Így ihlette meg a Piszkos Harry Schwarzeneggert

Összegyűjtöttük a legizgalmasabb kulisszatitkokat Clint Eastwood klasszikusáról.

  • Miután nem talált megfelelő színészt Harry Callahan szerepére, Jennings Lang producer eladta a jogokat az ABC televíziónak, akik végül továbbadták a Warner Brothersnek, mert úgy ítélték meg, hogy túl sok az erőszak a forgatókönyvben egy tévéfilmhez képest. A Warner fejesei Frank Sinatrának szánták a főszerepet, aki részben személyes okokból nem vállalta el. Felajánlották Steve McQueennek is, aki azonban A chicagói tanú (1968) után nem akart még egy rendőrfilmet csinálni, Paul Newman azért mondott nemet, mert túl jobboldalinak érezte a filmet, Burt Lancaster és George C. Scott pedig úgy érezte, hogy túl erőszakos a film. Clint Eastwood szerződtetését végül maga Newman javasolta.
  • Eastwood csak úgy egyezett bele, hogy eljátssza a főszerepet, ha Don Siegel ül a rendezői székben. Siegelt akkor még szerződés kötötte a Universal Pictureshez, és Eastwood személyesen járta ki a stúdiónál, hogy „adják kölcsön” a rendezőt a Warnernek. A színész emellett azzal indokolta, hogy elvállalta a filmet, hogy úgy érezte, az áldozatok jogaival akkoriban a politika kevésbé foglalkozott, és remélte, a Piszkos Harry ráirányítja a figyelmet erre a témára.

  • Eastwood négy forgatókönyv-verziót adott Siegelnek, amikor felkérte, hogy rendezze meg a filmet. Az egyik Terrence Malick változata volt, nála a Skorpió nem egy szimpla pszichopata gyilkológép, hanem egyfajta bosszúálló, aki az igazságszolgáltatást kicselező gazdag bűnözőket öl. Siegelnek nem tetszett az ötlet, Eastwoodnak azonban igen, és ez lett a folytatás, A Magnum ereje (1973) alaphelyzete.
  • Az amerikai filmekből ma már kívülről tudja mindenki, hogy a gyanúsított ügyvédje távollétében tett kijelentéseit nem lehet bizonyítékként felhasználni, illetve, hogy kihallgatás előtt ismertetni kell a vádlottal a jogait, a Piszkos Harry idejében azonban ezek még viszonylag friss rendelkezések voltak. A kapcsolódó 1964-es, illetve 1966-os precedens értékű bírósági határozatokra utalnak is a filmben.
  • Harry Julian Fink és Rita M. Fink első forgatókönyv-változatában még New York volt a helyszín, Eastwood és Siegel érkezésekor először Seattle-re változtatták meg, mielőtt végül áttették San Francisóba, Eastwood szülővárosába.

  • A Skorpió nevű sorozatgyilkost részben Zodiákusról mintázták (róla szól a Fincher-féle A zodiákus), aki előszeretettel tájékoztatta a médiát és a rendőrséget a rémtetteiről, és egyszer ő is azzal fenyegetőzött, hogy elrabol egy iskolabusznyi diákot. Callahan felügyelő figuráját is részben a Zodiákus utáni hajszát vezető David Toschi nyomozóról mintázták.
  • Eastwood ötlete volt, hogy a gyilkost alakítsa Andrew Robinson színpadi színész, miután látta őt a Dosztojevszkij-féle A félkegyelmű Broadway-előadásában. Eastwood azzal győzte meg a rendezőt, hogy van valami nyugtalanító Robinsonban, azért is tudna gyilkost alakítani, de közben Siegel feltételeinek is megfelel, vagyis „olyan az arca, mint egy kóristafiúnak.”
  • Robinson, aki korábban soha nem szerepelt filmben, és azt sem tudta, hogyan kell forgatókönyvet olvasni, a való életben pacifista volt, és gyűlölte a fegyvereket. A forgatás első napjaiban mindig ösztönösen becsukta a szemét, amikor tüzelt, ezért a rendező kénytelen volt leállítani a forgatást, és elküldeni őt megtanulni lőni. Később is belepislogott azonban a lövésekbe, és ez látszik is a kész filmen. A színésznek az is nagy nehézséget okozott, amikor a szerepe szerint iskolás gyerekeket kellett verbálisan és fizikailag megalázni, vagy amikor rasszista szidalmakkal kellett illetnie egy férfit.

  • Jól improvizált viszont Robinson. Amikor karaktere, a Skorpió találkozik végre Piszkos Harryvel, arra utasítja, hogy mutassa meg a fegyverét a balkezével, és amikor Eastwood kihúzza a pisztolytáskából, úgy reagál, hogy „Jesszus, de nagy!”­ A stáb nem bírta ki röhögés nélkül, ezért újra fel kellett venni a jelenetet, de az improvizált mondat benne maradhatott.
  • Robinson annyira hiteles volt Skorpióként, hogy a bemutató után számos halálos fenyegetést kapott, és a telefonszámát is meg kellett változtatnia.
  • Eastwood maga végezte el az összes kaszkadőrmutatványt, közte azt is, ahol a hídról az eltérített busz tetejére ugrik – tisztán látszik közben az arca.
  • A színész, aki később komoly rendezői karriert futott be, rendezett is egy jelenetet a filmben, azt, ahol Harry egy öngyilkosságot akadályoz meg. Egyes verziók szerint Siegel betegsége miatt kellett beugrania, és a rendező valóban beteg volt, de eleve az volt a terv, hogy a jelenet nehézsége miatt (kevés ember fért el a tetőn a színészek mellett) Eastwood egyszerre áll a kamera előtt és mögött. A forgatási tervekben 6 éjszakát szántak erre a felvételre, de Eastwood azt mondta, hogy két éjszaka alatt megcsinálja - végül sikerült egy forgatási nap alatt megoldani.
  • Az utolsó képsor, amelyben Harry a vízbe hajítja a jelvényét, utalás a Délidő (1952) című western ikonikus jelenetére. Eastwood eleinte tiltakozott ellene, nem szerette volna, ha Harry kilép a rendőrségtől, már csak azért sem, mert készíteni akart egy folytatást. Emiatt bojkottálta is azt a forgatási napot, amikor ezt a jelenetet kellett volna rögzíteniük, de Siegel végül meggyőzte, hogy a főhős ezzel a gesztussal a bürokrata rendőri vezetés ellen tiltakozik, és ez annak  a szimbóluma, hogy elvesztette hitét a jogi rendszerben.

  • Harry fegyvere egy Smith & Wesson 29-es Model 44-es Magnum tölténnyel, amely a filmben látottakkal ellentétben nem képes a levegőbe lökni a meglőtt áldozatokat. Tüzelésnél nagyot rúg viszont, és képes a testen is áthatolni a golyója, ezért nem igazán alkalmas biztonságos utcai, rendőri használatra.  A filmnek, illetve a folytatásainak köszönhetően a népszerűsége időről időre megugrott, de pár hónappal később az eladott fegyverek újra a kereskedőknél kötöttek ki, amikor a vevők rájöttek, hogy eléggé kényelmetlen a használata.
  • Ez volt az első mozifilm, amely bemutatta a San Fransicó-i rendőrség munkáját. A siker hívta életre a San Francisco utcáin (1972) című sorozatot.
  • A Piszkos Harrynek köszönhetően Eastwoodot és Siegelt a bemutató után különféle rendőrtalálkozókra invitálták meg, az egyik fülöp-szigeteki rendőrőrsön pedig oktatóanyagnak kezdték használni a film kópiáját.
  • A bűnözőkre és elmebetegre is hatással volt a film: 1972-ben, Ausztráliában két férfi elrabolt hat diákot és egy tanárt, és 1 milliós váltságdíjat követeltek. A gyerekeknek végül sikerült elszökniük, az elkövetőket pedig lecsukták. Egyiküket Eastwoodnak hívták. 1981-ben Németországban, a filmben látottakhoz hasonló módon élve eltemettek egy 10 éves lányt, aki 48 órán belül meghalt, mert a szellőztetőrendszert falevelek tömítették el. 20 évvel később elkapták a tetteseket, akiket a Daily Mail értesülése szerint a Skorpió gyilkos inspirált.
  • Arnold Schwarzenegger úgy nyilatkozott, hogy karrierjére Harry Callahan óriási hatással volt. A Piszkos Harry miatt kezdett olyan szerepeket keresni, amelyekben az epés megjegyzéseket pufogtató főhős maga a törvény.