A Katonafeleségekben nem vetkőzik senki, viszont ugyanolyan életigenlő, „feel-good” film. Tévéajánló!
Néhány középkorú ember úgy dönt, hogy kilép a komfortzónájából, és olyasmit csinál, amit még soha. A félelmeiket és a gátlásaikat levetkőzve színpadra lépnek közösen, és talán (sőt, biztos) nem ők mutatják be a legjobb produkciót, de az élmény összekovácsolja őket, és mosolyt varázsolnak mindenki arcára.
Ez nem (csak) az Alul semmi sztorija, hanem a Katonafeleségeké, amelyet – nyilván nem véletlenül – az Alul semmit is jegyző Peter Cattaneo rendezett.
A megtörtént eseményeken alapuló sztori szerint néhány katonafeleség kórust alapít, miközben párjaik Afganisztánban szolgálnak. Bár először abban sem biztosak, hogy érdemes-e erőltetniük az éneklést, hamarosan a média is felfigyel rájuk, és egy globális mozgalom középpontjában találják magukat.
A nem túl bonyolult sztorit Rachel Tunnard forgatókönyvíró azzal teszi izgalmasabbá, hogy a kettős főszerepbe olyan nőket tesz, akik nem is különbözhetnének jobban egymástól. Kristin Scott Thomas játssza Kate-et, az ezredes feleségét, akit a hadsereg bázisán azzal bíznak meg, hogy a feleségek számára olyan tevékenységeket szervezzen, amelyekkel leköthetik és elterelhetik a figyelmüket, amíg a házastársaik bevetésen vannak: könyvklubok, kötőkörök, ilyesmik. A Sharon Horgan által alakított Lisának semmi kedve ehhez, de belekényszerítik abba, hogy segítsen Kate-nek, amint a férje előléptetést kap.
Az öltözködésében is merev Kate ragaszkodik az illemszabályokhoz, és amikor felmerül a kórus megalakításának ötlete, ünnepélyes himnuszokat akar a feleségekkel énekeltetni. A pimasz humorú Lisa viszont azt javasolja, hogy énekeljenek olyan dalokat, amelyeket a feleségek valóban ismernek és szeretnek, például az Only You-t és Cyndi Lauper Time After Time-ját, amely a himnuszuk lesz. Ennek a két erős akaratú nőnek a kórus irányításáért folytatott versengése a film fő szórakoztatófaktora.
További érdekességek:
- A filmet a BBC dokumentumfilm-sorozata, a The Choir: Military Wives ihlette. A sorozat Gareth Malone kórusvezető munkáját követte nyomon, aki Anglia különböző katonai bázisaira látogatott el, hogy kórusokat alakítson, és segítsen összehozni a katonák feleségeit és partnereit. Malone az első kórust az RMB Chivenorban, egy másikat pedig a plymouthi Royal Citadelben alakította. A sorozat keretében a két kórus közösen adta elő a Wherever You Are című dalt, amelyet a walesi zeneszerző, Paul Mealor a katonafeleségek és a szolgálatot teljesítő partnereik levelezéseinek kivonataiból állított össze. Ezt 2011 novemberében a Royal Albert Hallban adták elő a Royal British Legion Emlékfesztiválján. A sorozat vége óta több mint 75 katonafeleség-kórus alakult, és ma már bejegyzett jótékonysági szervezetként működnek.
- A filmnek a COVID alaposan betett: az Egyesült Királyságban 2020. március 6-án volt a premierje, az Egyesült Államokban pedig március 27-én kellett volna debütálnia. A világjárvány miatt azonban átütemezték 2020. május 22-re, és a tervezett mozibemutató helyett video on demand formátumban mutatták csak be.
- A Rotten Tomatoes kritikai összesítőoldalon a film 77%-on áll 122 kritika alapján, 6,3/10-es átlagértékeléssel. Az oldal kritikusainak konszenzusa szerint:
- Mint egy kedvenc dal, amit kívülről tudsz, a Katonafeleségek kevés meglepetést kínál - de az élvezeti értékét az ismerős elemek nem csökkentik."
via: Wikipedia / IMDb
