Dühöngött az Éjjel-Nappal Budapest sztárja: a bankkártya semmire nem jó

Czibók László az Éjjel Nappal Budapest egykori sztárja újabban videoblogolással is foglalkozik. Egyik legújabb videójában arra keresi a választ, hogy mire is jó a bankkártya. A témafelvetés abszolút releváns, különös tekintettel egy olyan időszakban, amikor a digitaizáció egyre nagyobb mértékben formálja át a gazdaságot (és a társadalmat is), a készpénz pedig egyre inkább marginalizálódik.

Erre a folyamatra kívánt reflektálni Czibók a videóban. Hogy mi is a véleménye a testépítő tévésztárnak a bankártyáról, nem rejti véka alá: rögtön az elején leszögezi, hogy "arra biztosan nem jó, hogy a ****-ed kitöröld vele". Az anyag egy hete van fent a Youtube-on, azóta 11 ezer megtekintésnél jár. Czibók még egy verset is költött az általa annyira nem kedvelt tárgyról:

Hogy az államnak pontosan mi köze van a bankkártyák elterjedéséhez, nem vizsgáljuk most, mivel Czibók sem tette. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy a döntéshozók különféle ösztönzőkkel igyekeznek segíteni a vállalatoknak a digitális átállást, de a gazdaságfehérítés egyik legmegfelelőbb eszköze a készpénz háttérbe szorítása - ez persze így nem rímelt volna az első sorral. De nézzük is meg, miért zavarja annyira Czibókot a bankkártyák elterjedése.

A videoblogger egy kiragadott példával kezdi a kritikát: egy bevásárlóközpontban egy idős hölgy állt előtte a sorban, aki bankkártyával kívánt fizetni, az azonban nem működött, mert nem volt aktiválva. A példa azért helytelen, mert a bankkártyás fizetés az esetek döntő részében nem lassítja, hanem gyorsítja a vásárlást, a bankkártya aktiválása pedig alig pár perces folyamat. Gondoljunk csak bele, hányszor esett meg velünk, hogy sorbanállás során apróval fizettek előttünk, vagy a pénztáros egyszerűen csak nem tudott visszaadni. A kártyás fizetés legtöbbször gyorsítja a vásárlási folyamatot, ehhez aligha férhet kétség.

A második kritika ismét egy kiragadott példára alapoz: egy elromlott ATM miatt Czibók a bankfiókban akart készpénzt felvenni, a zárás előtti percekben azonban nem szívesen segítettek neki. A banki ügyfélszolgálatos eljárását ebben a kérdésben nem szeretnénk véleményezni, az automaták meghibásodása viszont szintén egy olyan ritka példa, ami miatt nem lehet átfogóan kritika alá vonni a bankkártyás fizetési rendszert. Czibók érthetően ideges volt abban a helyzetben, hiszen - saját elmondása szerint - nagy összegű fizetési kötelezettsége volt, dühét azonban hibás logika alapján terjesztette ki az egész kártyás fizetési rendszerre.Az érvelése egyszerűen nonszensz.

Egyrészt a nagyobb bankok automatái jelentős lefedettséget mutatnak országosan (a nagyvárosokban legalábbis biztosan), ezek pedig 0-24 órában üzelnek. Gondoljunk bele, mennyivel kényelmesebb elgyalogolni az adott ATM-hez, és akár készpénz is befizetni, mintha minden egyes tranzakciónkhoz személyesen jelen kéne lennünk - akár az ország (vagy a világ) bármelyik pontján.

Az egykori színész azt is nehezményezi, hogy saját pénzének használatáért fizetni kell a banknak. Bár maga is bevallja, hogy ezek az összegek nagyon alacsonyak, igazságtalannak tartja, hogy bármekkora összeget is fizessen a saját pénzéért. Választás ugyanakkor nincs, mert a munkaadó is megköveteli a bankszámlahasználatot - ezt pedig szintén elítéli Czibók.

Talán leírni sem kell, mennyi hibás érvelés halmozódott fel a fenti állításban. A bankszámla egyszerűvé, gyorssá és biztonságossá teszi a pénzhasználatot. Képzeljük el, mennyivel nagyobb az esélye annak, hogy a zsebben vagy a fiókban (de akár széfben) tartott készpénzünket ellopják, elveszítjük, megrongálódik, mintha a bankszámlán tartott pénz veszne el. Minket bármelyik sarkon megállíthatna egy rossz szándékú illető, és akár percek alatt megfoszthatna minket a havi fizetésünktől, ha azt zsebben vinnénk haza - és még meg is sérülhetnénk közben. A bankokat viszont manapság már nem fejre húzott harisnyával és fegyverrel rabolják ki, hanem laptopokkal - ennek esélye viszont elenyésző. Mint ahogy az sem lenne egyszerű helyzet, ha készpénzben kapnánk a fizetést, majd a különféle járulékokat, adónemeket szintén készpénzben kéne befizetnie a munkáltatónak. A biztonságnak és egyszerűségnek az ára a számlavezetési díj, ami jellemzően nagyon alacsony összeg.

Czibók nehezményezi a kamatok alacsony szintjét is, a "régen jobb volt" örökérvényű elv alapján. Itt egyrészt keveri a folyószámlát a lekötött betéttel, másrészt nem veszi figyelembe, hogy a 3-4 százalékos betéti kamatokkal egyidőben a lakáshitelek kamatai is kétszámjegyűek voltak. Befektetési lehetőségek pedig sokfélék vannak, míg pénzhez leginkább - tiszta módon - csak a banktól juthatunk.

A videóban elhangzik továbbá, hogy a készpénz korlátot szab a költéseknek is, a bankkártya viszont a "marketingnak" köszönhetően féktelen költekezésre ösztönöz. A költekezésünket bankkártyán is nyomon tudjuk követni - a számlakimutatásban például ez sokkal egyszerűbb, mint a készpénzes költés esetén. 

Felháborítónak tartja továbbá azt is, hogy a készpénzfelvétel díjhoz kötött, bár van korlátolt mennyiségű ingyenes készpénzfelvételi lehetőség. Ez valóban így van, de ez az összeg megint nem jelentős, másrészt a banknak szintén fedeznie kell a saját költségeit - ATM kihelyezése és karbantartása például ilyen költség. A banknak ráadásul a forgalomban levő készpénzállomány elkönyvelhető veszteséget jelent, hiszen annyival kevesebb összeg kihitelezésére, forgatására jogosult, a pénzintézet pedig ezért enyhe költségek formájában valóban "sarcol" minket - így ösztönözve a kártyahasználatot.

Hajlamosak vagyunk a bankra úgy tekinteni, mint korlátlan pénzzel rendelkező intézményre, holott ez nem igaz. A pénzintézet, attól még, hogy jelentős összegeket kezel főtevékenysége szerint, még gazdálkodó szervezet - ha sokkal több a bankbetét, mint a kihelyezett hitel, a bank veszteséget könyvel el. Ez nem is olyan ritka a modern gazdaságokban. Egy- egy nagybank bedőlése pedig nem csupán a pénzügyi rendszerek összeomlását eredményezi, de munkanélküliséget, a szegénység növekedését, egyes vállalatok csődjét és az ország gazdaságának zuhanását is okozhatja. Ha a bank felelőtlenül gazdálkodik, hatalmas társadalmi károk okozására képes, ma azonban már erőteljes szabályozási környezet véd ezek ellen. Az ügyfelek ösztönzéséül szolgáló, bőven elviselhető mértékű költségek pedig pont a felelős gazdálkodás elemei. 

Czibók szerint "aki kicsit is tud gondolkodni, az pontosan tudja, hogy miért van szükség bankkártyára." Ez pedig nem más, minthogy a nagy testvér állandóan figyeljen minket, tudja, mikor, honnan-hova mennyit utalunk. Összeesküvés elméletekkel való vitázására most nem vállalkozunk, azt viszont fontos tudatosítani, hogy az egyre szigorodó banktitok és adatkezelési szabályok miatt a banknak aligha van lehetősége visszaélni ezekkel az információkkal, olyan átfogó intézmény pedig, amely összesítve kezelni képes a vásárlók költési szokásat, nemcsak hogy nem létezik, de még össze is omlana a hatalmas és egyébként teljesen felesleges adatmennyiség alatt.

Az sem tetszik Czibóknak, hogy a bankszámla eredményeképp az állam tisztában van a fizetésünk mértékével. Nos, ha nem lenne bankszámlánk, az adóhivatal akkor is pontosan tudná, mekkora jövedelmünk van. A feketegazdaság visszaszorulását a bankszámlának köszönhetően ő maga is elismeri, ennek ugyanakkor úgy látszik, nem tulajdonít nagy jelentőséget a sok "negatívum" mellett.

A videó az értékelést leadók 88 százalékának tetszett, és csak 12-nek nem a mai napon. Bár a videó tele van válogatott blődségekkel és téves információkkal, a témafelvetés abszolút jogos. Hogy megválaszoljuk Czibók kérdését, felsoroljuk zanzásítva, mire is jó a bankkártya (az MNB ismertetőjét a bankkártyákról itt találod):

• Gyorsabb fizetést tesz lehetővé
• Biztonságosabbá teszi a vásárlást
• Könnyebb a tárolása, mint a készpénznek
• Mindeközben pont annyira univerzális, mint a készpénz.

Az Éjjel Nappal Budapest egykori sztárjának érvelése nem győzött meg minket, talán a "Miért jobb a buta nő?", vagy a "Valakit izomból nyakon vágnál, de nem teszed. Megoldási javaslatok" című videókat valóban hiteles forrásokra alapozva állította össze . 

A Pénzcentrum azt javasolja, hogy a pénzügyekről szóló információt minden esetben hiteles forrásokból, megbízható szakemberektől tájékozódjunk!

Egy-egy téves információra alapozott pénzügyi döntés akár hosszú évekre szóló kellemetlen helyzetet is eredményezhet nekünk, az információnak így minden esetben ellenőrizzük a forrását, hitelességét.