Minden idők legjobb stoptrükkös filmjei

Nagy sikerrel fut a Netflixen az Egy ház, három család című stop-motion animációs film, ennek örömére mutatjuk a műfaj 11 csúcstermékét.

A stop-motion filmek készítése papíron nem tűnik annyira bonyolultnak. Első lépésként be kell állítani a bábukat egy pózba, lefotózni a kompozíciót, aztán mozdítani kicsit a bábukon, és újra fotózni.

„Mindössze” 24 fotót kell készíteni ahhoz, hogy létrejöjjön egy másodpercnyi mozgókép, vagyis percenként 1440-et, egy 90 perces filmhez pedig 129 600 alkalommal kell kattintani.

Nagyjából egy év alatt el is készülhet a produkció, már ha több tucatnyian dolgoznak a projekten.

Az óriási türelmet igénylő munka végeredménye lehet egy szándékosan darabos, stilizált film, a CGI-mozikkal vetekedő látványosság és lenyűgözően realisztikus animáció is. Összeállításunkban mutatunk példát mindegyikre, a közös bennük, hogy rengeteg kreativitással készültek.

Karácsonyi lidércnyomás

Forrás: M2

 

Egyetlen stopmotion-toplista sem készülhet el a műfaj nagymesterének említése nélkül. Henry Selick még a Disney-nél gyakornokoskodva kötött barátságot Tim Burtonnel, és kettejük közreműködéséből született meg minden idők egyik legfurább karácsonyi mozija, amelyet Oscar-díjra jelöltek a legjobb speciális effektusok kategóriában.

A sztori szerint Halloween város polgármestere, Rosszcsont Jack elhatározza, hogy saját irányítása alá vonja karácsony ünnepét. Ám a legjobb tervbe is hiba csúszhat. Hiába teszi el az útból a Mikulást, rá kell jönnie, hogy a helyettesítése nem gyerekjáték.

A Karácsonyi lidércnyomás sok tekintetben úttörő volt, köszönhetően többek közt az új „frame grabber” technológiának. Külön bravúr, hogy annak ellenére sikerült a főszereplő arcát kifejezővé tenni, hogy nincsenek is szemei, de említést érdemel az a szörny is, amely 360 fokban tudja kinyitni a száját.  

A padláson (2009)

A legendás animátor, Jiří Barta a cseh bábfilmek hagyományát viszi tovább. Filmjében, amelyet 20 éves alkotói szünet után készített el, a padláson felejtett limlomok elképzelt világát festi meg, ezért is ragasztották rá a „cseh Toy Story” címkéjét.

Főszereplője Pomnenka egy kedves baba, akit mindenki szeret, de elég vagány is, hogy ellenszegüljön a nehézfiúknak. Amikor ugyanis a főgonosz Hlava őt szemeli ki legújabb gaztette célpontjául, Pomnenka és barátai összefognak, hogy megvédjék otthonuk békéjét.
A kalandos mesében hemzsegnek a mozgalmas akciójelenetek, váratlan fordulatok és okos gegek, de nem hiányzik belőle a humor és a költőiség sem.

Barta bravúrosan használja a különféle technikákat, gyurmafigurákkal, rajzanimációval, papírkivágással,  de még élő szereplőkkel is dolgozik.

ParaNorman (2012)

Sam Fell és Chris Butler komédiájában ostrom alá vesznek a zombik egy kisvárost, és csak  a kiközösített, furcsa kissrác, Norman segíthet, aki képes beszélni a halottakkal. A zombikon kívül Normannek fel kell vennie a harcot a szellemekkel, a boszorkányokkal, és, ami a legrosszabb, az idióta felnőttekkel is, hogy megmentse városát az évszázados átoktól.

Ha stop-motion animáció, akkor a 2005-ben alapított Laika filmstúdió is megkerülhetetlen. Itt készült többek közt A halott menyasszony, a Coraline, a Doboztrollok és a Kubo és a varázshúrok. A ParaNorman esetében a legnagyobb mutatvány az volt, hogy sikerült a 12-es korhatáron belül maradva rémisztő karaktereket teremteniük. Lenyűgöző látvány, ahogy a zombik kitörnek a föld alól, és ahogy a fák különféle formákba rendeződve próbálják elállni a főhős útját.

A fantasztikus Róka úr

Wes Anderson „Vuk”-jának a ravaszkodástól visszavonult Róka úr a főszereplője, aki élvezi a vidéki életet, a nagy házat, a kölyöknevelést, de amikor lehetőség nyílik egy utolsó nagy rablásra, a tisztes családapából előtör a régi szenvedély. A gazdák persze rossz néven veszik, hogy kifosztották őket, és rókavérre szomjaznak. Az állatok azonban összefognak Róka úrral, és együtt veszik fel a harcot az őket kifüstölni szándékozó gazdák ellen.

Ha még a stop-motion filmekben megszokottnál is darabosabbnak érezzük A fantasztikus Róka úr animációját, az nem a véletlen műve. A rendező kérésére másodpercenként nem 24, hanem csak 12 képkockát használtak, és többek közt emiatt is hat igazán wesandersonosnak a végeredmény. És persze az élénk színek, meg az olyan szokatlan beállítások miatt, mint amikor az alagutat ásó szereplőket totálból és két dimenzióban látjuk, mintha egy Pac-Man játékban lennének.

Életem Cukkiniként

A svájci Claude Barras Oscar-jelölt filmje mindössze 66 perces, de nemcsak ezért lóg ki a sorból, hanem a fajsúlyosabb témaválasztás miatt is. A főhős Cukkini átlagos kilencéves kisfiúként éli az életét, de édesanyja hirtelen meghal, ő pedig gyerekotthonba kerül. Egyetlen támasza új barátja, a rendőrtiszt Raymond, aki elkíséri új "otthonába" is. A barátságtalan környezet és a sok kis árva között a fiú először nehezen találja meg a helyét, de egy kislány érkezésével rátalál a szerelem.

Coraline és a titkos ajtó

A tizenkét éves Coraline vidékre költözik a családjával. Nehezen találja helyét az új környezetben, egyik nap azonban különös felfedezést tesz, rábukkan egy titkos ajtóra, amely mögött a saját életének egy másik változatába csöppen. Ezt az életét azonban sokkal jobbnak, érdekesebbnek találja. Csak egy dolog furcsa, mindenkinek gombszeme van. A nagyszerű kaland egyre veszélyesebbé válik, amikor a "másik" szülei ott akarják tartani örökre.

A Karácsonyi lidércnyomás rendezője Tim Burton helyett ezúttal Neil Gaiman világát ültette át tökéletesen a vászonra. A látványvilág elképesztően részletgazdag, a „másvilág” pedig még színesebb is, mint Coraline igazi otthona. A figurák mimikái már-már a rajzolt filmekét idézi, hála a „rapid prototyping” technológiának, de a legzseniálisabb trükk az, amikor a lufiemberként tekergő Bobinskiről kiderül, hogy nem is őt látjuk, hanem patkányok sokasága mozgatja a ruháját.

Wallace & Gromit: Az elvetemült veteménylény (2005)

Forrás: PORT.hu

 

Íme a film, amely annak idején elhappolta Tim Burton és A halott menyasszony elől a legjobb animációs filmnek járó Oscart! Wallace és Gromit, a hóbortos angol vidéki feltaláló és hű négylábú segédje ekkor már ismert figurák voltak: Nick Park és az Aardman Animációs stúdió sikeres rövidfilm sorozatában mutatkoztak be. Az egész estés filmben is galibába keverik őket saját találmányaik, hőseink ugyanis azzal keresnek némi mellékest, hogy humánus módon tartják távol a kerteket megdézsmáló nyúlhadat. Ám hirtelen egy hatalmas, rejtélyes, zöldségdúló „fenevad” kezd garázdálkodni a környéken, és innentől egy vérbeli horrorparódiát láthatunk, a műfaj minden klasszikus ijesztgető elemével, és egy vérszomjas gróf személyében még igazi gonosztevő is akad.

Doboztrollok (2014)

A Laika a Coraline és a ParaNorman után újra bebizonyította, hogy bár nem olyan nagy játékosok a piacon, mint mondjuk a Pixar, remek ötletekkel, sok szívvel és rengeteg munkával mégis képesek fantasztikus dolgokra a stop motion animáció segítségével.

Így készült a Doboztrollok is, egy komikus mese, amely Sajthidán játszódik, a puccos Viktória korabeli városban. A bájos, macskaköves utcácskák alatt laknak a Doboztrollok, ezek az undok szörnyek, akik éjszaka előmásznak a csatornákból, és ellopják a városlakók gyerekeit és sajtját. Legalább is így tartja a legenda, de a valóságban a Doboztrollok különc csodabogarak földalatti barlangokban élő közössége, akik újrahasznosított kartondobozokat hordanak úgy, ahogy a teknős a páncélját. Köztük nevelkedett Eggs, az árva fiú, és amikor a Doboztrollokat célba veszi egy gonosz féregirtó, Archibald Snatcher, a kisfiúra vár a feladat, hogy megvédje őket.

Anomalisa

Charlie Kaufman (Adaptáció, Egy makulátlan elme örök ragyogása) filmje a bizonyíték rá, hogy nem minden animáció szól a gyerekeknek. Az Anomalisa főszereplője Michael Stone, a mintaférj és családapa, aki Cincinattibe megy üzleti útra, ahol az ügyfélszolgálatosoknak rendezett konferencián kell előadást tartania. A szállodában találkozik a fiatal, egyedülálló Lisával, aki pékáru üzletkötőként dolgozik. Lisa felajánlja, hogy megmutatja neki, hogyan törhet ki a reménytelennek tűnő helyzetéből.

Kaufman filmje a depresszióról és az életközepi válságról szól, és annyira realista, hogy még egy kínos szexjelenet is van benne. Máskor viszont imádnivalóan szürreális, Michaelt például annyira untatják az emberek, hogy mindenkit ugyanolyannak lát.

Kutyák szigete

Wes Anderson  A fantasztikus Róka úr sikerén felbuzdulva újra a stop-motion animációhoz nyúlt, de Kutyák szigete a szatírához közelebb van, mint a klasszikus meséhez. A film hőse Atari Kobajasi, a korrupt Kobajasi polgármester 12 éves nevelt fia. Mikor egy rendelet értelmében Megaszaki összes kutyáját egy széles kiterjedésű, hulladéklerakóként használt szigetre száműzik, Atari egymaga indul apró repülőjén a Szemét-szigetre, hogy felkutassa testőrkutyáját. Ott egy falka új barát segítségével belevág nagy kalandjába, ami megváltoztatja az egész város jövőjét.

Kubo és a varázshúrok

A Laika a Coraline, a Paranorman és A doboztrollok után emelte a tétet, és a stop-motion műfajban először, egy egészestés fantasy akció-kalandfilmet készítettek.

A képzeletbeli Japánban játszódó sztori hőse az okos, jószívű Kubo, aki azzal keresi kenyerét, hogy történeteket mesél a tengerparti városka lakóinak. Ám nyugodt élete egy csapásra a feje tetejére áll, amikor véletlenül megidéz egy szellemet a múltjából. A menekülni kényszerülő Kubo összeáll Majommal és Bogárral, és nekivág az izgalmas kalandnak, hogy megmentse családját, és megfejtse elesett apja rejtélyét, aki a világ legnagyobb szamurája volt.

via: Looper

A Port.hu zenés sorozata első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.