DTK új műsorában több a hiba, mint a jó pillanat

Nem lenne rossz ez a talkshow, de sajnos a valóságban nem mutatnak olyan jól egyes elemek, ahogy azt vélhetőleg eltervezték.

D. Tóth Kriszta és a WMN magazin stábja egy új műsorral jelentkezett Ki vele! címmel. Az előzetes, illetve a műsort megelőző interjú alapján itt egy bátor kérdéseket feltevő és adott esetben kendőzetlen véleményeket megfogalmazó talkshow-ról lesz szó. A premier viszont nem ezt az élményt nyújtotta. 

Már a felkonfban is finomítva van, hogy mi is ez az újító(nak szánt) műfaj, ami itt 60 percig fog menni, hogy a WMN.hu szerkesztőségi hangulatát fogja a képernyőre manifesztálni, ezért lesz az, hogy a két operatőr is be fog csatlakozni a beszélgetésbe. Azon túl, hogy furcsa, esetleg idegesítő a két operatőr állandó mozgása, mert látjuk őket, hol a moderátor válla fölött bűvészkednek a kamerájukkal, hol a vendégek aurájában. Ezzel az az igazán nagy probléma, hogy az operatőr fő feladata, hogy a képre figyeljen. Mivel itt egyszerre kell az elhangzottakra is figyelniük, hogy adott esetben kényszeresen rá tudjanak csatlakozni a témára, így kevesebb fókusz jut a rögzítendő képek megkomponálására. 

A felvételek remegnek, de ez megint a műsor sajátossága, hogy kézből rögzítik. Van egy krán is, illetve az előtérbe is le van téve statívra egy kamera vagy inkább egy gopro. A lényeg, hogy főként kézből, gimbal nélkül veszik fel a jeleneteket, ami jól áll a Breaking Bad című sorozatnak, de ennek itt nem. Pláne, hogy van egy darab olyan kép, ami érezhetően nem remeg annyira. Feltételezhetőleg azért, mert azt a kamerát jobban tartja az operatőr, illetve jól sikerült beállítani. És itt el is érkeztünk egy másik technikai problémához, hogy nagyjából mindegyik kamera más képet ad. Ezt persze annyiban is lehetne hagyni, de sajnos nagyon leugrik a váltások során, amikor az egyik képen kiég mindenkinek az arca, a másikon meg szépek a színek, vannak mélységek. 

Mindezek az apróságok elveszik a figyelmet a tartalomról, amivel szintén lehetne még dolgozni. Az első adás témája a párkapcsolat volt, a monogámia, többszöri házasodás, nyitott kapcsolatok, örök hűség meg ilyenek. A témáról olyan eltérő módon gondolkodó emberek ültek be a díszletbe, hogy megosszák a gondolataikat, mint az 5-ször elvált és a 6. férjével negyven éve házasságban élő Esztergályos Cecília, az első látásra szerelembe esett, majd megházasodott vízilabdázó, Kiss Gergely, a klinikai szakpszichológus, Orvos-Tóth Noémi és a Z generációt képviselő író, Nyáry Luca. Elcsépelt téma, de jó, hogy ilyen színes társaságot tudtak összehozni.

A beszélgetés megy a maga útján, majd DTK akkor lép oda Esztergályos Cecíliához, amikor épp belelendülne abba, hogy mennyire hancúrozna még ma is, ha tehetné. Szerencsére nem sikerült megölni a beszélgetést, de amit nem értek, hogy a háttérben minek van szükség a szerkesztőségi munkát mímelő DTK-ra és két kicsi minyonjára, szerkesztőre, akik konkrétan biodíszletként matatnak a háttérben.

A Ki vele! koncepciója nem rossz, de sokan megcsinálták ezt már sokkal jobban is. Például egy maroknyi emberből álló YouTuber brigád, akik low budget módon, de sokkal látványosabban meg tudták oldani ezt a műsort, ahol amúgy ugyanúgy vannak kézből vett jelenetek, de azok direkt jobban le vannak választva (más képarány, VHS-hatású effekttel) a statívról, jó objektívvel, szép közeliket adó képekről. Ez a Közös többszörös a Fókuszcsoporttól. A Ki vele! pedig akkor a szegény ember Temuról rendelt Közös többszöröse.