Ezek a legbődületesebb baromságok a sci-fikben

Hang az űrben, látványosan felrobbanó űrhajók, humanoid idegenek. Íme a legtipikusabb hibák, amelyek szinte minden sci-fiben előfordulnak!

Egyszerű naprendszerek

A világűr olyan csodákat rejthet, amelyeket még csak elképzelni sem tudunk. A sci-fikben elkalandozhatna az alkotói fantázia, de egyszerű naprendszereken, fekete lyukakon kívül nem sokat láthatunk; ami talán egzotikusabb, az a Star Trek-sorozatokban rendre felbukkanó csillagködök (nebula) ábrázolása, amelyekben általában találnak valamit. Pedig milyen izgalmas lenne olyan idegen létformák bemutatása, amelyek

egy fekete lyuk peremén vagy egy halott csillagon, esetleg pulzárok (gyorsan forgó neutroncsillagok, melyek erős mágneses térrel rendelkeznek) körül keringő bolygókon élnek!

Unalmas bolygók

Erre a Star Wars a legkézenfekvőbb példa, bár a Csillagok háborúja-filmeket – noha vannak benne űrhajók és robotok – nemigen tekinthetjük sci-fiknek. A Star Wars bolygói általában egyetlen fő tulajdonsággal bírnak: a Tatuin és a Jakku sivatag, a Hoth hófödte, a Bespin felszíne folyékony, levegője mérgező, a Dagobah egy mocsár, a Mustafar tele van vulkánokkal, a Kamino felszínét víz borítja, az Endor holdja egy hatalmas erdő és így tovább; talán a Naboo az egyetlen, változatos kivétel.

Pedig ha egy bolygón őshonos életformák vannak, akkor ott fejlett ökoszisztémának kellett kialakulnia – amire kitűnő példa a Dűne gondosan kifundált Arrakisa.

Ember-idegen hibridek

Most ne az X-aktákra gondoljunk, hanem mondjuk a Star Trek Spockjára, aki félig vulkáni, félig ember, vagy Edgar Rice Burroughs Mars-ciklusára (bár az sem sci-fi), amiben John Carternek és Dejah Thorisnak születik közös gyereke, noha a marsi nők tojásrakók.

De egy csomó más sci-fiben sem okoz gondot két faj szerelme és annak gyümölcse.

Valahogy passzolnak.

Star Trek

 

Humanoid idegenek

Az előző ponthoz kapcsolódik, hogy a sci-fikben általában humanoid lények népesítik be az univerzumot. Ismét csak lásd a Star Treket, amelyben már az is idegen lény, aki ugyanúgy néz ki, mint az ember, csak történetesen van egy szemölcs a fején. Persze érthető, hiszen költségvetési okokból nehéz változatos testfelépítésű lényeket alkotni, de más fikciókban is a humanoidok dominálnak.

Valóságos felüdülés, ha épp egy űrcsigát vagy mondjuk a Star Wars Sebulbáját látjuk.

Ember-idegen kommunikáció

Az Érkezésben nemcsak az idegenek nyelvének megértési folyamata volt zseniális, hanem a miénktől merőben különböző gondolkodásuk bemutatása is. Általában azonban elmondhatjuk, hogy az idegen fajokkal való kommunikáció igencsak leegyszerűsített: a legtöbbször létezik egy közös nyelv (a sci-finek szintén nem nevezhető Doctor Who-ban ezt sokkal elegánsabban oldják meg, ott ugyanis a TARDIS „fordít” és mindenki a saját nyelvét hallja a másik szájából), vagy ha akad egy-két fura figura, aki nem tudja használni, akkor biztosan van mellette egy olyan, aki fordít (lásd Csubakka és Han Solo esete).

Arról kevés szó esik, hogy mi van akkor, ha az idegeneknek olyannyira más fogalmaik vannak, más rendszerben gondolkodnak, amit mi fel sem tudunk fogni. Vagy fordítva.

Mi van, ha nem látnak, így minden arra vonatkozó kifejezés, tapasztalat hiányzik a kultúrájukból, sőt, még csak el sem tudják képzelni, hogy mi az? És mi van Isten fogalmával?

Megannyi kínzó kérdés, amelyek felett a tudományos-fantasztikus alkotások nagyvonalúan átsiklanak.

Érkezés

 

Egyszerű rádiós kommunikáció

A sci-fikben a rádiós kommunikáció nem probléma, bárkivel lehet beszélni bármekkora távolságba, az üzenet úgy pörög, mintha csak telefonálnának.

Pedig a hatalmas űrbéli távolságok lehetetlenné teszik ezt az azonnaliságot.

A jelenséget kiválóan mutatja be a Kapcsolat című film, amelyben az űrben, a Földtől egyre jobban távolodva követjük a rádióadást, addig, amíg egészen elnémul.

Robbanások és hangok a világűrben

A világűr vákuumában semmi sem kaphat lángra, mert az égéshez oxigén kell, ahogy a hang sem terjed. A Firefly-ban nagyon hatásos volt a tökéletesen néma világűr, de valljuk be, a Star Wars azért jóval szegényebb lenne a látványos robbanások és a TIE-vadászok sivító hangja nélkül, így náluk ez a kis baki vidáman megbocsájtható. Ennek kapcsán teljesen érthetetlen, hogy Az utolsó Jedik bombázós jelenetét miért gyalázták olyan sokan: hiszen ha ott a messzi-messzi galaxisban van hang az űrben és oxigén az égéshez, miért ne potyoghatnának lefelé a bombák? Nem kell ezt túlgondolni.

Star Wars: A Jedi visszatér

 

Utazás fénysebesség fölött

Fizikailag lehetetlenség a fénynél gyorsabban utazni, de egy sci-fiben nyilván utazni kell valahogy a végtelen világűrben. Hipertér, féregjáratok, térgörbítés, utazás mozgás nélkül: megannyi lehetőség, hogy elkenjék a problémát és még vagány is legyen. A Star Warsban azonban sokszor zavaró, hogy

a hiperűrben a Tatuinról a Coruscantra hamarabb odaérnek, mint mondjuk mi Kiskunfélegyházáról Ceglédre az InterCityvel.

Gravitáció

Alig van olyan sci-fi, amelyben a Földétől merőben különböző gravitációjú lenne egy bolygó. Mindegy, hogy mekkora és hol van, az embereknek és a fentebb említett humanoid lényeknek

semmi gondjuk nem akad, hiszen olyan, mintha csak a mi Földünkön mászkálnának (igen, az idegenek is).

(Forrás: Listverse)

 

Zúzós riffek a SZESSÖNben! A PORT.hu zenés műsorának legújabb vendége Kiss Jenő, aki testépítő körökben ismert, hiszen 1996-ban ő volt a Mr. Universe világbajnoka. Izomzatát nem a szél hordta össze, de most kiderül, mire megy a brutális erő hat vékony fémhúrral szemben.