Kíméletlen kór fenyegeti a magyar családokat: minden hűtőben ott lapulhat a vész

A különböző élelmiszerek helyes tárolása abban is segít, hogy kevesebb étel végezze a kukában. Egy 2012-es EU-s kutatás szerint ugyan a termelési és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék, de mintegy 53%-a háztartásokból származik.1 Vagyis ha kicsit odafigyelünk arra, mit és hogyan használunk a saját otthonunkban, jelentősen hozzájárulunk a háztartási hulladék csökkentéséhez.

Tehát: pakoljunk jól! Tároljuk módszeresen élelmiszereinket a hűtőnkben, hogy csökkentsük az élelmiszer-eredetű megbetegedések kialakulásának esélyét, hogy kevesebbet kelljen végül kidobnunk a kukába és ennek köszönhetően még akár kisebb is legyen a számlánk a heti bevásárlásnál - javasolja a Tudatos Vásárló Blog. 

Felső polc

Itt olyan fogyasztásra kész élelmiszereket tartsunk, amik nem igényelnek további hőkezelést, főzést. Például felvágottak vagy ebéd maradékok.

Középső polc(ok)

Ide rendezzük a tejtermékeket, pl. kemény sajtokat, joghurtot.

Alsó polc

Ez a hűtő leghidegebb része, ezért itt tároljuk az elkészítésre váró nyers húst, halat. Különösen fontos a nyers húsfélék legalsó polcon való tárolása amiatt is, hogy elkerüljük a keresztszennyeződést, vagyis: ne csorogjon végig a húslé minden egyéb hűtőben tárolt élelmiszeren, ha esetleg nem zár tökéletesen a csomagolása.

A friss hússal különösen vigyázzunk. Ne tároljuk napokig a hűtőben. Nem elég csak a szaglásunkra hagyatkozni és az alapján dönteni, hogy megfelelő-e még. Sok baktériumnak nincs szaga, ételmérgezést viszont tud okozni.

Fiókok

Zöldségek, saláták, gyümölcsök, nektek itt a helyetek. Továbbá megfelelőek különböző friss fűszernövények tárolására (itt legalább nem fagynak hozzá a hűtő hátsó falához). A legtöbb gyártó esetében a legalsó fiók már nem is csak egyszerű fiók, hanem frissentartó rekesz (melynek fantázia neve márkánként eltér), amely még külön szabályozható is, és megfelelő páratartalmat biztosít a zöldségek és gyümölcsök számára, hogy azok minél tovább frissek maradjanak a hűtőnkben.

Az ajtó polcai

A sok ajtónyitogatás eredményeképpen ez a hűtő legmelegebb része. Érdemes olyasmit tárolni az ajtóban, ami természetes tartósítószert tartalmaz, pl. üdítők, lekvárok, befőttek, de egy pohár vízben a friss fűszernövényeket is sokáig frissen tudjuk tartani. Valamint a vajnak, puhább sajtoknak is megfelelőek itt a körülmények.

Sok mindent felsoroltunk, de valami mégis hiányzik. Igen, a tojás. Hova rakjuk a tojást? A mai napig vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán kell-e hűteni a tojást. Viszont abban megegyeznek a vélemények, hogy az ajtóban a szokásos tojástartó rekeszben tartani őket nem jó döntés (pedig annyira kézenfekvő hely lenne).

A már említett hőmérsékletingadozás nem tesz jót a tojásoknak, illetve a sok rázkódás is rontja a minőségét. Javaslatunk, hogy valamelyik középső polcon, saját tartójában tartsuk a tojásokat, ahol állandó hőmérsékleten és nyugalomban tudnak várni a sorsukra.

Ami még fontos:

• Rendszeresen tisztítsd a hűtőd, a nehezen hozzáférhető helyeket se kerüld el (segítség lehet ebben egy fogkefe).
• A mélyhűtött húst ne szobahőmérsékleten olvaszd ki, inkább tedd a hűtőbe. Szobahőmérsékleten a baktériumok is szívesen tenyésznek a kiolvadó húsokon.
• Ne tegyél forró ételt a hűtőbe, mert ezzel megemeled a hűtőben lévő hőmérsékletet, aminek következtében tönkremehetnek a hűtőben tárolt ételek, ráadásul energiát is pazarolsz.

Tipp:

Hogy a hűtőd ne változzon egy szempillantás alatt csatatérré, rendszeresen nézz bele és gondold végig, mi az, amit mielőbb fel kell használnod, hogy ne a kukában végezze. Tervezd a másnapi ebédet ezen hozzávalók felhasználásával, vagy csak simán dobj össze egy hidegtálat a maradékokból, és máris megmentettél egy csomó ételt, ami pár nap múlva már ehetetlen lett volna.

Hogyan tudsz még spórolni az ételen?

Azt tehát már látjuk, mennyire fontos, hogy hol tárolunk egy élelmiszert a hűtőben. Sőt, ez a kérdés még jobban felértékelődik akkor, ha a lejárathoz közeli élelmiszert veszünk.

Korábban a Pénzcentrumon is felmértük azt, hogy az emberek, mennyire szívesen vásárolnak lejárati időhöz közeli terméket. A szavazatok megoszlásából jól látszott, hogy a a voksolók 60 százaléka kifejezetten keresi a lejárati időhöz kapcsolódó akciókat, és további 27 százaléknyian vannak azok, akik bár gyorsan romló élelmiszereket nem vennének a lejárati időhöz közel, de például csipszet, csokit vagy kekszet igen.

Összességében tehát 87 százaléknyian nem rettennek el az ilyen vásárlásoktól.

Válaszadóink közül csupán 9 százaléknyian voltak egyébként azok, akik szerint jobb félni, mint megijedni és inkább elkerülik a lejárati időhöz közel eső élelmiszereket. Ezen felül nagyon kevesen, összesen négy százaléka a válaszadóknak voksolt arra, hogy nem is tudott arról, hogy a boltokban vannak ilyen jellegű leárazások. 

Nem minden romlik meg könnyen

Kimondottan sokan vannak tehát azok a vásárlók, akik előnyben részestik a kedvezménnyel kínált, nemsokára lejáró termékeket, és úgy látszik, hogy ezzel nem is igazán lőhetnek mellé. A Német Élelmiszer Bank és a Boston Consulting Group frissen közzé adott tájékoztatása szerint ugyanis bőven akadnak olyan élelmiszerek, amika lejárati idejük után akár egy évvel később is simán fogyaszthatók.

A két szervezet alapvető célja, hogy csökkentse az ember által termelt élelmiszer-hulladékot. Éppen ezért megvizsgálták, hogy a különböző élelmiszerek jó eséllyel mennyi ideig ehetőek még a rajtuk szereplő lejárati időn túl. A két szervezet tájékoztatása szerint például a

• a konzervek, a méz és a különböző üveges szószok a lejárati idejükön túl 1 évig,
• a rizs, száraztészta és a kávé szintén 1 évig,
• a tojás, kemény sajtok és a vaj 21 napig,
• a szalámi, a sonka és a joghurt 5 napig,
• míg a tej és a kenyér 2 napig ehetők.

A fent leírt időintervallumok természetesen megfelelő tárolás esetén állnak fenn, és pusztán a számok nem helyettesíthetik a vásárlók érzékszervi ellenőrzését. Ennek fontosságára korábbi cikkünkben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is felhívta a figyelmet:

a minőség-megőrzési idővel ellátott, érzékszervileg kifogástalannak tűnő terméket a feltüntetett dátum után saját felelősségre el lehet fogyasztani, de számolni kell azzal, hogy az ilyen terméknek esetleg már gyengébb a minősége. Mindenképp javasolt alaposan megvizsgálni a termék érzékszervi tulajdonságait a fogyasztás előtt.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy nyakló nélkül érdemes lejárt élelmiszert enni, de annyit mégis leszűrhetünk a szervezetek jelentéséből, hogy nem kell egyből a kukába dobnunk olyan ételeket, amiknek minőségét mi magunk nem ellenőriztünk. A lejárati dátum ugyanis elsősorban tájékoztató jellegű, és bár fontos információ a termékkel kapcsolatban, a józan ész használata megengedett ebben az esetben.