A szociális pontrendszertől a poénpolitikusokon át a celebavatárokig.
Charlie Booker méltán népszerű sci-fi antológiasorozata, a Black Mirror visszatér(t) a 7. évaddal a Netflixre, mi pedig ennek örömére úgy döntöttünk, leltározzuk az eddigi részeket, és megnézzük, hol és miben érte utol a valóság a fikciót.

Más lett, mint amire számítottunk, de így is kiváló szórakozás.
A 6. évad kritikája
9. Önvezető pizzafurgon
A Krokodil (2017) című epizódban van egy technológia, amely lehetővé teszi, hogy belelássunk mások emlékeibe, hasonlóan ahhoz, mint amikor letöltjük egy biztonsági kamera felvételeit. Ettől azért még elég messze vagyunk, ellenben az egyik jelenetben a főszereplő tanúja annak, amint egy önvezető pizzafutár-autó elüt valakit az ablaka előtt. Azóta elég komoly fejlesztések történtek az önvezető autók terén (lásd például a sofőr nélküli Uberek vagy a Tesla esetét), sőt a Domino's már 2021-ben a Black Mirrorban látotthoz hasonló, teljesen önműködő pizzafutár-szolgálatot indított.
8. Visszapörgethető élet

A 2011-ben, a közösségi média térhódításának kezdetén bemutatott A teljes történeted egy olyan világban játszódik, ahol az emberek fejébe emlékchip ültethető, amely képes minden látott eseményt rögzíteni és visszajátszani. A főszereplő egy ügyvéd (Toby Kebbell), aki féltékeny lesz a feleségére és a legjobb barátjára, majd addig pörgeti az „emlékvideókat” oda-vissza, nyomok után kutatva, amíg bele nem őrül.
Eddig a pontig a valóságban még nem jutottunk el, de a nagy cégek már dolgoznak az ügyön. A Samsung, a Sony és a Google is tervez olyan „okos" kontaktlencsét, amellyel rögzíthető lenne minden, amit látunk. Addig is maradnak a kémkedésre már most is kiválóan alkalmas okosszemüvegek.
7. Tekerj a pontokért

A Tizenötmillió jutalom (2011) egy olyan falanszterben játszódik, ahol a bentlakók szobakerékpárokkal termelik az áramot, és ezzel keresik meg a fizetésüket. A pontjaikat beváltva részt vehetnek egy tehetségkutatón, abban a reményben, hogy sztárrá válva jobb jövőt biztosíthatnak maguknak.
Az epizód nyilván a szórakoztatóipar túlhatalmát szatirizálja, de valami másba is beletrafáltak az írók. Az MIT tudósai ugyanis azóta olyan viselhető technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy az emberek maguk termeljék meg az energiát, Brazíliában pedig van egy börtön, ahol az elítéltek szobabiciklin pedálozva generálhatnak áramot, amiért cserébe csökkentik a büntetésüket.
6. Zsigereld ki magad

Ez az epizód (Tizenötmillió jutalom) akkor is tanulságos, ha nem csak a konkrét párhuzamot nézzük, hiszen ma már rengetegen élnek abból, hogy online influencerek, ám ehhez az kell, hogy következetesen „tekerjenek a pontokért”, vagyis életük szinte minden másodpercében a telefonjukon vagy a számítógépükön lógjanak, posztoljanak és gyártsák a kontentet.
A szereplők többségéből persze nem lesz celeb, ők azért tekernek, hogy digitális valutát, „jutalmat” szerezzenek, amit a lakhatásukra, étkezésükre és szórakozásukra költenek. Az egész életüket a képernyők előtt töltik attól a pillanattól kezdve, hogy felébrednek, egészen addig, amíg el nem alszanak. A megszerzett „jutalmak” lehetővé teszik számukra, hogy például átugorják a reklámokat vagy jegyeket vegyenek a tehetségkutatóra.
Ez a modell nagyon hasonlít a freemium játékokéra, amelyekben a játékosoknak „digitális jobbágyként” kell monoton munkát végezniük az online térben, hogy játékpénzt keressenek.
5. Kiberzsarolás

A Pofa be és táncolj (2016) című epizódban egy tinédzser fiút megzsarolnak egy videófelvétellel, amin a gépe előtt maszturbál. Hogy ne teregessék ki a videót, bűncselekményeket kell végrehajtania, többek közt kirabolni egy bankot.
Online csalások természetesen már 2016 előtt is léteztek, de amit Booker itt elképzelt, az csak később vált általánossá. Ma a kiberbűnözők képesek feltörni a webkamerákat vagy az Alexához hasonló AI-készülékeket, és az így megszerzett adatokat felhasználni a gyanútlan emberek megzsarolására. Hasonló, de még kifinomultabb csalási módszer a hangklónozás, amikor egy rokonunk vagy szerettünk hangján hívnak fel minket, és próbálnak meg pénzt csalni ki belőlünk.
4. Celebavatárok
A Rachel, Jack és Ashley Too (2019) című epizódban a Miley Cyrus által alakított popsztár, Ashley megpróbál kiszabadulni az előnytelen szerződéséből, a menedzsere azonban kómába gyógyszerezi, és egy hologrammal helyettesíti, amely folytatni tudja helyette a turnét.
Sztárok hangját klónozni ma már tényleg gyerekjáték, az MI dalokat is tud írni az adott sztár stílusában, ami pedig a hologramokat illeti, számos példát láthattunk már közszereplők újrateremtésére a technológia segítségével.
Az ABBA Voyage koncertjén pedig a svéd popegyüttes tagjainak digitális avatárjai szerepelnek egy külön erre a célra épített arénában.
3. Szociális pontrendszer

A Szabadesés (2016) című epizódban az emberek egy és öt csillag között értékelik egymást az interakcióik alapján. Ezek a minősítések kvázi fizetőeszközzé válnak, és befolyásolják az emberek társadalmi-gazdasági státuszát, kezdve attól, hogy a magasabb besorolásúak kedvezményt kapnak a lakásokra, egészen odáig, hogy akiket leminősítenek, azok elveszítik a jogosultságukat az orvosi kezelésekre.
Túl azon, hogy a pontrendszer alapjai már korábban is léteztek (például az Uber szolgáltatásán belül), Kínában majdnem ugyanez a népszerűségi skála valósággá is vált a Zhima Credit nevű alkalmazásnak köszönhetően, amely a big data segítségével a polgárok minden tevékenységét – a vásárlásaiktól kezdve az időtöltésükön át a kihágásaikig – nyomon követi és osztályozza, majd a minősítőrendszer életmódjuk alapján rangsorolja őket. Aki 600 pontot vagy többet ér el, az kedvezményeket kaphat (például nem kell foglalót hagynia autóvásárláskor), míg az alacsonyabb pontszámot elérők kiváltságait megvonják (például felkerülnek a repülési tilalmi listára).
2. Bohócból politikus
A 2013-as A Waldo-pillanatban egy fiatal komikus egy Waldo nevű animált kék medvét használva avatárként, heccből elindul a választásokon, de a poén komolyra fordul, amikor kiderül, hogy a választók nagyon is fogékonyak a túltolt populizmusra.
Waldo, aki foglalkozását tekintve humorista vagy előadóművész, megelőlegezte az olyan vezetők felemelkedését, mint Donald Trump vagy Boris Johnson, de ne felejtsük el azt sem, hogy azóta világszerte több viccpárt és „igazi” komikus is győzött választásokon – többek közt Volodimir Zelenszkij is komikusból lett Ukrajna elnöke.
Érdekesség: amikor Trumpot első alkalommal választották elnökké, a sorozat kreátora, Charlie Brooker az alábbi üzenetet tette közzé a Twitteren az epizódra utalva:
Ez nem egy sorozatepizód, nem marketingfogás, hanem a valóság."
1. „Feltámasztani” a halottakat

A Mindjárt jövök (2013) című epizódban egy fiatal nő (Hayley Atwell) barátja (Domhnall Gleeson) autóbalesetben meghal, Martha pedig úgy dönt, hogy kipróbál egy új mesterséges intelligenciát, amely képes szimulálni a férfi hangját és személyiségét telefonon keresztül, pusztán azáltal, hogy a program elemzi a férfi közösségi médiás tevékenységét. Egy napon aztán felajánlja neki a szolgáltatás a legújabb kísérleti lehetőséget: a szimulált Ash-t egy mesterséges testbe költöztetik, mely épp úgy néz ki, mint az elhunyt.
Egy fiatal AI startup cég, a Luka már 2015-ben készített egy chatbotot, amely kísértetiesen hasonlít az epizódban szereplőhöz – sőt, inspirációjaként is ezt a részt nevezték meg. A trend azóta is folytatódik, egymást érik a hasonló vállalkozások, a Project November chatbotja például az elhunytak írásbeli kommunikációs stílusát képes szimulálni, a HereAfter AI a fennmaradt hangfelvételekből állít össze egy társalgásra alkalmas beszédmodellt, a YOV (You, Only Virtual) pedig még életében „klónozza” a digitális öröklétre vágyó kuncsaftokat. Sokan pedig egyszerűen a ChatGPT-t használják a gyász feldolgozására azáltal, hogy
a mesterséges intelligencia segítségével újraalkotják szeretteik személyiségét és üzeneteit.
Hogy mi ezzel a probléma, arra a sorozat is jól rámutatott: paraszociális kapcsolatok alakulhatnak ki, a gyászolók pedig képtelenné válnak a továbblépésre, benne ragadnak a tagadásban vagy a traumában.
Via: Movieweb / Collider / Dazed / The Week / Stylist