8 talányos tény, amit tuti senki sem tud a Nevem: Senkiről

Máig nem tudni, pontosan melyik jeleneteket forgatta le Sergio Leone. Az viszont biztos, hogy ez volt az egyetlen olyan film, amiben Terence Hill igazi whiskyt ivott, és be is rúgott tőle.

1. Máig nem tudni pontosan, melyik jeleneteket rendezte Sergio Leone

Az olasz spagettiwesterneket (amelyek jellemzően mind úgy játszódtak az Amerikai Egyesült Államok hőskorában, hogy szinte kivétel nélkül Spanyolországban forgatták őket) a műfaj pápájaként tisztelt Sergio Leone személyéhez, és az ő baráti köréhez szokás kötni. A Nevem: Senki forgatókönyve is tőle származott: a Senki nevű szerencsevadászt (Terence Hill) azzal bízzák meg, hogy végezzen Jack Beauregarddal, a kivénhedt gyorstüzelővel (Henry Fonda), aki gyerekkora óta a legnagyobb példaképe. Amikor Jack felvilágosítja, hogy ő már csak a nyugalmas öregkorra vágyik, Senki úgy gondolja, hogy a bálványa megérdemel még egy utolsó kalandot, és szervez számára egy felejthetetlen „randevút” a rettegett Vad Bandával... Az egészen biztos, hogy Leone egy napra helyettesítette a forgatáson a fülgyulladásban szenvedő Tonino Valerii rendezőt, de hogy pontosan melyik jeleneteket dirigálta, arra még ő maga is máshogy emlékszik az interjúiban. Egyesek szerint Leone „csak” second unit rendező volt, és egyedül Terence Hill szalonbéli ivós jelenetét és a kisvárosi vásárban játszódó részt forgatta le ő, míg John Landis (A három amigó és az Oscar későbbi rendezője), aki saját bevallása szerint statisztaként szerepelt a filmben, azt állítja, Leone forgatta le a lovas csatát is...

Az viszont biztos, hogy az extrém közeli felvételek, a napszítta bőrű és jégkék szemű vadnyugati gonosztevők és hősök felvonultatása, a Morricone-dallamokkal kísért jelenetek, valamint az erőszak és az erkölcs központi szerepe miatt ez a film egyértelműen a Sergio Leone-életmű része.

 

Forrás: Michael Ochs Archives/Getty Images

 

2. Ez volt az egyetlen western, ahol Hill tényleg ivott a forgatás alatt

A színész ugyanis mindig is híres volt arról, hogy bár a filmjeiben mindig nagypályás zsiványokat alakított, a való életben már-már Don Matteo-i mértékletességet tanúsít az élet minden területén. A Nevem: Senki volt az egyetlen film, amikor Terence Hill a hitelesség kedvéért valóban alkoholt ivott a forgatás alatt, holott mi sem áll távolabb tőle. Erre később így emlékezett vissza:

A film egyik jelenetében, mikor whiskyt iszom, vizet kevertünk igazi whiskyvel. Azt akartam, hogy a jelenet valósághű legyen, ezért valóban whiskyt ittam, miközben forgattunk. A fejembe is szállt, ahogy a jelenetben jól látható is.

3. Ez volt Henry Fonda utolsó westernfilmes főszerepe

Technikailag persze nem ez volt az utolsó vadnyugati vendégszereplése: volt ugyanis egy cameo szerepe a fia, Peter Fonda 1979-ben bemutatott Wanda Nevada című filmjében.

 

4. Legendás lett a film főcímzenéje

Amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a kultikus olasz spagettiwesternek örök komponistája, a 2020-ban elhunyt Ennio Morricone jegyezte ezt a fülbe mászó dallamot is. Hallgassunk is bele:

 

5. Magyarországon először 1981-ben vetítették a filmet

Miközben Olaszországban 1973. december 20-án már mozikba került a Nevem: Senki, Magyarországra csak 1981 nyarán jutott el. A MOKÉP jó szokásához híven többféle plakátot is készíttetett hozzá neves hazai grafikusokkal: ma már Kakasy Éva lasszós-revolveres montázsa és Balogh István karikatúraszerű posztere is kincset ér nemcsak a hazai, de a külföldi Bud Spencer–Terence Hill-rajongók körében is.

 

Forrás: Plakatfiu.hu

 

6. Kétféle szinkron is készült a Nevem: Senkihez

Az első változatot még a MOKÉP készítette el 1981-ben, ebben Oszter Sándor volt Terence Hill magyar hangja. A második verziót már az RTL Klub rendelte be 2000-ben, a 2001. január 19-i tévés sugárzáshoz. érdekesség, hogy sokáig az élt a köztudatban, hogy az első szinkronban Terence Hill „szokás szerint” Ujréti László hangján szólal meg, ám egy, az internetre feltöltött régi mozis kópiából kiderült, hogy Oszter Sándor volt az. Egy 2002-es TV2-interjúban Ujréti el is mesélte, hogy őt is megkereste ugyan az RTL a film újraszinkronizálásakor, ám ő ezt elutasította az életkora miatt, mert szerinte a hangja már nem illett elég jól a fiatal Terence Hillhez (más filmek esetében is így döntött, így Rátóti Zoltán szinkronizálta Terence Hillt az Egy zseni, két haver, egy balek, a Mr. Milliárd és az Isten megbocsát, én nem! egyes verzióiban is).

 

7. Mit írt a Nevem: Senkiről anno a Filmvilág?

Meglepően jót. Kovács András Bálint ugyanis inkább a klasszikus westernek közé, semmint azok őrült paródiáinak sorába sorolta be az 1981/8-as számban a Nevem: Senkit. Íme egy részlet a cikkből (a teljes írást itt lehet elolvasni):

Ami a film »igazi western« részét illeti – bravúros. Az egyes jelenetek önmagukban tökéletesek; a mese, ami összefűzi őket, töltelék-eseményeivel és helyenként motiválatlan fordulataival nem elég érdekes ugyan, a dialógus nélküli részek a színészi játékkal és különböző hangeffektusokkal mégis rendkívüli atmoszférát tudnak teremteni. A Nevem: Senki igazi erényének mégis az iróniát tartom, mely soha nem hagyja el a történetet, megbocsáthatóvá teszi annak gyengeségeit, és a nézőt felmenti az alól, hogy el kelljen gondolkoznia újabb western-bölcsességeken.

 

8. A németeknél volt a filmnek egy „folytatása” is

No persze ez csak egy ügyes marketinges trükk volt a dvd-verzió ottani kiadójától. Mert amíg a Nevem: Senki náluk is Mein Name ist Nobody címmel került a boltokba, Terence Hill másik western-vígjátékát, az 1975-ös Egy zseni, két haver, egy baleket már Nobody ist der Grösste címmel (magyarul kb.: Senki a legnagyobb forgalmazták, azt a látszatot keltve, hogy itt is a szerencsevadász Senki a főszereplő – holott ő itt már Joe Thankst, a vadnyugati pisztolyhőst alakította, aki miután megtudja, hogy Milton tábornok hatalmas pénzszállítmányért utazik Cabot tábornok erődjébe, maga áll be az időközben jobblétre szenderült Milton helyére.

Forrás: Amazon.de