Amikor Van Damme még csörgőkígyót evett reggelire

A Tökéletes célpont akkor készült, amikor JCVD még abszolút a topon volt, ráadásul a rendezést a hongkongi legendára, John Woo-ra bízták, így a siker garantált volt - bár akadtak gikszerek.

Vicces, hogy szokás szerint itt is sokan panaszkodnak a Tökéletes célpont (1993) adatlapján, hogy mennyire nem sikerült a magyar cím, és ezúttal tényleg igazuk van. Az eredeti ugyanis így szól: Hard Target, vagyis kb. Nehéz célpont, ami pont az ellenkezője annak, amit a hazai forgalmazó választott, merthogy itt arról van szó, hogy valakik emberekre vadásznak, de hogy ne legyen túl egyszerű a móka, olyanokra, akiket nem könnyű megölni.

A legendás hongkongi rendező, John Woo első amerikai munkája ugyanis egy klasszikus régi B-film, a Fay Wray és Joel McCrea főszereplésével készült The Most Dangerous Game (1932) remake-je, amiben gonosz gazdagok vadásznak emberekre, de hogy ne legyen egyszerű a dolog, mindig veteránokat választanak, de olyanokat, akiknek nincsenek hozzátartozóik, akik keresnék őket. Aztán az egyik felhajtójuk véletlen olyasvalakit választ ki nekik, akinek van valakije, az illetőnek ugyanis van egy rég látott lánya. Ő Natasha Binder ügyvédnő, aki New Orleansban eltűnt apja keresésére indul, csakhogy ez egy veszélyes környék, meg is támadják, de szerencséje van, mert egy munkanélküli matróz (Jean-Claude Van Damme) közbelép, majd együtt folytatják a keresést, amíg el nem jutnak a gonosz milliárdosig (Lance Henriksen). Majd kezdődik az igazi vadászat.

John Woo-t már régóta szerették volna Hollywoodba csábítani, ajánlottak neki kung-fu filmet, sci-fit, mindenféle mást, de végül Van Damme győzte meg, aki a kedvéért még találkozott is vele Hongkongban. Igaz, a stúdió nem nagyon bízott az angolul alig beszélő mesterben, és mellé tették Sam Raimit executive producerként, de az ő szerepe valójában az volt, hogy szükség esetén leváltsa Woo-t. Nem volt rá szükség, pláne úgy, hogy az érdemi döntéseket a hatalmas egóval rendelkező Van Damme hozta meg. Aki kikötötte egyebek között azt is, hogy egy kamera minden körülmények között csak a bicepszét vegye, és a végén ő meg egy általa kiválasztott vágó két napra beköltöztek a vágószobába, és az egész filmet újravágták úgy, hogy neki még több játékidő jusson.

Woo mester mindezt udvariasan tűrte, megcsinálta, amit tőle kértek, és az tulajdonképpen teljesen nézhető lett, hiszen ő egy igazi profi, ha akciófilmről van szó. És a leszámolások itt tényleg nagyot szólnak, Van Damme pedig itt még bőven a fénykorában van, és amikor a fénykorában volt, a legjobb akciósztárok közé tartozott. Más kérdés, hogy a gonoszt alakító Lance Henriksen így is lejátssza a vászonról, mert annyival jobb színész – az eredeti verzióban neki nagyobb szerep is jutott, de aztán rászabadult a filmtekercsekre JCVD egy nagy ollóval, és kiszedte azt, ami nem tetszett neki, többek között Henriksen legjobb jeleneteit.