Nem a Marvel-filmekről van szó, amelyekről azt sem tudja a színésznő, hány van és melyikben szerepelt. Egy másik híres alakítását gyűlöli, de nagyon.
A Netflix már vetíti Gwyneth Paltrow dokumentumfilmjét, a horror árú, bizarr luxustermékeket forgalmazó, Goop nevű cégéről szóló The Gooplab with Gwyneth Paltrow-t. Ennek a készítése alatt derült ki, hogy melyik a 47 éves színésznő legkevésbé kedvelt filmje, amelyhez a legrosszabb forgatási emlékei kötődnek. Ezúttal nem a Marvel-blockbusterekről volt szó, amelyekről Paltrow igen viccesen nyilatkozgatott korábban, mert nem nagyon tudta, mennyi van összesen, melyikben szerepelt Vasember barátnőjeként és melyikben nem, és olykor-olykor elfelejtette a saját kollégái nevét is... Nos, a színésznő nem ezeket, hanem A nagyon nagy őt utálja tiszta szívéből!
Ebben a 2001-es vígjátékban Paltrow a duci Rosemaryt alakította, akibe egy Hal Larson nevű, nagyszájú fickó (Jack Black) halálosan beleszeret, miután hipnotizálja őt egy guru, hogy ne csak a külsőségekkel foglalkozzon, hanem lássa a belső, pozitív értékeik kivetülését is – és így már Rosemary is darázsderekú címlaplány lesz a számára.
Az, hogy A nagyon nagy ő Gwyneth Paltrow leggyűlöltebb filmje a saját munkái közül, abból a beszélgetésből derült ki, amit a színésznő az asszisztensével, Kevin Keatinggel folytatott le, és amiben csak tesztelni akarta a beosztottját, hogy mennyire ismeri őt:
– Azt tudod, hogy melyik szerepemet szeretem a legkevésbé?
– A nagyon nagy őt?
– Pontosan!
– Nem tudom, ki mondta neked, hogy vállald el, de biztosan nem én. Még nem dolgoztam neked, akkoriban legalábbis még biztosan nem.
– Ez még a te időd előtt volt. És látod mi lett belőle? Egy katasztrófa!
Paltrow a W magazinnak részletekbe menően elmesélte, miért gyűlölte ennyire ezt a filmet: leginkább a ráaggatott műháj viselése miatt!
Az első nap, amikor felvettem [a New York-i luxusszállodában,] a Tribeca Grand Hotelben, végigsétáltam az előtérben. Nagyon szomorú voltam, mert nagyon zavaró volt. Senki sem akart velem szemkontaktust létesíteni, annyira hájas voltam. Egy fekete pólót viselem, amin egy nagy hóember volt. Valami miatt egyszerűen szörnyűek azok a ruhák, amelyeket a túlsúlyos nőknek készítenek! Megalázva éreztem magam, mert az emberek nagyon elutasítóak voltak velem szemben.
A filmet egyébként már a maga korában is sok kritikus támadta amiatt, hogy a rendezőpáros, Bobby és Peter Farrelly túl messzire mentek, és gúnyt űztek a túlsúlyos emberekből. Mások szerint ugyanakkor ez a film pont rámutatott arra, hogy nem a külsőségek a fontosak, hanem a belső értékek. (via The Independent)
