorizgatást tart Őrült fazonok, kemény pillanatok, embert próbáló kihívások - címmel. Megelevenedik a Budapest Bamako Rally története, de ismerve őt valószínű, hogy csajozásról és főzésről is ontja majd az igét rendületlenül. :))
Élményautóztatás a passzázson:
Imádod az érdekes és izgalmas autókat és szívesen beülnél a kedvencedbe egy körre? Sexy autód van és megosztanád az élményt sok csillogó szemű rajongóval? Vár az élményautóztatás a Hungexpo területén!
A jelentkezés lezárult! A jelentkezőknek köszönjük a lelkesedést, mindenkit emailban tájékoztatunk!
Büntetésvégrehajtás bajnokai:
Börtön ablakában kazettájukat visszacsévélve várnak titeket újra nyitott bilincseikkel a BV bajnokai, hogy rabszállítójukkal csapassanak majd körbe-körbe a passzázson veletek. Nagyon lelkesek, a szirénát kérésre tuti felkapcsolják!
Nagyvasak nagy napja:
Ebben még van anyag, vagyis vasból most sem lesz hiány, állandó tűzoltó csapatunk a Szomjoltók is kicsit mozgalmasabbra veszik ezúttal a figurát, és megjáratják a 69-es Mercedes 710-est, de érkezik a KPST parkból a nyerges IFA, sőt egy V8-as Scania is!
Gyerekeknek:
Valójában a PP-n mindenki gyerek még egy kicsit, de a legkisebbeknek most is lesz ingyenes gokartozás a Kalandozóparktól a 3-as fogadó előtti díszkövön és persze a Szomjoltóknál is olthatnak igazi tüzet!
Autódoki live
Ingyenes élő diagnosztika és tanácsadás Autódoktorunktól, kollektív pingvinezés nyitott géptetők mellett. Hozott krehácsra ingyenes ráolvasás, szakértő hümmögés évtizedes rutinnal!
Fontos infók
A rendezvényen előre (az alábbi gombra kattintva) vagy a helyszínen megváltott belépővel lehet részt venni. A jegy elővételben 2024.04.28. 11:30-ig 1990 Ft/fő, a helyszínen váltva 2600 Ft/fő. A rendezvényre 14 éven aluli gyermekek nagykorú kísérővel, 18 év alattiak kísérő nélkül is ingyenesen léphetnek be.
A jegy egyszeri belépésre illetve behajtásra jogosít a Totalcar Parkoló Parádéra és annak minden kiegészítő programjára a Hungexpón (Bp. 1101, Albertirsai u. 10.).
Látogatói kapunyitás 12 órakor.
Belépés: autóval az 6-os, gyalogosan a 3-as kapun.
A rendezvényre bármilyen gépjárművel ingyen be lehet hajtani, amennyiben az abban tartózkodó személyek érvényes jeggyel rendelkeznek.
Amennyiben gyalog jönnél, a MÁV járatai a Keleti pályaudvarból 5 perc alatt Kőbánya felső megállónál vannak, ami majdnem a Hungexpo 3-as, gyalogos bejáratnál van. A vonatot Budapest bérlettel is igénybe veheted.
A motorosoknak külön parkolót jelöltünk ki, amit táblával is jelzünk. Kérjük, lehetőleg oda parkoljatok.
A PP-re kutyák és egyéb háziállatok ingyenesen hozhatók, a látogató gazda felelősségére. A helyi házirend értelmében legyen nálatok az állat oltási könyve és szájkosara (feltenni nem kell). Ezt a bejáratnál szúrópróbaszerűen ellenőrizhetik!
A rendezvény szervezői fenntartják a jogot a belépők és behajtók számának korlátozására, tekintettel a helyszínek befogadási képességére és az aktuális szabályozásra.
Az eseményen bármilyen marketing tevékenység, árusítás csak a rendezőség engedélyével történhet!
A rendezvény területén nyílt láng használata tilos!
A rendezvényt "szinte" minden időben megtartjuk!
A rendezvény sajátosságaiból adódóan külön felhívjuk a látogatók a figyelmét a kulturált autó- és egyéb járműhasználatra!
Az autós rendezvény veszélyes üzem. A szervezők törekednek a biztonságos keretek biztosítására és betartatására, de ennek ellenére történhetnek balesetek. A jegy megvásárlásával ezt tudomásul veszi, és lemond minden kártérítési jogáról a szervezőkkel szemben.
Amennyiben ezt nem képesek betartani, a rendezvény szervezői fenntartják a jogot, hogy a további rendezvényekről kitiltsák a szabályok megszegőit!
Előjelentkezés árusnak (élelmiszert és italt árusítók sajnos nem tudnak jelentkezni!), szponzornak, stb.: rendezveny@mail.totalcar.hu
A rendezvényre a Totalcar Általános Szerződési Feltételei érvényesek.
A Totalcar adatkezelési tájékoztatója itt olvasható.
