Marhaság, de nagyon izgalmas marhaság

Igaz, Tommy Wirkola rendező Norvégiában nőtt fel és itt szerzett nevet magának, de az ötletein azért kiüt a jó öreg finn vér. Ebben az esetben a Jancsi és Juliska meséből csinált horrorba oltott akciófilmet.

Kicsit zavarbaejtő a Boszorkányvadászok (2013) c. filmet műfajilag konkrétan meghatározni, hiszen a horror és az akció mellett van egy vígjátéki vonal, és egy kosztümös filmet is kapunk, de arról se feledkezzünk meg, hogy alapvetően egy mesefeldolgozásról van szó. Mondjuk elég beteg feldolgozása ez a jól ismert Jancsi és Juliska történetnek, ahol egykor gyermeki ártatlanságú hőseink gyakorlatilag gyilkológépként térnek vissza felnőttkorukra.  

Merthogy miután gyerekként legyőzték az őket vacsorának szánó boszorkányt – amiben nagy szerepe volt, hogy különös módon semmiféle varázsige és mágia nem fog rajtuk -, rákaptak a vér ízére. A mézeskalács házban sajnos cukorbeteggé váló János (Jeremy Renner) és Júlia (Gemma Arterton) önbíráskodó bosszúállók lettek, a megtorlás elszánt angyalai. Vagy, ha a dolog praktikus oldalát nézzük, rájöttek, hogy a boszorkányirtás egy hiányszakma, amiből meg is lehet élni. Ám sejtelmük sincs róla, hogy most ők válnak prédává, és a boszorkányoknál sokkal hatalmasabb gonosszal kell szembenézniük. Muriel (Famke Janssen), a boszorkányok királynője szembesíti őket múltjukkal, amiről semmit sem tudtak. A kétségbeesett testvérek nem is sejtik, hogy milyen szerepet szántak nekik egy szörnyű tervben, de szerencsére akad egy furcsa, szép szőke lány (Pihla Viitala) és egy lelkes fiatal rajongó (Thomas Mann), akikre számíthatnak.

Mindez első blikkre nagyon hasonlít a Matt Damon és Heath Ledger főszereplésével készült Grimmre (2005) – ugyanaz a környezet, a mesevilág és a díszletek is rendkívül hasonlóak, meg aztán ugyanaz az irodalmi alapanyag -, de teljesen más a hangulat. Hála a rendező-forgatókönyvíró Tommy Wirkolának. Ő a teljesen hibbant, de nagyon izgalmas Náci zombik (2009) sikere után kapott meghívást Hollywoodba, ahová vitte magával kissé beteg humorát, az erőszakhoz való vonzalmát és Pihla Viitala finn színésznőt, mert a finnek külföldön is összetartanak. És bár a Boszorkányvadászok jól felismerhetően hollywoodi produkció – bár konkrétan Németországban forgatták -, mégis átüt Wirkola világa, ami néha kicsit sok, de mégis üdítően újszerű, és sosem eseménytelen. Azt ugyan nehezen tudnám megmagyarázni, hogyan kerül elő egy, az emberek és boszorkányok között vívott nagy csata alatt egy Gatling gépágyú, de nem szabad elveszni a részletekben!