Mi folyik a magyar boltokban? Erről sok magyar vásárlónak halvány fogalma sincs

Az utóbbi fél évben kiemelt figyelmet kapott a magyar termékek vásárlásának témája. A Pénzcentrum a boltláncok, és szakértők megkérdezésén túl kíváncsi volt az olvasók véleményére is: mit gondolnak a magyar termékek körüli vitáról, fenntarthatóságról, minőségről, a boltok stratégiájáról, lokálpatriotizmusról és még sok kérdésről. Kutatásunk főbb, általános eredményeit korábbi cikkünkben közöltük, most pedig megvizsgáltuk részletekbe menően: az egyes boltok kedvelői hogyan látják a hazai termékek, magyar termelők és diszkontok helyzetét.

A Pénzcentrum felmérésében résztvevők leginkább a Lidlben (34,6%) szeretnek vásárolni, a nők valamivel szívesebben, mint a férfiak. A legszívesebben a fiatalok korosztálya és a dolgozók vásárolnak a Lidlben arányaiban. A rangsorban második a Spar, Interspar (17,6%) és harmadik az Aldi (15%). A Sparban különösen a nők, a fiatal korosztály és a nyugdíjasok szeretnek vásárolni, míg az Aldit a férfiak és a dolgozók preferálják leginkább. Az is érdekes, hogy amíg a Penny (7,4%) a negyedik legkedvencebb boltlánc a listán, a nyugdíjasoknak 10,8 százaléka preferálta, míg a fiataloknak csak 2,9 százaléka. A 35 év alattiak az Auchant és Tescót sem részesítik annyian előnyben, mint a nyugdíjasok.

Mindez azért érdekes a magyar termékek vásárlása szempontjából, mert egészen eltér a válaszadók véleménye olyan kérdésekről, hogy van-e elég magyar termék a boltok polcain, vagy mennyire fontos számukra, hogy egy boltlánc törekedjen a magyar termékek kínálatának bővítésére, a magyar termelők, beszállítók támogatására. Úgy tűnik, a vásárlók 58,6 százaléka számára fontos, hogy a bolt, ahol szívesen vásárol, törekedjen a hazai termékkínálat bővítésére. Közülük is a leginkább a nőknek, dolgozóknak, fiataloknak fontosabb ez a téma.

Abban pedig, hogy mennyire fontos számukra a magyar termelők, beszállítók támogatása, szintén kiemelkednek a nők: 10-ből 7 válaszadó nőnek inkább vagy nagyon fontos, hogy ez az általa kedvelt boltlánc kiemelt célja legyen. Megnéztük azt is, hogy az 5 legkedveltebb boltlánc vásárlói között hogyan oszlik meg azok aránya, akiknek ezek a kérdések inkább vagy nagyon fontosak. A sorrendet aszerint állítottuk fel, hogy melyik bolt vásárlói szerint lényeges a magyar termékek kínálatának bővítése:

Látható, hogy az Auchanban vásárlók számára a legfontosabb a termékkínálat növelés kérdése, de a többi bolt vásárlói esetében is 50 százalék feletti az arány. A beszállítók termelők támogatásában szintén az Auchan- és Spar-vásárlók állnak az élen, viszont harmadik helyre bejönnek a lidlizők is.

Vajon lehet összefüggés ezekben a kérdésekben azzal, hogy hogyan ítélik meg a válaszadók: elég magyar termék van-e a boltok polcain? Hiszen korábbi általános elemzésünkben látható volt, hogy nagyjából a válaszadók fele szerint vagy kifejezetten sok a magyar termék, vagy lehetne picit több, esetleg éppen megfelelő a mennyisége a boltok polcain:

Most megvizsgáltuk azt is külön, hogy eltér-e ebben egy Lidl- vagy egy Penny-vásárló véleménye. Összevontuk azokat a válaszokat, amelyek szerint inkább többnek, mint kevesebbnek érzik a magyar termékek arányát, illetve azokat, amelyek szerint épp megfelelő ezek mennyisége. Ez alapján látható, hogy amíg egy Penny-vásárló 56,6 százalékban elégedett a hazai áruk arányával, addig a lidlizők már csak 41,5 százalékban mondhatják ezt, az Auchanba járók pedig csak 26,1 százalékban.

Ezzel is összefügghet, hogy az auchanozók részéről nagyobb arányban elvárás a magyar termékek kínálatának bővítése. Viszont ott van pl. a Spar, Interspar: a válaszadók több mint fele elégedett a magyar termékek arányával, mégis sokan (61,7%) jelezték a korábbi kérdésben, hogy a termékkínálat bővítését üdvözlendőnek tartanák.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült, mi lehet az Aldi, Lidl, Tesco csodafegyvere: ez döntheti el a boltháború sorsát?

A szövegesen megfogalmazott válaszokból egy nagyon erős tendencia rajzolódik ki: a magyar és külföldi terméknek közel azonos árúnak és minőségűnek kell lennie.

Mit tudhatnak a vásárlók?

Az egész felmérésből kitűnt, hogy a magyar termékek kiemelten fontos témává kezdett válni az elmúlt időszakban - ez lehet a gazdasági válság hatása, a járványé, vagy akár a klímaváltozásé is. A sok együttes új hatás, és a már korábban is létező igények afelé tendálnak, hogy egyre fontosabbá válik ez a kérdés a vásárlók számára. A válaszadók 52,5 százalékának inkább vagy nagyon fontos tényező vásárlásnál, hogy az adott termék hazai áru, vagy sem. Azt is láthattuk, hogy a boltoktól is elvárnák, hogy több ilyen termék legyen a kínálatban, illetve hogy támogassák a magyar beszállítókat, termelőket.

Az információ azonban nem mindig jut el a vásárlókhoz. Hiába is támogatják a boltláncok nagy erőkkel a magyar termelőket, törekszenek rá, hogy minél több hazai beszállítóval szerződjenek, sok vevő valószínűleg egyáltalán nem értesül erről. Ezt abból gondoljuk, hogy megkérdeztük a kutatásban résztvevőktől, hogy tudomásuk szerint a bolt(lánc), ahol a legszívesebben vásárolnak törekszik-e a magyar termékek arányának növelésére, a magyar beszállítókkal való partnerségre. A vásárlók közül 60,2 százalék Igennel válaszolt, 4,8 százalék Nemmel, és 35 százalék (!) azt választotta: Nem tudja / Nem válaszol.

Ez azt jelenti, hogy 10-ből 6 vásárló tud csak arról, hogy a boltja valóban tesz azokért a célokért, amelyek a vevők több mint felének fontosak a vásárlásnál. Kevesen gondolják, hogy nem tesznek semmit a boltok, viszont rengetegen nem tudnak róla, vagy bizonytalanok. Megnéztük, melyik bolt vásárlói vannak a legnagyobb arányban azok között, akik szerint kedvenc üzletük igenis tesz a fent említett célokért.

Úgy tűnik a Spar, a Lidl, a Penny és az Aldi jár ebben is az élen. Tulajdonképpen minden bolt vásárlóinak nagy arányban az Igen választ kellett volna jelölniük, vagyis hogy tudomásuk szerint a bolt(lánc), ahol a legszívesebben vásárolnak törekszik-e a magyar termékek arányának növelésére, a magyar beszállítókkal való partnerségre. Hiszen az Agrárkamara már régóta egyeztetéseket folytat ez ügyben a hazai boltláncokkal, folyamatosan születnek az újabb és újabb megállapodások partnerségről, és a kiskereskedelem számára a fenntarthatósági céljaik megvalósításához is elengedhetetlen a magyar termelőkkel való együttműködés.

Tehát ha egy bolt vásárlója nem az Igen-t jelölte nagy arányban, mint mondjuk a CBA, Príma kedvelői, akkor ennek az állhat a hátterében, hogy nem jutott el hozzájuk az információ, mert a boltok egytől egyig tesznek a fent említett célokért. Ebből arra következtethetünk, hogy egyes boltok sokkal jobban kommunikálnak, esetleg használják ösztönzőként a magyar termékek reklámozását - így viszont a vásárlók is jobban tisztában vannak azzal, mi is zajlik a boltok és magyar termelők, beszállítók között.

A felmérés további részletes eredményeit következő cikkekben dolgozzuk majd fel, részletesen kitérve arra, miben tér el az aktív korú és a nyugdíjas korosztály gondolkodása a magyar termékek témában, illetve a vidékiek vagy a Budapestiek veszik szívesebben a hazait.

Címlapkép: Aldi / Todoroff Lázár