Vérszemet kaptak a magyar vásárlók: óriási fegyvert hagytak a kezükben a boltok

2020. augusztus 7. 05:49

A tudatos vásárlás, fogyasztás napjaink egyik jellemző trendjévé vált. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan kapott egyre nagyobb figyelmet, viszont a tavalyi évben a klímaválságot, és az idei évi pandémiát érintően az egyik legfontosabb kérdéssé vált. A vásárlók egyre inkább kezdik felismerni a tudatosság szerepét, és hogy minden egyes alkalommal, amikor pénzt költenek valamire, akkor azt a szolgáltatást, terméket választva támogatják is azt, és az ügyeket, amelyeket képvisel. A pénz így "szavazattá" válik a vásárló kezében, viszont a tudatosság a mindennapokban nem is olyan egyszerű. Arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek manapság a vásárlók, hogy hogyan használják ki a tudatosságigényt a cégek, és mekkora szerepe van a vásárlási bojkottnak a Pénzcentrum Vas Dórát, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) etikai bizottságának elnökét, a MatrixPR Kft. kríziskommunikációs szaktanácsadóját kérdeztük.

Manapság egyre több vásárlói szokásokat kutató felmérés foglalkozik a tudatosság kérdésével, és úgy tűnik a magyar vevők is egyre jobban odafigyelnek arra, mit és hogyan vásárolnak meg. Kevesebb hús és rövidebb utazások, több helyi termék a bevásárlókosárban, a legújabb termékcsodák helyett a régiek megőrzése és megjavíttatása - ilyen válaszok születtek egy friss nemzetközi felmérésben arra vonatkozóan, min változtatnának a vásárlók az egészség- és környezettudatosság jegyében.

Ezek a folyamatok már zajlanak egy ideje, azonban 2019-ben, amikor mindennél több figyelmet kapott a klímaválság, illetve az idei pandémia válságos hónapjai ráirányították a figyelmet arra, hogyan is vásárolunk. A tudatosság ott kezdődött a járvány alatt, hogy a vevők sokkal tudatosabban készültek a vásárlásra, mivel minél ritkábban akartak boltba menni, vagy online állították össze a bevásárlókosaruk tartalmát, ahol sokkal több idejük volt mérlegelni.

Ezeknek a hónapoknak a hatása biztosan nem múlik el nyomtalanul.

Míg korábban a tudatosság a vásárlás során jellemzően nem terjedt ki minden egyes alkalomra, amikor az ember pénzt költött, a járvány és a közelgő klímakatasztrófa sokaknak felnyitotta a szemét: a pénz, amit elkölt, abból épül a jövő, amelyet befolyásol, mire is költ az illető. Minden költéssel támogat a vásárló egy szolgáltatást, márkát, terméket, ezzel pedig azokat az ügyeket is, amelyeket ezek képviselnek.

Anna Lappé, élelmiszeripar szakértőtől, a fenntartható élelmiszerek védnökétől származik a gondolat: minden alkalommal, amikor pénzt költesz, egy olyan világra szavazol vele, amilyenben élni akarsz. (“Every time you spend money, you're casting a vote for the kind of world you want.") A vásárló felelőssége sokkal nagyobb eszerint annál, minthogy jó minőséget vesz-e, jó árban. Azzal, hogy pénzt költ egy jobb vagy rosszabb jövőt épít magának - és másoknak is.

Pénzcentrum: Maximálisan egyet lehet érteni ezzel a gondolattal, vagy azért ez nem ilyen egyszerű? A pénz tényleg minden esetben szavazat?

Vas Dóra: Nagyon tisztelem Anna Lappé munkásságát. Jól példázza, hogy egy olyan nehezen megérthető globális problémát, mint a klímakatasztrófa, hogyan lehet közel hozni az emberekhez. És hogyan lehet rádöbbenteni őket arra, hogy az egyéni vásárlási döntéseikkel mit tehetnek az emberiség jövőjéért.

A pénz csak akkor válik szavazattá, ha először úgynevezett problémamegoldó, igazi vásárlási döntést hozunk. Márpedig a vásárlási döntésekkel foglalkozó kutatások szerint számos különböző vásárlási döntési helyzet van (az impulzusvásárlások, a leegyszerűsítettek, a szokáson alapuló vásárlási típusok).

A vásárlások töredéke tartozik a tudatos vásárlási döntések közé. Az élelmiszerek vásárlásánál pedig magas az impulzusvásárlások aránya, amikor fogalmunk nincs, miért és minek került a kosárba egy-egy termék.

PC: Manapság egyre több gyártó, termelő dönt amellett, hogy eladásra szánt termékeivel kiáll egy ügy mellett: lebomló csomagolással harcol a fenntarthatóságért, fair trade termékekkel a méltányos kereskedelem mellett, akár úgy, hogy támogatja a magyar termelőket azzal, hogy tőlük veszi az alapanyagot.

Mondhatjuk, hogy a vásárló is kiáll ezek mellett az ügyek mellett, ha ilyen termékeket vásárol?

Vas Dóra: Igen, így van. És ez egyértelműen megjelenik a helyi termelők kommunikációjában is érvként. Hazánkban például a Magyar Termék Nonprofit Kft. már évek óta a "Vedd a hazait!" szlogennel kampányol, sikeresen. A koronavírus járvány ehhez a törekvéshez kiválóan hozzájárulhat, hiszen a kézműves és a hazai, előállítású termékek iránti igény felerősödött az utóbbi hónapokban.

PC: Hogyha a pénzt valóban mint szavazatot képzeljük el, akkor az, aki tudatosan vásárol bizonyos termékeket, ő a pénzével szavaz arra a "közös ügyre". Viszont aki a válaszható termékek közül nem a környezettudatos, vagy nem fair trade árut veszi, az automatikusan - ennél a metaforánál maradva - ezek ellen az ügyek ellen szavaz? Vagy inkább olyan, mintha "nem menne el szavazni"?

Vas Dóra: Nem terhelhető a fogyasztókra a teljes felelősség, mintha rajtuk múlna minden. Pont ez a legnagyobb probléma a vállalatok hozzáállásával, hogy a környezettudatosság sokszor kimerül a greenwashinggal, greenlabelinggel. Érzékelhető, hogy van egy egyre nagyobb igény a nem nagyüzemi hústermékekre, illetve a tisztán növényi, vagy gluténmentes élelmiszerekre. Sőt, aki tudatosan kezd élelmiszert vásárolni, egyre körültekintőbbé válik más termékcsoportokkal kapcsolatosan is.

A vállalatok oldaláról viszont látok egy fáziskésést. Sokkal többet tehetnének a fenntartható termelésért, miközben most csak akkor lépnek, ha a fogyasztók már keresnek bizonyos terméktípusokat. Nem törnek utat, csak kullognak a megváltozó vásárlói szokások után.

PC: Ugyanígy "szavazatnak" tekinthető, ha valaki bizonyos termékeket szánt szándékkal elkerül?

Hiszen előfordul, hogy egy bizonyos márka, vagy egy a termékhez köthető személy - gondolunk itt az utóbbi időben nagy port kavart J. K. Rowling ügyére - olyasmi mellett áll ki, amit a vásárló nem szeretne támogatni.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Vas Dóra: Bizony, a vásárlói bojkott az egyik legerősebb fegyver a vásárlók kezében. Egyre könnyebben rántják elő, és egyre hektikusabb, kiszámíthatatlanabb a vásárlók reagálása a vállalatok által elkövetett hibákra. A kríziskommunikációs szakirodalom számos sikeres vásárlói bojkottot mutat be.

Ezek közül a legismertebb talán a Nestlé elleni 2010-es, mely egy sokkoló youtube filmmel vette kezdetét. A Greenpeace által koordinált akció sikere miatt meg is hátrált a vállalat. Jól kötötték egy termékhez (Kit Kat) és nagyon közel hozták a fogyasztóhoz a problémát. 2013-ban az olasz Barillát büntették egy rasszista kijelentés miatt az olasz vásárlók.

Magyar példaként említhető a Danone elleni 2001-es bojkott a győri gyárbezárás ellen és a Győri keksz márka megvédése érdekében, ami évekig tematizálta a Danone kommunikációját. Most a fast fashion ruhagyártók kerültek hatalmas bajba, és nemcsak a koronavírus miatt. Terjedőnek látom azt a vásárlói magatartást, hogy még a használt ruhát sem akarják visszavinni az üzletekbe (az egyik üzletlánc biztosít ruhaleadási pontokat, ahol kupont ad a leadott ruhák után).

Hogy miért? A fenntarthatóság melletti elkötelezettségét azzal igyekszik bizonyítani a vásárlóknak a vállalat, hogy visszagyűjti és megsemmisíti a felesleges ruhákat. Ezt a vásárlók hiteltelennek tartják és még azzal sem akarják támogatni törekvéseiket, hogy leadják ott a ruhákat.

PC: Hogyha valaki tudatosan olyan termékekre szeretne költeni a mindennapokban is, amelyek kiállnak jó ügyekért, illetve olyanra nem költene, amelyek bizonyos ügyekkel szembe menne, nem csak pénzt, hanem az időt is rá kell fordítania. Hiszen bár az információkhoz könnyű hozzáférni, az ember nem kereshet rá minden termékre, amit vásárol, mert akkor az egész napja elmenne erre.

Lehetséges "bűntudat nélkül", nyugodt szívvel vásárolni?

Vas Dóra: Nagyon jól rátapintott egy valós problémára. Tudatos vásárlónak lenni eszméletlenül fárasztó. Éppen ezért nagy segítség, hogy vannak minősítések, jelölések, melyek garanciát jelenthetnek. Egy ideális világban természetesen az lenne a legjobb, ha csak bio minőségű alapanyagokat vásárolnánk csomagolásmentesen, helyi termelőktől, vagy még jobb lenne, ha a magunk által megtermelt terményeket dolgoznánk fel -- de ez egyszerűen nem megoldható.

Aki megpróbálja például az iskolai menza kiváltását, az tudja, elképesztő munka és szervezés ez a heti öt ebéd megoldása.

Nem véletlen, hogy Anna Lappé is írt egy könyvet arról, egyáltalán hogyan kivitelezhető a városi életmód mellett az organikus étkezés.

PC: Honnan tudhatja a vásárló, hogy nem csak marketing fogás áldozata?

Egy fair trade jelzéssel ellátott termék esetében ez egyértelmű, azonban egy átlagos vásárló nem tudja felmérni, hogy a környezetkímélőként reklámozott csomagolás, vegán mosópor, termelői savanyúság a piacon valóban, vagy csak marketingjében képviseli azt a szemléletet, amelyet a pénzével támogatni akar.

Vas Dóra: Engedjen meg személyes példát. Gluténkerülő vegánként jómagam három szűrőt alkalmazok. Ahhoz, hogy egyáltalán kipróbáljak egy terméket, elsőként megnézem a készítő weboldalát, vagy közösségi média felületeit - mit mond magáról, mennyire részletesen mutatja be a termékeket, a környezetét, a motivációit.

Nagyon jó szűrő a termelői piacok, a személyes találkozás lehetőség felajánlása. Ha nem is megyünk ki, de pusztán az a tény, hogy a termelő valahol elérhető (még ha az egy tőlünk távoli piac vagy kisbolt kéthetente), garancia arra, hogy arcával, jelenlétével felvállalja azt, amit előállít. És a harmadik a vásárlói visszajelzések áttekintése.

Két éve jelent meg a témáról könyvem: nagy közelítéssel bízhatunk az idegenek által írt vásárlói visszajelzésekben. És bízunk is: a kutatások szerint ennél jobban csak a barátaink és családtagjaink ajánlása vehet rá minket arra, hogy vásároljunk valamit.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 19. péntek
Emma
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem