Példátlan átalakulás előtt áll a világ, ezekre a dolgokra lehet a legnagyobb szükség hozzá

Infrastrukturális beruházások és energiaátmenet

Az elmúlt hónapokban számos olyan bejelentés történt a világban, ami arra utal, hogy begyorsulhat az energiaátmenet, számos kormány és csoport felismerte, hogy tempósabban kell haladni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, ha el szeretnénk kerülni a klímakatasztrófát.

• Joe Biden például nyolc év alatt 2000 milliárd dollárt költene el infrastrukturális fejlesztésekre, amelybe beletartozik a közlekedés, a közműhálózat, a szélessávú internethálózat és a feldolgozóipar is. A programban hangsúlyos szerepe van az energetikai átalakulásnak is, többek között a cél 500 ezer elektromosautó-töltő állomás kiépítése 2030-ig és 50 ezer hagyományos hajtású tömegközlekedési eszköz lecserélése. Emellett 10 évvel meghosszabbítanák a tiszta energiaforrások (pl. szél- és napenergia) beruházásai után járó adókedvezményeket és 100 milliárd dollárt költenének el a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztésére annak érdekében, hogy az Egyesült Államok 2050-re képes legyen elérni a karbonsemlegességet. Ezt persze még a törvényhozáson is át kell vinnie még.
• Emellett persze Európa is klímasemlegessé válna 2050-re, Kína pedig ugyanezt 2060-ra tűzte ki a zászlójára. Az Európai Unió például legalább 1000 milliárd eurót mozgósítana a következő évtizedben a dekarbonizáció jegyében, amelybe szintén beletartozik a villamosenergia-termelés és a közlekedés is (pl. elektromos autók, hidrogénhajtás, akkumulátor technológia). Kínában pedig a 14. ötéves terv tervezete 20 százalékra növelné a nem-fosszilis energiaforrások arányát az áramtermelési mixben a jelenlegi 15,8 százalékról és jelentősen csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást is. Ez azért fontos, mivel az ország a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a globális kibocsátás közel 30 százalékáért felelős.
• A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint 2020-2030 között a telepített fotovoltaikus naperőmű-kapacitás évente 13 százalékkal bővülhet, és a villamosenergia-kereslet növekedésének a harmadát fedezheti. A szélenergia szintén dinamikus bővülés előtt áll a következő években, különösen a tengeri szélerőművek, és az IEA becslései szerint 2030-ban akár már 140 millió elektromos jármű is lehet az utakon, optimista esetben 245 millió.

Ezek összességében rettentő nagy számok, ugyanakkor viszonylag keveset lehet hallani arról – egyelőre -, hogy ez milyen erőforrásigényeket támaszt a világ bányaiparával szemben, és melyek azok a nyersanyagok, amik kritikus fontosságú szereppel bírnak majd ebben a több évtizedes energiaátmenetben. Sokmillió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel, néhány esetben a jelenlegi termelés többszörösét.

Jelentősen magasabb igény lesz egyes nyersanyagokra

A Világbank egy 2020-as részletes tanulmányában azonosított számos olyan nyersanyagot, amelyek kifejezetten fontos szerepet játszhatnak a következő évtizedekben az energetikai átalakulás során, beleértve azokat, amelyek az akkumulátor technológiához kellenek, illetve a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának a kialakításához (pl. napelem, szélerőmű). Az alábbi táblázatban láthatóak azok a területek, amelyek kapcsán a jövő erőforrás-igényeit próbálta megbecsülni a szervezet.