A BIDF idei versenyprogramjában induló cseh dokumentumfilm az internet szexuális ragadozóiról szól, és készítői ehhez csalikat is használtak, ami ugyebár felvet pár kérdést, akármilyen körültekintőek is voltak.
Két ismert cseh dokumentumfilmes, Barbora Chalupová és Vít Klusák úgy döntöttek, hogy megnézik, milyen az interneten cirkáló szexuális ragadozók világa. Nem tudom, miért pont ez a téma izgatta őket, mert nem árulják el a film során – maximum annyi derült ki számomra, hogy Klusáknak 4 gyereke van, talán miattuk -, ahogy az sem derül ki, hogy mire számítottak, és mit akartak elérni. Mert ugye nem mindegy, mert egyrészt ez egy rohadt súlyos téma, másrészt az borítékolható, hogy mi vár a csaliként bevetett lányokra.
Igen, vannak csalik, és a Csapda a neten nem elsősorban azokról a beteg emberekről szól, akik kiskorú lányokra izgulnak rá, hanem arról a három fiatal nőről, akik vállalták, hogy szembenéznek velük. A filmesek ugyanis 3, már nagykorú, de jóval fiatalabbnak kinéző, és még fiatalabbra, 12 évesre sminkelt és öltöztetett lányt használnak arra, hogy előcsalogassák a perverzeket. Az is elég
sokat elmond, hogy a 23 jelentkezőből 19 már átélte a szexuális zaklatás valamilyen formáját, de a három „szerencsés” kiválasztottra, akik egy stúdióban berendezett gyerekszobában várják vadidegenek hívását, a legmocskosabb dolgok várnak.
A legátlagosabb közösségi oldalakra regisztrálnak, és perceken belül árasztják el őket a barátságos ismerkedő felnőttek, és van, aki rögtön azzal nyit, hogy nyüstölni kezdi a lányokat, hogy vegyék már le a pólójukat, lécci, lécci – a kevésbé kifinomultak meg rögtön a kamerába tolják a farkukat, amit szerencsére némileg kipixeleznek a kedvünkért. Jó kis meló, ugye?
Adott pár irányelv, amit az elején felsorolnak – például a lányok sosem kezdeményeznek, sosem flörtölnek -, de nekem nem volt teljesen világos az irány, amely felé a film haladt. Adott esetben ugyanis a színésznők igenis bátorítják azt, akivel beszélgetnek, amikor látszólag belemennek, hogy pénzért hajlandóak lennének valamit csinálni, az sem világos, mi az a határ, ami után hajlandók magukról félmeztelen képet küldeni – a képen nem ők vannak, csak az arcukat montírozzák rá -, és a dolgok innen durvulnak be. Merthogy az illető, amint megkapta a kirimánkodott képet, azonnal azzal kezdi zsarolni a lányt, hogy kirakja a netre és elküldi a szüleinek, ha nem küld még fényképeket és nem teszi azt, amit mond. És ugye hall az ember ilyen sztorikat, de konkrétan látni is azt úgy, ahogy éppen megtörténik, na az tényleg gyomorforgató.
A három, elvileg 12 éves lányt a kísérlet 10 napja alatt több mint 2500 vadidegen kereste meg, ami nagyon durva, és ehhez rendeljünk hozzá több száz pöcsfotót és kiverős videót, meg ami a szennycsatornán még kifolyik, és nézzük ezeket a lányokat, hogyan bírják.
A forgatáson pszichológus is ült, és nyilván figyeltek rá, hogy valahogy fel tudják ezt dolgozni, de én így is azt gondolom, hogy ennek nem lehet kitenni 18-19 éves fiatal lányokat, akik leginkább egymást tudták támogatni. Van egy jelenet, amikor az egyik lány kifog egy fiatal srácot, aki tényleg csak dumálni akar – ez akkor derül ki számunkra is, amikor az ő arcát végül rendesen megmutatják, nem homályosítják el -, és
a színésznő pár mondat után sírni kezd, hogy végre emberként szól hozzá valaki.
Na, itt üt nagyot a doksi, nem akkor, amikor például egy, különben gyerektáborokat szervező pasast szembesítik az üzeneteivel és videóival, bár abban is van tanulság, amikor a fickó, aki nyilvánvalóan egy pillanatra sem bánta meg az egészet, a szülői felelősségről kezd papolni, mondván, a szülők sara, ha engedik a gyerekeiket olyan alakokkal egyáltalán szóba állni, mint ő. És apropó felelősség: szerintem a filmesek feladata lett volna a végén, vagy menet közben megfogalmazni valamit, amit ezek ellen az emberek ellen a gyerekek és a szülők tehetnek, még akkor is, ha csak megismétlik mások tanácsait vagy közhelyeket hoznak fel – itt csak annyi derül ki, hogy az anyagokat átadták a rendőrségnek, akik aztán vagy kezdenek a dologgal valamit, vagy nem.
Értékelés: 7/10
A 7. Budapest International Documentary Festivalt idén online rendezik meg március 1. és 10. között.
Honlap: www.bidf.hu
