10 tény és titok, amit tuti nem tudtál A mélység titkáról

A híresen kemény kezű rendező, James Cameron először novellaként írta meg a víz alatti kutatók izgalmas történetét, akikre a film eredeti verziójában nagyon haragudtak az idegen lények a Föld kizsákmányolása miatt.

1. A mélység titka nem regényadaptáció, de van némi köze két íróhoz

Könyvadaptáció régen is sok volt Hollywoodban: bestseller regényen alapult többek között a Ben-Hur, a Psycho, A majmok bolygója, A cápa, de még a Rambo meg a Die Hard is. Az 1989-es A mélység titka forgatókönyvét ugyan maga a rendező, James Cameron írta, de nagyon is hatott rá két novella. Az egyik H. G. Wells 1896-ban publikált története, az In the Abyss volt, amelyben egy speciálisan kialakított fémgömbben a tenger mélyére leereszkedő kutató felfedez egy különös lényekből álló, idegen civilizációt.

A másik forrás Cameron saját novellája volt, amelynek az ötletét még 17 éves fejjel vetette papírra. Középiskolásként ugyanis részt vett egy mélytengeri búvárkodásról szóló tudományos előadáson, ami akkora hatással volt rá, hogy írt is rögtön egy rövidke történetet egy olyan tudóscsoportól, akik az óceán mélyén dolgoznak egy víz alatti laborban. Az évek során aztán hozzáírt még pár oldalt, de a történet magja nem sokat változott. Miután Cameron fiatal filmesként megvetette a lábát Hollywoodban, leporolta a novelláját, de hamar rájött, hogy egy tudóscsapat történetében nincs benne a kasszasiker. Az 1986-os A nyolcadik utas: a Halál forgatása alatt viszont látott egy National Geographic-filmet az Atlanti-óceán mélyen ügyködő távirányítású járművekről, és azonnal eszébe jutott a régi írása. Kanyarított is belőle egy forgatókönyv-tervezetet – ami ekkor már elnyerte a nagy hollywoodi stúdiók tetszését is, így zöld utat kapott a mélytengeri kutatókról szóló filmötlet.

Forrás: Amazon.com / Wikipedia

 

2. Regény és képregény is készült A mélység titkából

Nemcsak a regényadaptációknak volt mindig is nagy divatja Hollywoodban, fordítva is igyekeztek a stúdiók az olvasók kedvére tenni: egy időben szinte minden nagy blockbuster forgatókönyvéből készült regényváltozat, a Csillagok háborújától kezdve az E.T.-n és A nyolcadik utas: a Halálon át a Robin Hood, a tolvajok fejedelméig (ezek egy része idehaza is megjelent a Kozmosz Fantasztikus Könyvek és az InterCom Könyvek gondozásában). A mélység titka regényváltozatát a neves sci-fi író, Orson Scott Card készítette el, de kapott a film egy képregényváltozatot is a Dark Horse kiadásában. 

 

3. James Cameron a feleségéről mintázta a főhősnőt

A Terminátor-filmek és a Walking Dead-sorozatok producere, Gale Anne Hurd ugyanúgy „a B-filmes pápa”, Roger Corman jobbkezeként csöppent be a hollywoodi filmiparba, ahogy maga Cameron is – szinte törvényszerű volt, hogy a sci-fik és fantasztikus történetek szeretete nemcsak szakmailag, hanem a magánéletben is összeköti majd idővel őket. 1985-ben össze is házasodtak, így amikor James Cameron 1987-ben elkezdte írni A mélység titka forgatókönyvét, az idegenek nyomára bukkanó kutatónő, Lindsey Brigman karakterét (akit a filmben Mary Elizabeth Mastrantonio alakított) a feleségéről mintázta. A rendező a forgatást még Hurd produceri bábáskodásával kezdte el, de a munka kezdete előtt nem sokkal szétköltöztek, és két hónappal a forgatás befejezése után elváltak (Cameron egyébként később is szakmabeliekkel kötötte össze az életét: pár évig az Oscar-díjas rendező, Kathryn Bigelow, majd a Terminator-filmek főszereplője, Linda Hamilton is a felesége volt).

Gale Anne Hurd és James Cameron 1986-ban (forrás: Mario Notarangelo/Mondadori via Getty Images)

 

4. Pokoli hangulatban zajlott a forgatás

James Cameronról sokan megírták már, hogy legendásan embert próbáló forgatásokon hozta össze a legsikeresebb blockbustereit, a Terminator-filmektől kezdve az Avatarig (mi a PORT.hun itt írtunk róla). Mary Elizabeth Mastrantonio visszaemlékezése szerint A mélység titka pont egy olyan film volt, amiről sok dolgot el tudna mondani, „de azt pont nem, hogy élmény volt leforgatni”. A színésznő szerint sokszor kellett mentális és fizikai fájdalmat elszenvednie. Ed Harris egy 2016-os Entertainment Weekly-interjúban példát is mondott ezekre: a fulladásos jelenetben, amikor neki kellett Mary Elizabeth Mastrantonio karakterét pofozgatnia és ráordítania, hogy ébredjen fel, a színész kiszúrta, hogy bár a kamera forog, nincs benne film, mégsem szólt senki, hogy álljon le és hagyja abba az ordítást. Mastrantonio nem volt az efféle method acting híve, így amikor ő is észrevette, hogy elfogyott a nyersanyag, nem akart karakterben maradni, inkább felállt, és kisétált a felvételről, azzal a felkiáltással, hogy

Nem vagyunk állatok!
Forrás: DUNA Televízió

 

5. A bántalmazás volt a film gúnyneve

A annyira megviselte a stábtagokat, hogy ők csak úgy emlegették a The Abbys címen futó filmet, hogy The Abuse, vagyis A bántalmazás: 15-18 órát dolgoztak minden nap, és több színésznek is 5 órát kellett egyhuzamban a víz alatt töltenie. Miután végre kijöhettek a hideg vízből, azonnal átmásztak a forró pezsgőfürdőbe, hogy felmelegedjenek, de ennek meg fülfájás és arcüreg-gyulladás lett a vége.

 

6. Magát Cameront is megviselte a víz alatti forgatás

Pedig mindig is ez volt a szenvedélye, annak idején a Piranha 2 rendezését is azért vállalta el (akkoriban még speciális effektes volt, a producer, Ovidio G. Assonitis viszont kirúgta a film eredeti rendezőjét, ám mivel nehéz természete volt, a békesség jegyében Cameron csak a vízi jeleneteket rendezte meg, Assonitis pedig a szárazföldieket). James Cameron A mélység titka forgatására bevitetett egy víz alatti búvárállomást, hogy onnan vételezzenek friss oxigént a stábtagok, és ne mászkáljanak ki folyton palackot cserélni, mert ezzel is jelentős időt takaríthatnak meg. A tartály pH-szintje azonban nem volt megfelelő, ezért Cameron bőre megégett, és a haja is kihullott. Hasonlóan maximalista volt egyébként az Avatar 2 víz alatti jeleneteinek forgatásakor is (erről itt írtunk bővebben).

 

7. Eredetileg más lett volna a film befejezése

A mélység titka különleges hangulatát az adta, hogy az földönkívüliek nem akarták leigázni az emberiséget, inkább csak kíváncsiskodtak. Így aztán amikor Ed Harris karaktere feláldozza magát, hogy megmentse őket attól, hogy a haditengerészet mindent elpusztítson, egy rövid csevej után nagylelkűen visszaviszik a vízfelszínre. Csakhogy az eredeti befejezés más lett volna: az óceán mélyén lapuló idegenek már jó ideje figyelik az emberiséget, és levonták tanulságul, hogy aljas népség vagyunk, így ideje pusztulnunk. Óriási cunamit keltenek, ami letarol mindent (pont mint minden hollywoodi katasztrófafilmben). Az utolsó pillanatban azonban mégis lecsillapodik a szökőár, és Ed Harris karaktere itt is ugyanúgy visszajut a felszínre, mint végül a mozikba került verzióban.

 

8. A mélység titka volt a Terminator 2 főpróbája

Gyakran vetődik fel a kérdés a filmrajongókban, hogy Cameron vajon miért várt 7 évet az 1984-es Terminátor és az 1991-es Terminátor 2. - Az ítélet napja között? Nos, leginkább azért, mert kezdettől fogva egy folyékony fémből készült, veszedelmes alakváltoztatásokra képes, trükkös Halálosztót álmodott meg főgonosznak, csakhogy egy ilyen ellenfél látványos megjelenítéséhez nem találta elég ütősnek a '80-as évek „kézműves” speciális effektjeit. Ezért aztán a CGI technológia felé fordult, amit addig szinte csak a Tron és Az utolsó csillagharcos stábja mert igazán kreatívan használni. A folyékony masszaként is lebegni képes lény főpróbája tehát A mélység titka volt, ahol így néztek ki a digitális trükkel életre keltett idegen létformák:

 

 

Mivel James Cameron trükkcsapata látványosan megoldotta a feladatot, és lenyűgözően keltették életre a semmiből a folyékony idegen lényt”, a rendező úgy döntött, elég combos már a CGI technológia ahhoz, hogy a következő blockbusterében egy „higany-Terminátor” legyen a fő feszültségforrás! Ha tüzetesebben megnézzük, hogyan folyik át a T-1000-es a helikopter betört szélvédőjén, rögtön láthatjuk, hogy ez lényegében A mélység titka idegen lényes jelenetének felturbózott változata:

 

 

9. Négy Oscar-díjra is esélyes volt a film

A legjobb operatőr, a legjobb díszlet, a legjobb hang és a legjobb vizuális effektek kategóriákban is nagy esélyes volt A mélység titka, de végül csak az utóbbiért vehetett át (abszolút megérdemelten) egy-egy aranyszobrocskát Hoyt Yeatman, John Bruno, Dennis Skotak és Dennis Muren (aki egyébként A Birodalom visszavággal, az E.T.-vel, a Vérbeli hajszával, A Jedi visszatérrel, az Indiana Jones és a Végzet Tempomával, a Terminátor 2-vel és a Jurassic Parkkal is nyert).

 

 

10. Mit írt A mélység titkáról anno a Filmvilág?

Miközben a filmet az Egyesült Államokban már 1989 augusztusában bemutatták, hozzánk jóval később, majdnem egy teljes év csúszással, 1990 júniusában érkezett csak meg. Így aztán igen komikus mai szemmel nézve, hogy Koltai Ágnes az 1990/6-os Filmvilágban azzal kezdi a cikkét a Láttuk még rovatban, hogy „mostanában szerencsénk van a világsikerekkel: szinte azonnal az ölünkbe hullanak” (végül is kétségtelen fegyvertény, hogy már nem két évet kellett várni A mélység titkára, mint anno a Star Wars-epizódok esetében, hanem mindössze egyet). Ettől eltekintve a kritikát áthatja az elismerés és az optimizmus:

Ez a – közkeletű zsurnaliszta egyszerűsítéssel profi munkának nevezett – film szellemesen ötvözi a Kétéltű ember naiv báját és a Harmadik típusú találkozások mesés misztikumát. Izgalom, borzongató félelem, harc, szép nő, nagy szerelem – a jó mozi minden kellékét felhasználja Cameron (...) Annyi vér, gyilkolás és értelmetlen pusztulás után A halálosztó és az Alien II. rendezője mintha levezekelte volna a morbid fantazmagóriákat.