Borat 2. - Elég hülye amerikait találtak a folytatáshoz is

Az első rész sokkoló újszerűségét nyilván nem lehetett meglépni, pláne egy ennyire ismert karakterrel, de Sacha Baron Cohen a folytatásban is tisztességesen kitett magáért. Áldozatot pedig most is bőven talált.

Hogy lehet egy hülyéből tényleg hülyét csinálni? Egyszerű, ahelyett, hogy vitatkoznánk vele, tényeket és észérveket hoznánk fel, csak egyet kell érteni velük, sőt, rá kell játszani a hülyeségükre. Ez Sacha Baron Cohen specialitása és munkamódszere, aki számára komikusként a csúcspontot nyilvánvalóan a 2006-os Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika jelentette. Az azt követő Brüno (2009) és A diktátor (2012) – a focihuligános Agyas és agyatlant (2016) pedig inkább ne is emlegessük, de most itt a Borat 2. (Borat Subsequent Moviefilm: Delivery of Prodigious Bribe to American Regime for Make Benefit Once Glorious Nation of Kazakhstan), és a kérdés nyilván az, hogy az amerikai elnökválasztásra időzített film hozza-e az első rész szintjét. Simán hozza, szerintünk.

Persze, az világos, hogy az első Borat-film annyira sokkolóan újszerű és pofátlanul merész volt, hogy a második rész semmilyen formában nem nyújthatja ugyanazt az élményt, irreális is ezt elvárni. A kérdés az, hogy energiában, humorban és kreativitásban lehet újra letenni az asztalra ugyanazt, pláne úgy, hogy Borat alakja abszolút közismert lett, Sacha Baron Cohen pedig már egy rakás álruhát lőtt el Who is America? című műsorában, (szélső)jobboldali politikusok tucatját szedve rá – logikus feltevés, hogy a hozzájuk hasonló közszereplőkben mára kialakult némi gyanakvás. És mégis sikerült őket csőbe húzni. Merthogy az történik, hogy a kazah kormány újra Amerikába küldi a sokáig kegyvesztett Borat Szagdijevet, hogy megvesztegesse Mike Pence alelnököt egy majommal – aki mellesleg az ország kultuszminisztere is -, hogy az segítségen ismét naggyá tenni Kazahsztánt.

Csakhogy a csimpánz helyett Borat eddig a pajtában tartott 15 éves lánya, Sandra Jessica Parker (Maria Bakalova) érkezik Amerikába, így ő lesz a kiszemelt ajándék, csakhogy ehhez a trampli kiscsajból igazi nőt kell faragni. És ahogy az első részben a kövér és nagyon szőrös Azamat (Ken Davitian) volt Borat másodhegedűse, itt a lassan öntudatra ébredő lány lesz a szárnysegéd, sőt, több is annál, és nem csak azért, mint ami Donald Trump legbelső körébe tartozó Rudy Giuliani hotelszobájában történik. Az első Borat film sikerének az volt a titka, hogy nagyon okosan volt irtózatosan otromba, pont a megfelelő adagolással és időzítéssel. Van egy jelenet, mi is írtunk már róla, ahol a magába roskadt Borat, aki a Facebookon korábban azt látta, hogy a Holokauszt, hazája legszebb ünnepe nem is létezik, minden mindegy alapon besétál egy zsinagógába, ahol két idős néni megnyugtatja, hogy bizony a népirtás valóban megtörtént, ő pedig visszanyerve az életkedvét, ragyogó mosollyal fut ki az épületből. Az, hogy ez egyáltalán nem lett sem ízléstelen, sem bántó, az nyilván Cohent és kreatív csapatát dicséri, akik elképesztő munkát végezhettek az áldozatok becserkészésével, a jelenetek felépítésével és magával a zökkenőmentes forgatással – az persze nem fog kiderülni, hányszor nyúltak mellé, de mindegy is.

A lényeg az, hogy a nálunk is „fogható” Amazon Prime-on péntektől elérhető Borat 2 különösebb erőfeszítés nélkül ugorja meg az összes akadályt, és azzal, hogy a történet végére Borat lánya a hibbant kazah riporterrel egyenrangú szerepet kapott, némi mélységet is kap a történet. Nem mintha egy Borat filmnek különösebb mélységre lenne szüksége, de a bolgár Maria Bakalova tényleg egyenrangú partner lesz, a többit pedig maguktól is hozzák a bepalizott politikusok és összeesküvés hívők, akik olyan hátborzongató marhaságokkal állnak elő, amire talán egy kreatív író sem lenne képes, a végére pedig kapunk egy szaftos fordulatot, és Borat falujának lakói is új foglalkozást találnak maguknak. Természetesen pofátlanul vicceset.  

Értékelés: 8/10