Eltűnt személyek - Csavaros thrillerek, amik padlóra küldenek

Mi lehet nagyobb rejtély annál, mint mikor valaki nyom nélkül eltűnik?

Állítólag a legizgalmasabb bűnügy a gyilkosság, hiszen az egyik legnagyobb tabut, az emberölést helyezi középpontba. De mennyivel érdekesebb, ha egy krimiben vagy thrillerben eltűnik valaki! Már csak azért is, mert nem tudhatjuk, hogy él-e még, vagy halott: kicsit olyan, mint Schrödinger macskája. De az se világos, hogy elrabolták, vagy önszántából akarja, hogy ne akadjanak a nyomára. Szóval még az sem egészen világos, hogy bűntényről van-e szó. Ha meg igen, akkor milyen jellegűről, és ki az elkövető. Megannyi kérdés, amire egy csavaros thriller meglepő válaszokkal szolgál. Következzen tíz trükkös film, aminek a középpontjában egy eltűnt személy áll.

 

Őrület (1988)

Menjünk rögtön a mélyére: Roman Polanski filmjében egy jó nevű orvos, Richard Walker (Harrison Ford) a feleségével (Betty Buckley) Párizsba utazik egy konferenciára. Ám a nő rejtélyes módon eltűnik a közös hotelszobájukból, és Richard kétségbeesetten próbálja megtalálni. Az Őrület érzékletesen mutatja be azt a folyamatot, ahogy valaki először még bízik abban, hogy nincs baj, igyekszik higgadtan kezelni a helyzetet, majd egyre frusztráltabb lesz, ahogy elfogynak az eszközei. Ráadásul mindez egy idegen országban, aminek Richard még a nyelvét sem beszéli. Polanski kedvenc témáját, az idegenséget, az kívülállósságot vegyíti az eltűnéses thrillerek izgalmával, miközben Párizs kevésbé romantikus oldalát mutatja meg.

 

Légcsavar (2005)

A Jodie Foster főszereplésével készült thriller is csavar egy alaposat az eltűnéses sztorikon, hiszen itt elvileg egy zárt térből tűnik el valaki. Sőt, ennél zártabb már nem is lehetne: Kyle Pratt egy repülőgépen utazik, amikor azt veszi észre, hogy eltűnt a kislánya, ám mindenki más azt állítja, hogy nem volt vele senki, amikor felszállt a gépre. A történet laza adaptációja a Vanishing Hotel Room (’Az eltűnt hotelszoba’) című városi legendának, ami nagy vonalakban így hangzik: az 1889-es párizsi világkiállítás idején egy lány otthagyja az édesanyját egy hotelben, hogy beszerezzen egy orvosságot, mivel a nő megbetegedett. Mire visszatér nem találja se az anyját, se a hotelszobát, a személyzet pedig azt állítja, hogy sosem látta sem a nőt, sem pedig a lányát. Sőt, még a vendéglistán sincs nyomuk. A lánynak senki sem hisz, sőt, még bolondnak is nézik. A Légcsavar megfordítja a sztorit, és az anya kezdi el kétségbeesetten keresni a lányát, miközben mindenki bolondnak nézi, és még az utaslistával is bizonyítják, hogy nincs a gépen a kislány. Végül Pratt már maga is elkezd kételkedni az épelméjűségében, de az anyai ösztön és szívósság azt diktálja, hogy ne higgyen másoknak.

 

A gyűjtő (1997)

Morgan Freeman először bújik Alex Cross, a törvényszéki pszichológus és nyomozó bőrében (aztán 2001-ben ismételte meg a szerepet A pók hálójában című filmben). Mikor Cross unokahúga eltűnik, a férfi meggyőződése, hogy elrabolták. Sajnos jók a megérzései, mivel kiderül, hogy a lány a Casanova nevű sorozatgyilkos áldozat, aki már több nőt is elrabolt. Az eset akkor vesz érdekes fordulatot, mikor az egyik lánynak, Kate-nek (Ashley Judd) sikerül megszökni, és összefog Cross-al, hogy elkapják Casanovát. A James Patterson könyvsorozatán alapuló thriller végig feszült, és még a végére is tartogat egy csavart, ami kellőképp meglepi azt, aki először látja.

 

Fogságban (2013)

Denis Villeneuve brutális filmje a tehetetlenség és az önbíráskodás témáját járja körbe, kíméletlen alapossággal. Keller Dover (Hugh Jackman) a szülők rémálmával szembesül, amikor úgy tűnik, hogy kislányát és annak barátját elrabolták, a rendőrség pedig szabadon engedi az egyetlen gyanúsítottat. Ám mivel Dover meggyőződése, hogy Alex (Paul Dano) rabolta el a lányát, kegyetlen módszerekhez folyamodik, hogy megtörje a fiút. Végül ő maga is emberrabló és bántalmazó lesz, hogy megtalálja a gyermekét. A Fogságban egy sötét thriller, minden tekintetben: alig van benne nappali jelenet, ha mégis, akkor is borult az ég. Minden nedves, mocskos, szinte a bőrünkön érezzük az undort, miközben egy kétségbeesett apa pszichéjének a mélyére utazunk, aki csak a kislányát akarja megtalálni, és ezért nem riad vissza a legszélsőségesebb eszközöktől sem. Ha csak ennyi lenne a Fogságban, már akkor helye lenne a listánkon, ám a végén még vár egy akkora csavar, ami a feje tetejére állítja az egész sztorit.

 

Holtodiglan (2014)

Talán az elmúlt tíz év legnépszerűbb eltűnt személy-thrillere, Ben Affleckkel és Rosamund Pike-kal a főszerepben. A sztori arra a jelenségre épít, hogy gyakran az eltűnt személy élettársát/házastársát gyanúsítják elsőként az ügyben. Amy (Pike) és Nick (Affleck) épp az ötödik házassági évfordulójukat ünnepelnék, amikor a nő eltűnik. Annak rendje és módja szerint, a férfi be is jelenti a rendőrségen, ám ahogy halad előre a nyomozás, egyre több jel utal arra, hogy a boldog házasság mégsem volt olyan boldog, sőt a nyomok arra mutatnak, hogy Nick tett valamit a feleségével. A feszült és fordulatos thrillert a feszült és fordulatos thrillerek mestere, David Fincher rendezte, ráadásul még egy nagy csavar is várja azokat, akiknek még nem volt szerencséjük a filmmel.

még több thriller

10 klasszikus thriller ínyenceknek!

Íme, 10 olyan klasszikus thriller az 1970-es évekből, amelyek után minden filmrajongó megnyalja az ujját. Van köztük ismert és kevésbé ismert, feltűnnek bennük terroristák, nácik, bankrablók, gátlástalan gyilkosok és a szexi Helen Mirren!

Tovább

 

 

A félelem országútján (1997)

Ahogy az Őrület, úgy a Kurt Russell főszereplésével készült A félelem országútján is egy kétségbeesett férfit mutat be, aki egy idegen közegben próbálja megtalálni eltűnt feleségét. A pár autója épp a kietlen országúton robban le, és mivel jobb ötletük nincs, elfogadják az arra járó kamionos segítségét, aki azt mondja, beviszi a nőt a legközelebbi étteremig, hogy segítséget tudjon kérni. Jeff (Russell) ekkor látja utoljára Amy-t (Kathleen Quinlan), és egyre több jel utal arra, hogy minden szándékosan történt velük. Az idegtépő sztori egy olyan kisvárosba vezet, ahol senki sem akar segíteni, és mindenki gyanús. A félelem országútján ráadásul egy életre elveszi az ember kedvét attól, hogy kihalt országutakon kocsikázzon.


Hideg nyomon (2007)

Ben Affleck duplázik a listán, ám ezúttal rendezőként: a Dennis Lehane regénye nyomán készült thrillerben Patrick Kenzie (Casey Affleck) magánnyomozót azzal bízzák meg, hogy vizsgálja ki a négyéves  Amanda eltűnését. Az egyszerűnek hitt ügy túlnő a kislányon, és a törvénytisztelő és tisztességes Patrick Boston legmélyére merül, ahol nem mindig a legerkölcsösebb döntés a legjobb. A neo-noir sztori egyszerre mutat be egy klasszikus gyerekrablási ügyet és foglalkozik a bűnüldözés erkölcsi oldalával.

 

Keresés (2018)

Aneesh Chaganty filmje különleges helyet foglal el a listánkon, hiszen egy viszonylag új műfaj, a screenlife egyik jelentős képviselője. Ezek olyan alkotások, amiknek a cselekménye valamilyen digitális eszköz felületén zajlik. A legtöbb estben ez valamelyik szereplő laptopjának a monitorja, mint az Ismerős törlése vagy az Utolsó rítus esetében. A 2018-as Keresés bár néha kilép a valóságba, de szinte végig a virtuális térban játszódik, különböző eszközökön. Videóhívások, csetbeszélgetések és közösségi oldalak közt próbálunk mi is nyomára akadni egy 16 éves lánynak, akit elkeseredetten keres az apja (John Cho). A Keresés különlegessége, hogy bár nem interaktív, de olyan, mintha mi is a történet részesei lennénk, hiszen a screenlife jobban bevonja a nézőt, és kevésbé érzi azt, hogy egy filmet néz.

 

Angyalszív (1987)

Talán minden idők egyik legváratlanabb filmes fordulatával büszkélkedhet a William Hjortsberg regényéből forgatott Angyalszív, aminek magyar címe sajnos nem adja vissza az eredeti (Angel Heart) finom játékát. A főszereplő ugyanis egy magánnyomozó, Harry Angel (Mickey Rourke), akit egy titokzatos és hátborzongató férfi, Louis Cyphre (Robert De Niro) egy eltűnt ember megkeresésre bérel fel. Harry-t New Orleans-ba viszik a nyomok, ahol egy olyan megoldással szembesül, ami teljesen megváltoztatja az életét. A film remekül vegyíti az okkultista horror, a neo-noir és a pszichológiai thriller eszközeit, miközben végig az orrunknál fogva vezet.

 

A vesszőből font ember (1973)

A zavarba ejtő filmet általában horrorként szokták emlegetni, és bár valóban megvannak benne a műfaj elemei, ennél jóval összetettebb. Kapásból krimiként indul: Neil Howie (Edward Woodward), a skót rendőrség őrmestere az elszigetelt Summerisle szigetére utazik, hogy felkutasson egy eltűnt lányt. Mikor megérkezik, a mélyen vallásos férfi azzal szembesül, hogy a sziget lakói a pogány hitvilágnak hódolnak, és egyre inkább felháborítja az a szabadosság, amit itt tapasztal. Közben az kislány utáni nyomozás egyre furcsább fordulatokat vesz, mígnem a megdöbbentő végkifejlet padlóra küldi a nézőt.


(via Collider, Screen Rant, Creepy Catalog)