9 filmes mérföldkő a 90-es évekből

A Terminátor 2., a Titanic, a Babe, a Toy Story vagy a Mátrix nélkül ma nagyon máshogy nézne ki a filmipar.

Manapság is folyamatosan zajlanak a filmes innovációk, elég csak az Avatar-filmekre gondolni, de a legmesszebbre ható, a mozit gyökeresen átalakító változások a 90-es években történtek. Íme a legfontosabb mérföldkövek.

Terminátor 2. - Az ítélet napja - Az első részben CG főszereplő


James Cameron 1991-es filmje, amely a legjobb vizuális effektusok kategóriájában Oscar-díjat nyert, fontos evolúciós lépést jelentett az iparág számára: itt tűnt fel az első, részben komputer által generált (CG) főszereplő egy játékfilmben. Dennis Muren VFX-mester vezetésével az ILM-et bízták meg az alakváltó T-1000-es (Robert Patrick) "folyékony fém" megjelenésének megalkotásával. Nem kellett a nulláról kezdeniük, mert Cameron előző filmje, A mélység titka jóvoltából már volt egy tervrajzuk az android bérgyilkosukhoz: az első valósághű CG-vízeffekt, amely emberi formát öltött (és szintén kaptak érte egy Oscart.)

A szépség és a szörnyeteg - A 2D és 3D animációs technikák házasítása

Forrás: Disney

 

A Disney animációs musicalje – az első animációs film volt, amelyet a legjobb film kategóriájában Oscar-díjára jelöltek –, a CG korai alkalmazásával úttörőnek bizonyult. A Pixar által kifejlesztett Computer Animation Production System (CAPS) segítségével a stúdió képes volt kombinálni a kézzel rajzolt karakteranimációt a Szépség és a Szörnyeteg romantikus tánca közbeni lendületes kameramozgásokkal.

 

Jurassic Park - A digitális effektek új korszakának kezdete

Amikor Spielberg belefogott a dínós projektbe, még praktikus effektekben gondolkodott. Stan Winstont a dinoszauruszok megtervezésére szerződtették, Phil Tippett bábművész és stop-motion mester gondoskodott az őslények mozgásáról és életre keltéséről, Michael Lantieri, a fizikai effektek szakértője a színészek és a „báb” dínók közötti interakciót irányította volna. Amikor az Industrial Light & Magic szakemberei azt javasolták, hogy próbálják meg a dinoszauruszokat teljes egészében számítógépen generálni, a VFX-ért felelős Dennis Muren szkeptikus volt - egészen addig, amíg a káprázatos tesztfelvételek, amelyeken egy T-Rex száguld a vásznon, be nem bizonyították, hogy meg lehet csinálni.

"Ez volt az a pillanat, amikor hirtelen megértettem, hogy minden meg fog változni" - meséli Spielberg Lawrence Kasdannak a "Light & Magic" című dokumentumfilmben. "Nemcsak az én filmem, hanem az egész világ követni fogja.

Mindannyiunk és a közönség számára is mindent megváltoztatott, és soha többé nem volt visszaút."

Babe – Elhisszük, hogy beszél a disznó

A juhászversenyt megnyerő árva kismalac sztorija forradalmasította a beszélő állatfilmet. Élőszereplős filmben először a főszereplő állatok itt maguk mondták el a szövegüket, nem pedig narrátorra vagy szinkronhangra támaszkodtak az alkotók.

A Babe a Rhythm & Hues VFX-stúdió és három animatronikai stúdió mérföldkőnek számító együttműködésének eredménye. A gyakorlatban az élőszereplős állatfelvételeket kombinálták a CG-animációval és az animatronikus, azaz a bábfelvételekkel. És ezzel sikerült a lehetetlen, a nézők elhitték, hogy tényleg beszél a malac, ami egy új, beszélőállatos trendet indított el.


Toy Story - A CG játékdoboz megnyitása

A Pixar 1995-ben hivatalosan is nagykorúvá vált az iparág első CG-animációs filmjével, Woody, Buzz és az antropomorf társaik pedig örökre megváltoztatták az animációs filmipart. A CG háromdimenziósabb, dinamikusabb és magával ragadóbb élményt nyújtott, mint kézzel rajzolt elődje. Miután egy évtizeden át innovatív rövidfilmjeivel (köztük az Oscar-díjas Tin Toy-jal) lefektette az alapokat, a Pixar (Ed Catmull társalapító és John Lasseter kreatív vezető irányításával) új animációs rendszert épített, szövegalapú modellezést alkalmazott, és ezzel paradox módon humanizálták az animációs technológiát.


Titanic - Epikus előrelépések a VFX-ben

A T2 után James Cameron a történelem leghíresebb hajótörésének aprólékos rekonstrukciójával is nagyot újított. Korábban a filmekben ábrázolt hajók szinte mindegyike víztartályban forgatott miniatűr volt, a víz mozgása azonban óhatatlanul leleplezte a trükköt, és ezért statikus beállításokra és gyors vágásokra volt szükség. Amiben Rob Legato VFX-mester és csapata újított, az a „mozgásvezérelt” víz volt.

"Azáltal, hogy mind a valósághű digitális vizet, mind a CG-embereket életre keltettük, lehetővé vált számunkra, hogy érzelmileg megindító felvételeket tervezzünk, amelyek a nézőket a távolból a hajó belsejébe vitték.”


Születésnap - Dogme DV

Már a 90-es évek elején is léteztek digitális (tehát nem celluloidra forgató) kamerák, de ezek nagyok és drágák voltak. A DV (videó)kamerák megjelenése ugyanebben az időben viszont óriási hatással volt a független és nem fikciós filmművészetre. Olyan cégek álltak az innováció élére, mint a Sony és a Canon, köszönhetően a miniatűr kazettaszalagra rögzítő kameráiknak.

A technológia igazi fordulópontja az 1998-as cannes-i filmfesztiválon Thomas Vinterberg Születésnap című filmjének premierje volt. Vinterberg egy mindössze 700 dolláros, „lakossági” DV-kamerával olyan mesterművet alkotott, amely a közönséget is lenyűgözte, és elindította vele a Dogma 95 mozgalmat.


Star Wars: Baljós árnyak: A digitális vetítés csodája

1999. július 18-án az Egyesült Államok négy mozijában példátlan dolog történt: a közönség úgy nézett meg egy nagy stúdiófilmet, hogy közben egyetlen tekercs film sem futott át a vetítőgépen. George Lucast régóta zavarta az általa „19. századi technológiának” nevezett vetítési módszer, de egészen a Baljós árnyakig kellett várnia, hogy álma a digitális vetítésről valóra váljon. És hogy miért olyan fontos ez a technológia? Mert így a film a 100. megtekintéskor is ugyanúgy néz ki, mint az elsőn, karcolások és illesztések nélkül.

A mozik átalakításának nehézségei és költségei kezdetben a stúdiókat és az üzemeltetőket is óvatossá tették a technológiával szemben, de mostanra gyakorlatilag lehetetlen nem digitális technikával vetített új filmet találni.


Mátrix – Hallani és látni a digitális hangokat

Forrás: Warner Bros.

 

A Wachowski tesók filozofikus cyberpunk odüsszeiája kapcsán a legtöbbünknek a "Bullet-Time"-effektus jut eszébe. Az idő megállítására szolgáló, több kamerás technikával a John Gaeta vezette technikai stáb új szintre emelte a kamerák részvételi és irányítási módjait az akciójelenetekben.

A Mátrix azonban másban is törte az utat: ez volt az első digitálisan hangvágott film. Az új szoftverek kezelése fáradságos, időigényes és nehézkes volt, cserébe vizuálisan megjelenítette a hanghullámformákat, ami óriási segítséget jelentett a hangok kombinációjának és crescendójának valós idejű beállításában.

Via: IndieWire